Françoise Gilot: „Az életet labirintusnak tekintem”

Noha sokáig csak Picasso múzsájaként tartották számon, Françoise Gilot saját jogán is művész volt, mégpedig a legjobbak egyike. Munkái mára bekerültek a világ legnagyobb múzeumaiba, lányáról festett 1965-ös portréja pedig 1,3 millió dollárért kelt el a londoni Sotheby's aukciósház árverésén, két évvel ezelőtt.

Françoise Gilot ötévesen döntötte el, hogy festő akar lenni. Annyira tudatosan készült a pályára, hogy már hatévesen tussal és akvarellel tanult festeni édesanyjától, utána pedig hat éven át édesanyja rajztanára tanította. Ennek ellenére később ügyvédnek tanult, és filozófiából is diplomát szerzett a Sorbonne-on, ám mindemellett mindvégig művészeti téren is képezte magát, többek között a Julien Akadémián. Festészeti téren, mások mellett, Rozsda Endre szárnyai alatt kezdett kibontakozni: műveit 1943-ban mutatta be egy párizsi galéria kiállításán.

Françoise Gilot: Magabiztos, 1985, 76x56 cm, tus, papír (forrás: Várfok Galéria)

Ő volt az egyetlen nő, aki az Atelier Mourlot-ban litográfiáit készített: a műhelyben olyan művészek dolgoztak, mint Picasso, Léger, Matisse, Miró, Chagall és Giacometti. Saját jogán művész volt már, amikor megismerkedett Picassóval 1943-ban, majd 1946-tól együtt élt vele tíz éven át. És ő volt az egyetlen nő, aki elhagyta Picassót. (Két gyermeküket, Claude-ot és Palomát is magával vitte.) Picasso ezek után megpróbált bosszút állni rajta, és teljesen ellehetetleníteni őt: számos műgyűjtőt megpróbált befolyásolni, hogy ne vásároljanak Gilot-tól képeket. Válaszul Gilot megírta az Életem Picassóval című könyvet, amiből később film is készült. A kötet több mint egymillió példányszámban kelt el világszerte, számos nyelvre lefordították.

Françoise Gilot: Aurélia és a bagoly, 1966, 66x49 cm, színes litográfia, papír (AP) (forrás: Várfok Galéria)

Noha korai művein egyértelműen fellelhető a picassói hatás, már az ötvenes évek közepétől kezdve rátalált saját, egyéni hangjára, amivel világhírű festővé vált. A rajz és a papírmunkák is segítették őt abban, hogy amennyire lehetett, kivonja magát Picasso művészi hatása alól. A hatvanas évekre Gilot egyre inkább elengedte a szigorú vonalvezetést, formái lágyultak, líraibbá váltak. Ekkor készült egyik legnagyobb szabású műcsoportja, a Labirintus-sorozat is, amelyben az őt ért traumákat dolgozta fel.

2021-ben Paloma à la Guitare című festménye, amely lánya 1965-ös portréja, 1,3 millió dollárért kelt el a londoni Sotheby's aukciósház árverésén. Műveit olyan intézményekben állították ki, mint a New York-i Metropolitan Művészeti Múzeum, a New York-i Museum of Modern Art (MoMA) és a párizsi Pompidou Központ.

Françoise Gilot: Keleti város II., 1977, 50x66 cm, olaj, vászon, magántulajdonban (forrás: Várfok Galéria)

Françoise Gilot huszonhárom éven át volt a Várfok Galéria művészkörének alkotója. 2021-ben a galéria egy nagyszabású retrospektív-jellegű kiállítással tisztelgett a művész előtt, születésének 100. évfordulója alkalmából. A tárlat magángyűjteményekből újra felbukkanó festményeket, monumentális lebegővásznakat, és Magyarországon először bemutatott műveket vonultatott fel.

Festészeti munkássága nyolcvan évet ölel fel, és noha ebből csak tíz évet élt együtt Picassóval, mégis hosszú éveken át kellett küzdenie, hogy a művészettörténetben az őt megillető, méltó helyre kerüljön végre, ami csak az utóbbi néhány évben sikerült.

Françoise Gilot: Nap tüze, 2004, 61x51 cm, olaj, vászon, magántulajdonban (forrás: Várfok Galéria)

Gilot hosszú ideje tüdő- és szívproblémákkal küzdött. Június 6-án hunyt el egy New York-i kórházban, százegy éves korában.

„Az életet labirintusnak tekintem, amely ellen nem harcolsz, hanem mész, amerre visz… Vagy csak menj a másik irányba!” – mondta egy 2022-es, a The New York Times-nak adott interjújában.

-------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Françoise Gilot (forrás: Várfok Galéria)