Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál

Akkor se maradjon otthon, ha nem érti

A kétezres évek elején Bécsben, egy telt házas Ligeti-életműkoncert végén a közönség álló tapssal köszöntötte az akkor már tolószékben ülő, idős Ligeti Györgyöt, akit abban az időben Magyarországon egy átlagos zenehallgató csak alig ismert. Gryllus Samu diákként ott tapsolt a bécsiekkel, és közben azon gondolkodott, miért van ez így, és milyen milyen jó volna, ha a magyar kortárs zene és annak képviselői sokkal intenzívebben lennének jelen a közönség életében.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két zeneszerző, Gryllus Samu és Horváth Balázs, akik elkezdtek arról beszélgetni, hogy a kortárs zenei élet túlságosan bennfentes; létre kellene hozni egy olyan eseményt, amelyen a darabok előtt kis ismertetők keretében megmutathatnák az embereknek, miért jók és fontosak a művek. Így azok mindenki számára elérhetővé, befogadhatóvá válnának – hogy többé senki ne érezze: ha nem érti azokat, maradjon inkább otthon.

2014 januárjára sikerült is összehozniuk az első zenei eseményeket. Így kezdte hódító útját az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál a FUGA, a Trafó, a BMC és a Zeneakadémia szervezésében.

A kezdeményezés kurátori közösségként indult: Samu és Balázs öszszerakták a programokat és workshopokat tartottak hozzá. Az első fesztivál négynapos volt, a második már hétre növekedett, a harmadik tíznapos, a negyedik kéthetes lett, az ötödik és hatodik pedig tizenhét napig tartott– de ezt a kurátorok már soknak találták, így a rendezvény 2020 januárjában ismét kéthetes lesz: január 7-étől 20-áig rendezik meg.

A kezdeményezéshez rengeteg intézmény csatlakozott: a Müpa Budapest, a CEU, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, de sok program lesz a Szimpla Kertben, a Lumenben és a Fonóban is. Új helyszín a Fészek Művészklub, a Francia Intézet, a MoME, a Vakok Iskolája Nádor terme és a Három Holló.

Az újzene százéves elnevezése németül Neue Musik, ahol az „új” szó nem melléknév, hanem a műfaj nevének része. A magyar nyelvben mégis legtöbbször két szóban írva láthattuk, míg például a korábbi korok historikus zenéjét jelző „régizene” kifejezést egy szóban kell. Samuék elhatározták, hogy a műfaj nevét ezentúl inkább így írják: újzene. Ezt a kifejezést az avantgárd zeneszerzői kezdték el használni, mert úgy gondolták, hogy műveik új élményt, új hangzást jelentenek, és nem próbálnak belebújni valami régi köntösébe.

Az Átlátszó Hang nevet a kurátorok azért választották, mert a fesztivál célja „átláthatóvá”, megérthetővé tenni az újzenét mindenki számára. Az esténkénti „beavató foglalkozásokon” a közönséggel együtt kiindulási pontokat, az adott mű világába nyíló ajtókat keresnek, amelyeket követve a hallgatók túljuthatnak az „érdekes zene” egzotikumán. A fesztivál neve ugyanakkor utal az olyan társművészetekkel való kapcsolódásra, ahol a vizualitás fontos része a kompozíciónak, így az átlátszó hang oximoronja ezt is kifejezi.

A 2020-as fesztivál kulcsfigurái a zeneszerzőnők lesznek. Irene Suchy osztrák zenetudós ötletéből született meg az az európai együttműködés – Németország, Szlovénia, Magyarország, és Ausztria részvételével, amely MusicaFemina International névre hallgat. Ugyanezen a néven január 8-án és 9-én a fesztiválon egy három részből álló szimpóziumot szerveznek. Ennek első része a Gender And Creativity In Music Worlds elnevezésű, angol nyelvű nemzetközi tudományos konferencia, tizennnégy ország kutatóinak részvételével. A második Hang-nem-váltás? címmel egy magyar nyelvű kerekasztal, ahol a meghívott vendégek között lesznek dalszerzők, zeneszerzők, újságírók – többek között Palya Bea, Süveg Márk Saiid és Vajda Gergely. A szimpózium harmadik része a Ladyfest Budapest Extra, magyar, lengyel és német underground elektronikus női zenészek közreműködésével, január 8-án este, a Három Hollóban.

Lesznek gyerek- és ifjúsági programok is, például a Liszt-kukacok Akadémiája – Fiúhang, lányhang, avantgárd, pitypang címmel – január 11-én a Zeneakadémián. A hangok titkos élete címmel családi beatbox színházi előadást mutatnak majd be a Müpában. A Gardrób Csoport Lilla és Tündérbogyó című hangszeres meseszínházi előadása óvodásoknak pedig január 18-án lesz a Nádor Teremben. Soundpainting workshopot tartanak a Francia Intézetben Étienne Rolin zeneszerző vezetésével. A záróesten, január 19-én ifjabb Kurtág György lesz a szólista. Közösségi kamara-zeneszínház kurzusukat Multi-Music címen a finn Timo Kinnunen és Bali János tartják. Ennek bemutatója január 14-én a MoME TWO épületében lesz. Itt kerül sor a fesztivál egyik szerzői estjére is, Bali János műveiből Vespiary címen, míg a Modern Art Orchestra bigband január 18-án este a BMC-ben a 2018ban elhunyt zeneszerző, Melis László műveit játssza.

A fiatal zeneszerzőket és képzőművészeket tömörítő Hermina Alkotócsoport öt esztendeje minden évben megmutatja magát az Átlátszó Hangon. Január 7-én a FUGA-ban találkozhatunk velük: A hold fogat mos című kiállításuk finissage-a lesz a fesztivál legelső eseménye.

A zárókoncert január 20-án lesz – egy berlini elektronikus női fesztivállal, a Heroines of Sounddal közös szervezésben – a BMC-ben, ahol a Lux:NM zenekar lép föl. A két fesztivál két egymással összefüggő művet rendelt Varga Judit Erkel-díjas zeneszerzőtől. A zárókoncerten a Berlinben júliusban bemutatott Anamorphoses 01 csendül föl. Varga Judit nevéhez fűződik majd a nyitókoncert is, ami január 9-én lesz a Zeneakadémián, ahol az Ensemble Interface előadásában lesz az ősbemutatója az Anamorphoses 02-nek. A két mű egymással összefügg, párban vannak, de mégsem azonosak.

Január 13-án Fazekas Gergely zenetörténész, zenetudós tart előadást az egymással szorosan összefüggő darab-párokról a BMC könyvtárában. Még aznap este föllép az Asasello Quartet is, akik két koncertet adnak: január 12-én este a CEU-n és 13-án este a BMC-ben. Az elsőn Illés Márton győri születésű zeneszerző vonósnégyesét játsszák másik két mű társaságában. Az idén harnincéves német NRW Kunststiftung, azaz az Észak-Rajna Vesztfáliai Művészeti Alapítvány négy magyar vonósnégyest rendelt fiatal zeneszerzőktől: Tornyai Pétertől, Solti Árpádtól, Balogh Mátétól és Varga Judittól. Ezek a művek hangzanak el 13-án este a BMC-ben.

Január 10-én Frauke Aulbert operaénekesnő szólóestje lesz a Müpában. Ez a koncert is különlegesnek ígérkezik, hiszen a művésznő klasszikus énektechnika mellett számos tradicionális és urbánus vokáltechnikát ismer: tud beatboxolni, szenzorokkal dolgozik. Ettől a mozgásából fura elektrozenei hangokat hoz létre. Műsorára olyan szólódarabokat válogatott össze 1960-tól 2019-ig, amelyek az énekhang új használata szempontjából mérföldköveknek számítanak. A koncert első részében Barta Márk fiatal zeneszerző lép föl szólóban. Márk sok film-és színházzenét írt, emellett kétszeres magyar beatbox bajnok. Rubik Ernő zeneszerző a koncert előtt egy órás beatbox workshopot tart minden érdeklődőnek.

Izgalmasnak ígérkezik Szigetvári Andrea művének ősbemutatója is. Andrea a Zeneakadémián az elektronikus zeneszerzés szak vezetője, aki a MusicaFemina International program felkérésére komponált új művet Voice Twist néven szóló énekhangra, nyolc csatornás elektronikával. Ezt hallhatjuk az UMZE koncertjén január 17-én a BMC-ben, ahol a MusicaFemina program nemzetközi kiírására érkezett pályaművek közül két fiatal zeneszerzőnő, Ivana Radovanovic és Jee Young Yoo műveivel is megismerkedhetünk. Január 11-én egy különös osztrák cross- over együttes, a Studio Dan lép föl a Trafóban. Január 15-én az Új magyar művek hangversenyciklusának lesz egy – csak zeneszerzőnőket felvonultató – eseménye a Fészekben. Vendégük lesz az amerikai Longleash trio, amely nevét a CIA egyik kortárszenét is érintő műveletétől kölcsönözte. Mindezek mellett, a fesztivál helyszínein kiállításokat és filmvetítéseket is találhatunk a gazdag programban.

A 2020. január 7-e és 20-a között, hetedszerre megrendezett Átlátszó Hang sokat tesz az újzene megismertetéséért, s elkötelezettségüknek köszönhetően a mai magyar zeneszerzők munkáit jobban megismerheti a budapesti, illetve a szélesebb körből érkezett közönség.

szerző: Canjavec Judit

fotó: Limbo Lander

Megjelent: 2019. december