by Tóth Artin 2022. szept 30.

„Svédország szabad és nyitott társadalma az innováció és a közös alkotás központjaként funkcionál”

– Beszélgetés Tánczos Edinával, a budapesti Svéd Nagykövetség kulturális referensével

A svéd–magyar kulturális kapcsolatokat erősítendő 1943. április 2–18. között megrendezték a Budapesti Svéd Napokat. A korabeli beszámolók szerint a nagyívű projekt mind a politikai és kulturális elit, mind a nagyközönség körében sikeres volt. De vajon hol tartunk ma? Tánczos Edinát, a budapesti Svéd Nagykövetség kulturális referensét kérdeztük.

Fotó: Simon Paulin/imagebank.sweden.se

Közel nyolcvan év telt el azóta, hogy ezt az izgalmas kezdeményezést megvalósították. Mit gondol, elérte célját a rendezvénysorozat? Erősek lettek a svéd–magyar kulturális kapcsolatok?

Lenyűgözve olvastam én is a ’43-as Svéd Napokról, egy olyan korszakról, amikor röviddel a világégés előtt még rendőrzenekar fogadta a pályaudvarra érkező svéd vendégeket, külön sajtófogadást tartottak a Gellértben, teadélutánt az Országos Kaszinóban, és rádióhangversenyt, építőművészeti kiállítást is szerveztek. S minderről – pozitívan és kritikusan is – részletesen beszámolt a rádió és a nyomtatott sajtó. Egy ilyen nagyívű projekt mögött rengeteg háttérmunka van, ami a későbbi gyümölcsöző kapcsolatok ideális alapja, mégis ritka, hogy egy kulturális esemény évtizedekig érezteti a hatását. A követségen 2022-ben is azt érzékeljük, hogy a svéd–magyar kulturális kapcsolatok organikusan és dinamikusan fejlődnek. Egész évben folyamatosan érkeznek együttműködési megkeresések. Nagy az érdeklődés az általános iskoláktól kezdve a könyv- és filmfesztiválokon, a színházakon át a Kortárs Építészeti Központig. Dolgoztunk már együtt a Magyar Tudományos Akadémiával is – a Nobel-díj kapcsán.

A másik oldalra, a stockholmi magyar követségre sok elismert művészünk érkezik, ottani kollégáink is ápolják és kreatívan támogatják a két ország kulturális és művészeti szcénájának összekapcsolódását. Hallgassanak bele például podcastjukba, s ha Stockholmban járnak, ne hagyják ki Kolodko Mihály ukrán-magyar gerillaművész mini Nobel-szobrát, amely a követség Nobel utcai kerítésén foglal helyet, s melyet 2020-ban, a magyar–svéd diplomáciai kapcsolatok 100. és az első Nobel-díj 120. évfordulója alkalmából adtak át Stockholmban!

Olykor magunk is meglepődünk, mennyi közvetlen, eleven kapcsolódás van a két ország kultúrája között. Sokan merítenek inspirációt a svéd, illetve az északi megoldásokból. Bár önálló svéd kulturális intézet nem működik Budapesten – ilyen jelenleg csak Párizsban található –, megalakulása óta megbízható kultúraközvetítő partnerünk „Magyarország legészakibb pontja”, a Skandináv Ház és az Észak című tudományos-kulturális folyóirat, amelyet az ELTE Skandinavisztika szakán végzett fiatal kutatók, írók és műfordítók gründoltak 2017-ben. A könyvklubtól a gyerekprogramokig széles a kínálatuk, s olyan profi programot is szervezünk együtt, mint a Think: Nordic! Globális hálózat részeként működik a budapesti SWEA, amely svéd, illetve svédül beszélő hölgyek klubja. És ami talán a legfontosabb: erős és megbízható partnerünk a hazai svéd üzleti közösség és a Svéd Kereskedelmi Kamara.

A mi „kis svéd–magyar” családunk és kapcsolati hálónk így eléggé kiterjedt, összetartó és támogató. Ebben a családban a bizalom, a fenntarthatóság és a minőség is nagyon fontos. S akkor még nem is említettem e család oldalszárnyát, északi szomszédainkat: Finnországot, Dániát és Norvégiát – budapesti követségekkel azonos értékrendünk mentén intenzív az együttműködés, számos északi kezdeményezést indítottunk, s esetenként együtt izgalmas, inspiráló és színesebb programokat nyújtunk.

A Reputation Institute legutóbbi, 2019-es felmérése szerint Svédország – már nem először – a legelismertebb, legjobb hírnevű ország, a World Economic Forum a jólét (wellbeing) terén rangsorolta az élre, a világon a legtöbb jót tevő országnak szintén Svédországot választották meg. A svédek számos rangsor és index szerint a legjobbak között vannak, ha innovációról, nyitottságról, esélyegyenlőségről, versenyképességről, vállalati társadalmi felelősségvállalásról és a fenntartható fejlődésről van szó. Ebben a brandépítésben igen nagy szerepe van a svéd kultúrának.

Fotó: Ann-Sofi Rosenkvist/Culture for children/ imagebank.sweden.se

Az 1943-as esemény után gyakran írt a sajtó a svéd és a magyar nép egymás iránti rokonszenvéről. 2022-ben is létezik a mindkét részről megnyilvánuló szimpátia? Ön szerint mi az, ami összeköti és nem szétválasztja a két nemzetet?

Őszintén? Ha az ember csak az aktuális híreket olvassa a két országban, néha azt gondolhatja, hogy egy másik bolygón van. De ha vannak svéd barátaink vagy családtagjaink, jártunk már Svédországban, van közvetlen kulturális élményünk, tapasztalatunk, ismerjük közös történelmünket, és képesek vagyunk itt és most kapcsolódni, akkor rájövünk: ugyanabban a szép, új, jobban mondva szép és fenntartható világban szeretnénk élni mindannyian. Európaiságunk pedig – minden ellentétes hírrel szemben – összeköt és mindig is össze fog kötni bennünket.

Ami hasonló bennünk, az a nagy szabadságszeretet, a kíváncsiság, a természetközeliség, a sajátos kreativitás. Mind a magyarok, mind a svédek két lábbal állnak a földön, realistán szemlélik a világot, s tudják, a kevesebb néha több. Követségi munkánk javarészt arról szól, hogy ezt a nagy közös halmazt megmutassuk egymásnak, és minél több személyes találkozást, beszélgetést, közös élményt tegyünk lehetővé.

Fotó: Maskot Folio/imagebank.se

A franciával, némettel, olasszal, angollal ellentétben a svéd sosem volt világszerte népszerű nyelv, és a svéd kultúra sem igen terjedt ki Skandinávián túlra. Ezen csak a populáris zene megjelenése – Abba, Avicii, Roxette – változtatott. Ellenben okoz némi fejtörést, ha például név szerint azonosítanunk kell kiváló svéd írókat. Mi a svéd állam stratégiája, hogyan igyekszik bővíteni a kulturális térképét? Milyen szerepet tölt be ebben a budapesti nagykövetség?

Valóban, a svéd popzene hihetetlen sikertörténet. Svédország a világ harmadik legnagyobb zeneexportőre. Los Angeles mellett ma Stockholm a nemzetközi pop fellegvára; a kilencvenes évek közepe óta a svédek gyakran uralják az amerikai és brit slágerlistákat. S ha már Art is Business: a műfaj hatalmas profitot termel, a svéd előadók, dalszerzők, zenei producerek s olyan digitális zenei innovációk, mint a SoundCloud, az Epidemic Sound és a Spotify dollármilliárdos üzletet s komoly hozzájárulást jelentenek az ország GDP-jéhez. Ehhez a sikertörténethez képest néhány más kulturális és kreatív iparág és alkotó ismertsége valóban relativizálódik.

Forrás: epidemicsound.com

Ha nagyon le akarom egyszerűsíteni, a svéd állam kulturális diplomáciája értékalapú stratégiát alkalmaz, irányvonalait a mindenkori svéd kormány megbízásából főképp két kormányhivatal a Svéd Intézet (Svenska Institutet, SI) és a Svéd Művészeti Tanács (Kulturrådet) határozza meg. Míg az SI a Svédországról külföldön kialakult képért, az ország népszerűsítéséért, az országmárka építéséért, az interkulturális dialógusért és cserékért felel, addig a Kulturrådet a nemzeti kultúrpolitika alakításáért felelős szerv, s mind hazai, mind nemzetközi színtéren kulturális programok szervezésében és finanszírozásában vesz részt a tánc, a színház, az irodalom, a könyvtárak, a zene és a múzeumok területén. Különös hangsúlyt kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a fiatalok és a gyermekek elérésére irányulnak.

Érdemes megemlíteni, hogy a svéd kultúrpolitika vezérelve a művészet, a véleménynyilvánítás szabadsága és a „karnyújtásnyi távolság”. Azaz: a politikának távol kell magát tartania a művészettől, karnyújtásnyi távolságnak mindenképp lennie kell a művészek és a politikusok között. Ez azt jelenti, hogy a politikusoknak lehetővé kell tenniük, támogatniuk kell a művészetet, de annak tartalmába nem szabad beavatkozniuk.

A svéd jövőkép és vízió, amire fókuszálunk: „Kihívásokkal teli világunkban Svédország szabad és nyitott társadalma az innováció és a közös alkotás központjaként funkcionál”. Szeretnénk, ha az emberek Svédországra mint innovatív, nyitott, gondoskodó és hiteles partnerre gondolnának. Ezen dolgozunk.

A Young Courage-díj nyertesei (forrás: si.se)

Emellett a svéd külpolitikai prioritások mentén főképp olyan projekteket valósítunk meg, amelyek a demokratikus értékek és emberi jogok tiszteletben tartása, a sajtószabadság és a pluralista médiatér védelme és a nemek közötti egyenlőség köré épülnek, illetve a fenntarthatósággal, a természet védelmével kapcsolatosak. Nagyon izgalmas, hogy sok projektünkben kifejezetten fiatalokkal, tizenévesekkel foglalkozunk. Raoul Wallenberg svéd embermentő szellemisége inspirálta „Kocka-projektünket” és „Young Courage”, Fiatal Kurázsi-díjunkat, melyekben fiatal diákok kreatív alkotásaiban és bátor fellépésében jelenik meg a meggyőződés: minden ember egyenlő értékű.

Hídépítésről és Magyarország fiatal vezetőinek, döntéshozóinak és véleményvezéreinek szól a Bridge Budapesttel együtt megalkotott Nordic Bridge névre hallgató programunk. Ebben az északi országokkal együtt arra vállalkozunk, hogy közösséget építve inspiráljuk a jövő magyar társadalmának alakításában jelentős szerepet vállaló vezetőket, együtt fejlődjünk, s közben azt is felfedezzük milyen új, a globális kihívásokra válaszoló megoldások születnek fent Északon. Ezeken az estéken a bizalomépítés művészetéről, a boldogságkeresésről, az északi vezetői stílusról, trauma- és kríziskezelésről beszélgetünk, de volt, hogy a dán bringakultúrába vagy a skandináv kulináris forradalom történetébe nyújtottunk betekintést.

Fotó: Ann-Sofi Rosenkvist/Culture for children/ imagebank.sweden.se

Vannak-e tradicionális kulturális programjaik, illetve milyen projektek élvezik a követség rendszeres támogatását?

Kulturális együttműködéseinkben bevált gyakorlat, hogy támogatunk olyan népszerű hazai filmes, zenei és könyvfesztiválokat, mint a Verzió, a BIDF, a Humen fesztivál, az Artisjus Dalszerző Expója, a Nemzetközi Könyvfesztivál és a Margó. Ezekre a szakma választja ki és hívja meg a svéd szerzőket, előadókat, mi pedig társfinanszírozzuk az útjukat, besegítünk a rendezvényszervezésbe, összekötünk partnereket. Sokszor kapunk Svédországból is megkeresést, és előfordul, hogy mi szeretnénk elhozni és megmutatni egy szerzőt vagy alkotót. Szintén tradíció, hogy a svéd ünnepekre is készülünk, decemberben Luca-napi, júniusban nyári napfordulós ünnepséget szervezünk kulturális műsorral. Ezeket az alkalmakat a pandémia miatt már teljesen online formátumra is átszabtuk. Szeretnénk mi is bővíteni és változatosabbá tenni a kulturális térképet, az utóbbi években a film, a zene és az irodalom mellett több színházi kooperációnk is volt, dolgoztunk együtt a Momentán Társulattal, a Vígszínházzal, a Rózsavölgyi Szalonnal, és érdeklődve figyeljük a budaörsi Latinovits Színházat is. Remek lenne, ha több svéd kortárs tánc, dizájn, városépítészeti megoldás, divat és gasztroélmény érkezne Magyarországra, ezek azonban általában nagyobb finanszírozást kívánnak, s kellenek hozzá a megbízható és professzionális partnerek.

Zara Larsson fellépett idén a Campus Fesztiválon, a Szigetre jött Yung Lean svéd rapper, aki csak tizenhat éves volt, amikor a Youtube-on és a Soundcloud-on keresztül berobbant a köztudatba, s a korai cloud rap-korszak egyik legbefolyásosabb alakja lett. Szeptemberben ismét megrendezték sokunk kedvencét, a Skandináv Filmfesztivált, premier előtti vetítésekkel. 2022. októberében pedig José Gonzalez tér vissza hozzánk, s ad koncertet az Akvárium Klubban. Remélem, minél több „wow” élményhez, személyes találkozáshoz és mélyebb kapcsolódáshoz tudok hozzájárulni a két ország viszonylatában. Mindennap tapasztalom, hogy mind Svédország, mind Magyarország lenyűgözi látogatóit, ezt az inspirációt, a közös munkát és közös élményét szeretném megosztani minél több emberrel.

José Gonzalez (forrás: cloudfront.net)

Az ukrán háború kitörése alapjaiban változtatta meg a világhoz fűződő viszonyunkat. Érzékelhető-e a hatása az önök munkáját tekintve is?

A háborúval bekövetkező gyökeres történelmi fordulat Svédország viszonylatában különösen igaz. Svédország két évszázadon keresztül olyan, katonai szövetségeken kívülálló ország volt, ahol nem volt háború, forradalom vagy nagyobb konfliktus, s a két világháború alatt is megőrizte semlegességét. Ez az ország most alig három hónap alatt odáig jutott, hogy hagyományos semlegességét feladva Finnországgal együtt jelentkezett a történelem egyik legnagyobb katonai szövetségébe, a NATO-ba. Ennek oka Oroszország brutális agressziója a demokratikus Ukrajnával szemben. Svédország egyértelműen elítélte az orosz inváziót, s támogatja Ukrajnát. Az orosz–ukrán háború közben földrengésszerűen változtatta meg mind a politikusok, mind a svéd közvélemény szemléletét Svédország biztonsági helyzetével kapcsolatban. Mindez természetesen hatással van külpolitikára s a mi munkánkra is, figyelemmel követjük az eseményeket és az aktuális helyzethez igazítjuk feladatainkat. A követségen szolidaritásunkat, Ukrajna melletti kiállásunkat több módon is igyekszünk kifejezni, nemzeti napi fogadásunkon és más nyilvános eseményen ukrán származású művészekkel működünk együtt, megmutatva kultúrájukat, felhívva a figyelmet művészetük erejére, a nemzetközi szolidaritás és a kulturális párbeszéd jelentőségére.

A szomszédban dúló kegyetlen háború előtt is számtalan olyan globális kihívással kellett szembenéznünk, amire csak közösen, szolidárisan, nemzetközi összefogással tudtunk válaszolni. Ilyen kihívás az egyre fenyegetőbb klímaválság, a növekvő globális vagyoni különbségek és a mélyszegénység, melyet a háború nyomában járó éhínség és a globális recesszió csak tovább fog fokozni. A szűkülő demokratikus tér, a jogállamiság és az emberi jogok megsértése, a nemi egyenlőség terén tapasztalható globális visszaesés és a mindannyiunkat érintő pandémia. Ezek a globális kihívások globális válaszokat követelnek. S bár sötét a kép, én osztom Hans Rosling svéd akadémikus orvos – a Tények című könyv szerzője – meggyőződését, mely szerint a világ sokkal jobb hely, mint gondoltuk volna, és a lehetetlen is lehetséges.

Nyitókép: Tánczos Edina (fotó: Karika Róbert)

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!