Menedzserképzési körkép a magyar felsőoktatásban

Art and Business a felsőoktatásban

Kelemen Barnabás Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas, a világ élvonalába tartozó hegedűművész nemrégiben arról beszélt a Café Péntek című kulturális rádióműsorban, hogy nem elegendő tehetséges alkotónak lenni, el is kell tudni érni a közönséghez, illetve jelen kell lenni a köztudatban. Vagyis kiemelt jelentőségűvé vált a művészetmenedzselési (háttér)munka. Az én-márka-építés ma már egy szakma, amit nem véletlenül tanítanak egyetemi szinten. Lássuk, mit kínálnak a felsőoktatási paletta azon szakjai, amelyeknél a képzésben szorosan összekapcsolódik a művészet és a menedzseri tevékenység!

A felvi.hu-n közzétett információk szerint 2019 szeptemberére két mesterképzési és hat szakirányú továbbképzési szakon tíz fővárosi, illetve vidéki egyetem hirdetett a művészeti menedzseléshez kapcsolódó tanulási lehetőséget. A mesterképzésekre – az egyes szakokra előírt – követelményekben rögzített feltételekkel, alapképzésen szerzett oklevél birtokában lehet belépni. A szakirányú továbbképzésekre is egyedileg meghatározott feltételekkel lehet jelentkezni, és szintén elvárás egy már meglévő oklevél.

A négy féléves mesterképzési szakokon nappali vagy levelező tagozaton tanulhatnak, és – előre meghatározott létszámkeretek között – akár állami ösztöndíjas helyekre is bekerülhetnek a jelentkezők. A nem ösztöndíjas hallgatóknak az önköltség mértéke az egyes MA-szakokon félévente 300 ezer és 685 ezer forint között változik.  A 2–4 féléves továbbképzési szakok mindegyikét kizárólag levelező hallgatóként lehet elvégezni, és csak költségtérítéses formában indulnak. A tandíj (félévente) a 130–200 ezer forint közötti tartományban van. Az MA- és szakirányú továbbképzések mindegyike magyar nyelvű, de a képzési kínálat egyik szakja a magyar mellett angol nyelven is választható.

A művészeti és menedzsment fókuszú képzések főbb adatait az alábbi táblázat foglalja össze:

szak neve

képzés hossza (félév)

képzést hirdető intézmény

önköltség/félév

választható munkarend

képzés nyelve

design- és művészetmenedzsment

4

METU-ART

510 000 Ft és 685 000 Ft között

nappali

levelező

magyar

angol

MOME

600 000,00 Ft

nappali

magyar

kulturális mediáció

 

4

DE-BTK

375 000 Ft

nappali

magyar

ME-BTK

350 000,00 Ft

nappali

levelező

PTE-BTK

325 000,00 Ft

SZE-AK

300 000,00 Ft

SZTE-JGYPK

375 000 Ft

kultúramenedzsment

2

MOME

160 000 Ft

levelező

magyar

kulturális menedzser

2

EDUTUS

150 000 Ft

levelező

magyar

múzeumi menedzsment

2

MOME

160 000 Ft

levelező

magyar

 

A design- és művészetmenedzsment mesterképzés célja olyan menedzserek kinevelése, akik a kreatív iparágak, a művészeti szféra és a designkultúra érdekérvényesítő irányítóiként, szervezőiként és kommunikátoraiként jól ismerik a vizuális kultúra piacát, és alkalmasak a vállalkozások vezetői feladatainak elvégzésére. A szakot a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari Kara (METU-ART) és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hirdeti.

2019 őszére a METU – nappali és levelező munkarendre összesen – 31 főt vett fel, és szinte mindegyikük állami ösztöndíjas helyre jelentkezett. A MOME (nappali tagozatra) 17 főt vett fel, akik közül 2 költségtérítéses formában tanul majd. Kuriózum a METU-n, hogy a szakot angolul, illetve levelezőként is választhatják, továbbá a hallgatók kétféle specializáció – kortárs design- és művészetmenedzsment, múzeumi menedzsment – mellett dönthetnek. (A képzés színvonalára enged következtetni, hogy a METU-n tanult Récsey Manyi Eszter, a Vajda Lajos Stúdió menedzsere, Horváth Katalin Kitty, a Kassák Múzeum kurátor asszisztense, Vadinszky Tímea, a Budapesti Tavaszi Fesztivál munkatársa és Káldi Bernadett Imola, az Operett Színház rendezvényszervező asszisztense is.)

A kulturális mediáció mesterképzési szakról olyan okleveles mediátorokat bocsátanak ki, akik képesek a kultúra alkotói és a különböző társadalmi csoportok közötti mediálásra, a professzionális kultúraközvetítésre, ugyanakkor kulturális projektek tervezési, szervezési, üzemeltetési és ellenőrzési feladatainak ellátására is alkalmasak. A szak a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán (DE-BTK), a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán (ME-BTK), a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán (PTE-BTK), a Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Karán (SZE-AK) és a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán (SZTE-JGYPK) működik. 2019 őszén a legtöbb hallgatót az SZE-AK és a DE-BTK vette fel (16 és 12 fő), mindegyiküket állami ösztöndíjasként. A képzést hirdető intézmények közül egyedül a DE-BTK-n nem választható a szak levelező hallgatói formában.

Kultúramenedzsment továbbképzésre a MOME nyújt lehetőséget; a végzettek képesek a menedzsment konkrét eszköztárát önállóan alkalmazni, alkalmasak művészeti projektek kidolgozására és kivitelezésére (projekttervezés és lebonyolítás, csapatépítés), valamint aktívan részt tudnak vállalni a művészeti piac befektetőivel, mecénásaival történő kapcsolattartásban. A szak legfeljebb 20 fővel indul.

Az Edutus Egyetem (EDUTUS) kulturális menedzser szakának növendékeit arra sarkallják, hogy sajátítsák el a leginkább megfelelő menedzsmenteszközök alkalmazását, és megalapozott döntéseket hozzanak. Az EDUTUS-on oktat többek között Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Bognár Attila, az A38 igazgatója, Csányi János színész, rendező, a Színház és Film Intézet ügyvezető igazgatója, Kandikó József, a Magyar Marketing Szövetség alapító elnöke, Pálfi Gábor, a Müpa külkapcsolati igazgatója, Szabó György, a Trafó volt igazgatója, Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője és Zongor Attila, a KULTINDEX ügyvezetője.

A múzeumi menedzsment szak a MOME-n végezhető el. A szakképzett menedzserek amellett, hogy alkalmasak kiállításprojektek kidolgozására és kivitelezésére (projekttervezés és lebonyolítás, csapatépítés), valamint a múzeumi menedzsment konkrét eszköztárának önálló alkalmazására, képesek támogatni a művészeket műalkotások irányított létrehozásában (szponzorálás, pályázás).  A szak maximálisan 20 fővel indul.

Művészetmenedzsment szakirányú továbbképzést kínál a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kara (KE-MK). Várhatóan olyan kvalifikált szakemberek kerülnek ki onnan, akik az alapszintű gyakorlati és elméleti tudás birtokában hatékonyan működnek a művészeti menedzsment területén. A képzést legfeljebb 20 fővel tervezik indítani.

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának (KRE-BTK) művészeti igazgatás és művészetmenedzsment szakja olyan menedzserek képzését tekinti feladatának, akik nemcsak a kulturális szféra marketingeszközeinek alkalmazását sajátítják el, hanem az üzleti tervezés és a vállalatfejlesztés, valamint a pénzügyi menedzsment elméleti és gyakorlati vonatkozásait is. A képzésre maximálisan 30 főt vesznek fel.

A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának (PTE-MK) színpad- és televíziós stage menedzser szakán előadó-művészeti (többek között színházi segédrendezők, asszisztensek, ügyelők, súgók), valamint TV-stúdiós szakemberek professzionális és interdiszciplináris képzése zajlik. A leendő színpad- és televíziós stage menedzserek felkészültek a szervezési és az alapvető szervezetirányítási munka elvégzésére, átlátják és összehangolják a produkciók komplex feladatait. A képzést, – amelyre legfeljebb 20 főt várnak –, oktatóként többek között Szűcsborus János, a Madách Színház főmérnöke, Dr. Herczeg Tamás, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, Király Anna, a Budapesti Operettszínház főügyelője és Csányi János Jászai-díjas rendező jegyzi.

A fenti képzések mellett vannak olyanok is, amelyek periférikusabban kapcsolódnak a művészeti menedzseri tevékenységkörhöz: a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE-GTK) kulturális turisztikai menedzser, a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU-ÜKT) divat- és luxusmárka menedzsment, az Edutus Egyetem (EDUTUS) és az Eszterházy Károly Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kara (EKE-GTK) természeti és kulturális örökség menedzser szakokra várja a hallgatók jelentkezését. A képzések mindegyike azt a célt szolgálja, hogy kulturális értékek jöjjenek létre, s azok eljussanak a társadalom lehető legszélesebb rétegéhez.

A művészeknek és produkcióiknak is elkél a profi segítség. Mert, ahogy Garas Dezső és Kern András énekelte Sándor Pál Ripacsok című kultikus filmjében, „egyedül nem megy”.

szerző: Horváth Viktória

Megjelent: 2019. október