Interjú Czeiszing Miklóssal, a Német Turisztikai Hivatal hazai vezetőjével

Beethoven 250 – A biztos befektetés

„Jó bornak nem kell cégér” – tartja a mondás. Vajon Beethovennek szüksége van arra, hogy rá figyeljenek egy teljes emlékév formájában? Németországnak miért éri meg, hogy gondolkodásának középpontjába állítson egy negyed évezrede született zeneszerzőt? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Czeiszing Miklóssal, a Német Turisztikai Hivatal hazai képviseletének vezetőjével.

Manapság az alkotóknak, az előadóművészeknek fontos megtanulniuk az önmenedzselést, saját brandjük építését annak érdekében, hogy művészetük, azaz – csúnya szóval élve – „termékük” eladhatóvá váljon. A hitelesség kulcsa az egyediség, ez azonban nem feltétlenül jön magától, vagy nem biztos, hogy bárki számára egyértelmű, mi is számít ma a művészvilágban egyedinek. Nem beszélhetünk egyetlen kulturális paradigmáról, amelyben mindenki otthonosan mozog, a művészek megértéséhez pedig fontos, hogy maguk is el tudják mondani, mi az, amiben különlegesek. Ha ilyen szemszögből nézzük a kétszázötven éve született zeneszerző-óriást, megállapíthatjuk, hogy meg nem alkuvásával, saját magát soha meg nem hazudtoló (azaz hiteles) újszerű gondolataival vált központi figurává, és azzal mutatott példát, hogy a kor fontos kérdéseit, a francia forradalom legfőbb eszméjét, a szabadság, egyenlőség, testvériség fogalmát, a természet szeretetét képes volt zenében őszintén és pontosan megfogalmazni. Olyan zenében, amely egyformán tud hatni az észre és a szívre. Bátran állíthatjuk, hogy Beethovennek nincs szüksége cégérre; ő maga a cégér. Vagyis nekünk van szükségünk Beethovenre.

Czeiszing Miklóstól, a Német Turisztikai Hivatal magyarországi képviseletének vezetőjétől megtudom: a kulturális turizmust tekintve Németország az első számú célpontok egyike a világon. Az európai kultúra egyik bölcsője, amely szellemi értékei révén vonzza az arra fogékony turistákat. „Természetesen Beethoven csak egy része a német kultúrának, nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a világ öszszes operaelőadásának több mint egyharmada Németországhoz köthető; a »színházak népsűrűsége« ott a legnagyobb a világon (ötszáz teátruma van); hatezer-hétszáz múzeummal, negyvennégy UNESCO-világörökségi emlékhellyel (ezzel Európában a harmadik helyen állnak) büszkélkedhetnek; éves szinten több mint egymillió kulturális rendezvényt bonyolítanak le. A témaévek változatosak, három évvel ezelőtt a fél évezredes reformáció került középpontba, tavaly a Bauhaus századik évfordulója, idén pedig Beethoven születésének kétszázötvenedik jubileumát ünnepelhetjük.”

Czeiszing Miklós szerint ez „nagyon hálás téma”, különösen a fejlett zenekultúrájú országokban – és ide tartozik Magyarország is –, ahol az emberek fogékonyak a klasszikus zenére. Beethoven neve nagyszerű hívószó, amely még több turistát tud Németországba „csábítani”. Ne felejtsük el megemlíteni azt sem, hogy Beethoven az Európai Unió himnuszává vált Örömóda komponistája, amely a „testvér lészen minden ember” humanista gondolatával fontos társadalmi üzenetet is közvetít, és ez még a zenében kevésbé jártas emberek számára is jelentéssel bírhat.

A Német Turisztikai Hivatal alapvetően gazdasági szereplő. 2020-ban az a kiemelt feladata, hogy Beethoven és a klasszikus zene segítségével még több turistát „csalogasson” Németországba. De vajon milyen rétegeket lehet megfogni a klasszikus zenével, az úgynevezett magaskultúra ezen szűkebb szeletével? „Volt gasztronómiai évünk, amely nyilván mindenkinek szólt, de más-más réteget szólít meg a Luther-év, illetve a Bauhaus, és ugyancsak mást Beethoven. Egy kultúrára szomjas, Beethovenre nyitott turistának nagyobb élményt jelenthet Bonnban megnézni a múzeumként üzemelő szülőházát, továbbá koncertélményekkel feltölteni magát, mint Balin napozni a pálmafák között”– mondja a képviselet vezetője. Hozzáteszi: „Beethoven – egyben a minőségi klasszikus zene – iránt alapvetően negyven éven felüli, felsőfokú végzettségű, de legalább érettségizett, nagyvárosban élő emberek érdeklődnek, a kulturális turizmus esetében pedig fontos tényező az anyagi helyzet. Kiemelten kezelik az idősebb korosztályt is, hiszen ők alkotják a klasszikus zene törzsközönségét.” Mennyire lényegi kérdés a célközönség bővítése, és ehhez milyen platformokra van szükség? „A programok a családokra, a gyerekekre fókuszálnak, hiszen ők a jövő közönsége (egyben a jövő turistái, bankigazgatói, tehetős polgárai), és ezeket a magokat már gyerekkorban el kell hinteni. Kultúrát fogyasztani trendi Németországban, és ez itthon is egyre pozitívabb irányba halad. Az új platformokról szólva meg kell említenem az influenszerek, bloggerek bevonását is, akik útinapló jelleggel írnak blogot vagy készítenek videókat. A Bauhaus-évben például kivittük Magyarországról Németországba Zubreczki Dávidot, az Index újságíróját, aki az Urbanista blogot vezeti, illetve Osvárt Juditot, a Design Hét Budapest projektvezetőjét. Fontos, hogy ahhoz a korosztályhoz, amelyet meg akarunk nyerni, lehetőség szerint a saját kortársai szóljanak” – árulja el Czeiszing Miklós.

A különböző programokat offline és online felületeken egyaránt népszerűsítik, de nagy fontossággal bír az utazási irodai szegmens megszólítása is, hiszen sokan továbbra is így szervezik útjaikat, valamilyen hozzáadott érték – például szakképzett idegenvezetés – reményében. A Német Turisztikai Hivatal a magyarországi Beethoven-emlék- évhez is kapcsolódik, együttműködő partnerként, szervezőtársként. Számos koncerttel emlékezik meg a magyar kulturális élet is a német zeneszerzőről, továbbá megújul a martonvásári Beethoven-múzeum a Brunszvik-kastélyban. Mindez előmozdítja, hogy a hazai zenekedvelő, aki örömmel vált jegyet egy-egy zeneakadémiai vagy Müpa-beli koncertre, elkezdjen érdeklődni a németországi hangversenyek, operaelőadások, valamint a kultikus Beethoven-helyek iránt.

A kulturális élet finanszírozása iránti érdeklődésemre azt a választ kapom, hogy egy ilyen, „egész Németországot érintő projekt esetében egyrészt van egy szövetségi költségvetési forrás, másrészt az egyes tartományi kormányok, illetve városok is támogatják a Beethoven-év projektjeit, továbbá a szintén részben állami pénzből működő Német Turisztikai Hivatal is finanszírozza a programok létrejöttét”. Ilyenkor olyan infrastrukturális fejlesztéseket, beruházásokat dotál a német állam, amelyekből hosszú távon profitál azután is, ha már elmúlt a témaév. Az országba Beethoven miatt látogató turisták a későbbiekben más apropóval is felkeresik majd az európai kultúra német- országi fellegvárait.

Németországban hagyománya van a civil szerepvállalásnak, tehát ha valaki tehetős, és kellő intellektussal bír, minden bizonnyal bőkezűen fog adakozni, és támogatni fogja a kulturális életet is. Egy-egy ilyen szituációban mindkét fél nyer, hiszen a mecénás megjelenik az általa támogatott rendezvényen, és róla is pozitív kép alakul ki a társadalomban – újabb rétegei fogják megismerni a nevét. A támogatások különböző típusaival találkozhatunk: vannak olyanok, amelyek reklámértékkel bírnak, és olyanok is, amelyek egyszerűen csak „jólesnek az adakozó lelkének”, hiszen Németországban a kultúra támogatása is trendi. Az üzlet- embereknek olykor az jelent örömöt, ha rendezhetnek a saját házukban egy születésnapi klasszikus zenei koncertet, meghívhatnak fiatal tehetséges muzsikusokat, akiket rendesen meg is fizetnek – akár több ezer eurós honoráriumra gondoljunk! – egy-egy ilyen fellépés alkalmával. „Ez igazából nem is Németország-specifikus, hiszen ez a fajta gondolkodás a fejlett európai, illetve észak-amerikai civilizációkban már évtizedek óta jelen van” – állapítja meg Czeiszing Miklós.

De milyen Beethovenhez kötődő programokat találunk Németországban? A jubileumi témaévről szóló BTHVN 2020 magazin (honlapjuk angol nyelven is elérhető) közel százötven oldalon sorolja a rendezvényeket, de a koncerteken túl reklámoz olvasni- valókat, kiállításokat, színházi előadásokat, beszélgetéseket, tudományos szimpóziumot, mobilapplikációt, szoftvert VR szemüveghez, melynek segítségével körbenézhetünk Beethoven nappalijában, de ajánl olyan éttermeket is, ahol elkészítik nekünk a bonni mester kedvenc ételeit. Lesznek továbbá hajóutak Beethoven zenéjével, zenés piknikek, Beethoven-túrák szakképzett idegenvezetőkkel, zenetörténészekkel. Sőt: a lelkes természetjáró Beethovennel, aki megírta a Pastorale-szimfóniát, még a klímaváltozásra is felhívják a figyelmünket. Egy ilyen magazinban természetesen hirdetnek a németországi gazdasági élet szereplői is, mivel ők is el akarják érni azt a réteget, amely számára Beethoven neve, zenéje, habitusa értéket közvetít.

szerző: Tóth Endre

fotó: Német Turisztikai Hivatal

Megjelent: 2020. február