by Krupa Zsófia 2021. febr 20.

A környezetvédelem az a pont, ahol a vállalkozásom és a nonprofit tevékenységem találkozik

Gaál Péter az első munkahelyi prémiumából alapított egy pályázatot. Bár nem volt egyéb megtakarítása, hitt abban, hogy jó célt fog szolgálni a pénz.

Gaál Péter sikeres klíma- és energiatechnikai vállalkozást épített fel az elmúlt tíz évben, miközben a hazai természetfotózás és természetvédelem népszerűsítésén dolgozott a Varázslatos Magyarország pályázat létrehozásával. Ami azonban igazán különleges mecénássá teszi őt, az a sorrend: mielőtt stabilan jövedelmező üzletet tudhatott volna maga mögött, addigra már hosszú ideje nyújtott segítséget másoknak.

Hogyan hozta létre a cégét és a Varázslatos Magyarországot?

Már évekkel a saját vállalkozásom előtt, 2009-ben megszületett egy természetfotós pályázat ötlete, így létrehoztam a Varázslatos Magyarország Természetfotó Nonprofit Kft.-t. Ez volt a munkám nonprofit oldala, miközben épületgépész-mérnök végzettséggel egy cégnél dolgoztam. A természetfotózás és a horgászat szeretete miatt majdnem Finnországba költöztem, de végül itthon maradtam, és 2012-ben egyetemi barátaimmal megalapítottuk a Lenergy Magyarország Kft.-t, ami azóta is az életem profitorientált része.

Kezdetben hogyan finanszírozta a Varázslatos Magyarország pályázatát?

Az első munkahelyi prémiumomból, hárommillió forintból alapítottam meg a pályázatot. Bár nem volt egyéb megtakarításom, hittem abban, hogy jó célt fog szolgálni a pénz. Apukám, akitől egyébként a természet szeretetét örököltem, kritikusan állt ugyan hozzá, én mégis úgy éreztem, hogy Magyarországon, ahol nagyon sok profi természetfotós munkálkodik, szükség lenne egy motiváló természetfotós közösségre, amin keresztül a hazai nemzeti parkokat is népszerűsíteni tudnánk. Amikor elindult a pályázat, még nem tudtam, hogy mi lesz belőle, de határozott elképzeléseim voltak arról, hogy mit szeretnék csinálni. Azóta már édesapám is azok közé tartozik, akik lelkesen pályáznak.

Hogyan fér össze a természet szeretete és a klímatechnika?

A környezet- és természetvédelem mindig is meghatározó volt számomra. Ezért a Lenergynél a klímatechnikában és az energiatakarékos rendszerek területén is igyekszünk a lehető leginkább környezetbarát megoldásokat kínálni. Próbáljuk a szaktudásunkat és a megoldásainkat is abba az irányba terelni, hogy energiatakarékos szolgáltatást nyújtsunk. A vásárlóink számára is hangsúlyozzuk ezeket az üzeneteket és lehetőségeket, bár egyelőre úgy látjuk, hogy még nem elegen, de egyre többen gondolkodnak el ezen a szemponton. Nálam tehát a környezetvédelem az a pont, ahol a vállalkozásom és a nonprofit tevékenységem találkozik. A két terület erősíti és értékesebbé is teszi egymást.

Tud példát mondani a nonprofit és forprofit kölcsönhatására?

A Varázslatos Magyarországgal a magyar nemzeti parkok népszerűsítését is a zászlónkra tűztük, és az igazgatóságokkal való együttműködés jó példa a kölcsönösségre. Már ők szokták kérni, hogy a mi felületeinken hirdethessék saját fotópályázatukat, ismernek és szeretnek bennünket, és a szoros együttműködésnek is köszönhető, hogy a parkok egyre több bemutatóhelyén mi csináltuk a klímatechnikai rendszereket is. Mivel egyre jobb kapcsolatot ápolunk a nemzetpark-igazgatóságok fenntartójával, az Agrárminisztériummal, legutóbb a Bükki Nemzeti Park bemutatóhelyét úgy nyertük meg, hogy ők nem is tudtak róla. Egyébként segítjük az igazgatóságokat természetfotókkal is, illetve a Ma egy fészek, holnap az óceán! akciónkban önkénteseinkkel természetvédelmi munkákat végzünk náluk. 

Azon kívül, hogy összefogja a hazai természetfotós szakmát, és ezáltal figyelmet irányít a nemzeti parkokra, mi volt a célja a Varázslatos Magyarországgal?

Azt szerettem volna, hogy a hazai természetfotózásból hozzuk ki a lehető legtöbbet, és ehhez voltak ötleteim is, hiszen a Lenergy előtt én is rengeteget fotóztam, és sok pályázaton vettem részt. Az volt a tervem, hogy olyan fotóbajnokságot indítsak, ami folyamatos aktivitást igényel, és arra ösztönzi a természetbarátokat, hogy minél többször vegyék kezükbe a fényképezőgépüket. Korábban nem találkoztam ilyennel. Vannak nagy presztízsű versenyek, mint például a Wildlife Photographer of the Year, amit a londoni Természettudományi Múzeum ír ki. De ezen a pályázaton is mindössze egy évben egyszer kell benyújtani a pályázati képeket, a zsűri azok közül választja ki a világ legjobbjait. Én ezzel szemben azt szerettem volna, hogy folyamatosan láthassuk egymás munkáit, inspiráljuk egymást, és ez motiválja akár azokat is, akik még nem kezdtek el fotózni. Ezért nálunk a pályázat áprilistól decemberig tart, és, ha valaki a VM nyertese szeretne lenni, akkor kilenc hónapon át kell versenyeznie. Itt tehát nem az nyer, akinek egy kimagaslóan jó képe van, hanem, aki stabil teljesítményt tud nyújtani, sok jó fotóval.

Vagyis létrehozta mások számára azt a díjat, amit korábban keresett, de nem talál meg.

Igen, de korábban én is sok segítséget kaptam, és azt most továbbadom másoknak. A sok munka mellett már alig marad időm fotózni, és úgy voltam vele, hogy ha már én nem tudok nagy díjakra pályázni, akkor legalább hadd adjak nagy díjakat másoknak. Ráadásul kevés olyan pályázat van a világon, ahol ilyen komoly nyereményt lehet hazavinni. Ezt fontosnak tartottam, ahogyan azt is, hogy csak olyan képekkel lehessen pályázni, amelyek Magyarország közigazgatási határain belül készültek. A Képek a nagyvilágban kategóriával elkezdtünk nyitni külföld felé is, de a fő cél hazánk varázslatos természeti értékeinek bemutatása maradt.

Milyen visszajelzéseket kapott a fotósoktól, akik elkezdték feltölteni a képeiket? 

Elmondásuk szerint teljesen beszippantja őket. Kimennek a természetbe, fotóznak, feltöltik az oldalra, eközben látják egymás képeit, reakcióit, ami arra motiválja őket, hogy még jobb képeket készítsenek, így idővel tényleg komoly bajnokságíze lesz az egésznek. Illetve fontos hozadéka volt az is, hogy így sok tehetséges természetfotós bukkant fel nálunk. A világhírű Máté Bence is nálunk pályázott, illetve a szintén sikeres Potyó Imre és Daróczi Csaba, aki gyakran hívott fel azzal, hogy a pályázat miatt még többet jár ki a természetbe, olyan ez, amire rászokik az ember és nem lehet abbahagyni.

Jelennek meg új tehetségek is a porondon?

Nagyon is! A tizenhat éves Koncz-Bisztricz Tamás például az egyik legtehetségesebb fiatal magyar fotós, és fogadni mernék rá, hogy pár éven belül világszinten is ismerni fogják. Már nagyon fiatalon nagyon jó képeket csinált, folyamatosan versenyzik és díjakat nyer a Varázslatos Magyarország kategóriáiban, ezek mellett rendszeresen segítjük egyéb tárgyi támogatással, a srác pedig már világszerte zsebeli be az elismeréseket. Egyre több nagyon tehetséges fiatal kezd el pályázni nálunk, akiket hosszú távon szintén támogatni szeretnénk. 

Több nyomtatott kiadványuk is van: a fotós és természetvédelmi magazinjuk a képek mellett igényes szakmai írásokkal egészül ki, az éves fotóalbumukat pedig a legsikeresebb pályázók képeiből állítják össze. Erre is marad még energiája a munka mellett?

Magazint már akkor is szerettem volna indítani, amikor létrehoztam a pályázatot, mivel kifejezetten természetfotózással és természetvédelemmel foglalkozó újságot szintén nem találtam itthon. Ebben segített Kövesi Eszter, a csapat oszlopos tagja, aki megalkotta a magazint. Negyedévként megjelenő kiadványunk, egyedülálló módon, egyszerre foglalkozik természetvédelemmel, természettudománnyal, természetfotózással, illetve a természet világához kapcsolódó pszichológiai, kulturális és fenntarthatósági témákkal is. A fotópályázatnak köszönhetően csodálatos képanyaggal dolgozunk, szerzőink pedig a nemzetipark-igazgatóságok, a természetvédelem, természettudomány és a fotózás elismert szakemberei. Fotóalbumunkat évente adjuk ki, amelyet az az évi pályázók legszebb kepeiből állítunk össze, hűen mutatja be a magyar nemzeti parkok világát. Egyébként ugyanezt a képanyagot prémium nyomatok formájában a főváros nívós múzeumaiban ki is állítjuk. 

Kiadványainkból szoktunk ajándékozni a kollégáknak, partnereinknek, és ugyan nem célom, hogy ezzel szerezzek támogatókat, de sokszor egy partner emiatt kap kedvet ahhoz, hogy hozzájáruljon valamivel ő is a természetvédelmi tevékenységeinkhez.

Fontosnak tartja a cégek társadalmi felelősségvállalását?

Igen, nagyon. Az én esetemben nem kellett sokat gondolkodnom, hogy mi legyen a támogatandó terület, mivel szenvedélyesen szeretem a természetfotózást, és egyértelmű volt, hogy a tehetségeket a pályázattal továbbra is segítenem kell. De ez csak az egyik társadalmi szerepvállalása a Lenergynek. Emellett vásároltunk már vérplazma-centrifugát gyermekkórháznak, segítettünk óvodának, beszálltunk egy iskola sportpályájának megépítésébe, és rendszeresen támogatjuk az Országos Mentőszolgálatot. Sok hasonló megkeresésre is próbálunk megoldást találni, mert tényleg őszintén hiszem, hogy ha mindenki a maga lehetőségeihez mérten segít a környezetében, akkor valóban jobbá tehetjük a világot.