Miskolc: élet a városban

Múlt havi számunkban tettünk egy ígéretet: olyan desztinációkat mutatunk be, amelyek elhelyezhetők a jövőtudatos menedzsment és kommunikáció öt szempontú rendszerében. Miskolc városa mindenképpen  jó kiindulás ahhoz, hogy a meghatározó magyarországi kulturális csomópontokat áttekinthessük, hiszen valamennyi kategóriában  jelen van, vagy éppen fejlesztés alatt áll a város egy-egy területe.

Mielőtt a részletekben elmerülnénk, lépjünk egyet hátra. A koronavírus-krízist a teljesség igénye és lehetősége nélkül értékelve, egy minapi online fórumba bekapcsolódva több szakemberrel egyetértettünk abban, hogy amit turizmusnak, ezen belül is kulturális turizmusnak tartunk, az biztosan megváltozik. Nem a számokban mért és kifejezett tömeges vendéglátás és szórakoztatás kell, hogy a jövőképe legyen egy Miskolc kategóriájú városnak sem ezentúl, remélve, hogy jól megtanuljuk a Covid-leckét. Amit célul tűzhetünk magunk elé: legyen élet a városban! A turisztikai értékek böngészésére indulva Miskolc honlapján, rögtön ezzel a kategóriával találkozunk. Jó a felütés tehát ahhoz, hogy, ne a „mért” és óhajtott látogatószámokat mantrázzuk, hanem az embert helyezzük előtérbe: parkoknak, frissítőhelyeknek, bolhapiacoknak, asztalkáknak, teraszoknak, köztéri könyvespolcoknak adjunk át a közterületekből egy-egy részt, azért, hogy a pezsgő, helyi városi hangulat hozza majd vissza a turizmust, az „értő” turizmust.

Egyik szempontunk a folyamatosság igényét megfogalmazó „ongoing”, amelyet azért is részesítek most  előnyben, mert könnyebb észben tartani azt a rendszert, amelynek elemei azonos betűvel kezdődnek. Miskolc folyamatosan fejleszt és kommunikál, amire szükség is van, Budapest és Eger után jelenleg az ország harmadik legfontosabb nagyvárosi turisztikai desztinációja. Legnagyobb vonzerői kulturális attrakciók: a Diósgyőri Vár, valamint számos rendezvény, például a CineFest és a Kocsonyafarsang. Az Operafesztivál jelenleg a Zempléni fesztivállal versenyez a régiós naptárban. A vár előnye a szomszédjaihoz képest, hogy népszerűsítését hatékony marketingmunka és egyedi programkínálat alapozta meg. Az elmúlt években jelentős attrakciófejlesztések, szállás- és szolgáltatásfejlesztések valósultak meg Miskolcon, ami szükségessé tette a város újrapozícionálását is. Vendégkörét tekintve a magyarokat az ukrán, a lengyel, a szlovák és a cseh turisták követték az elmúlt években. A látogatói szegmensekben kicsit mélyebbre nézve az is kiderül, hogy a családok, valamint a kisebb baráti társaságok kedvelt célpontja a város. Számos tervet, stratégiát, ütemezést felsorolhatnánk, de most érjük be annyival, hogy 2021-ig találunk kulturális beruházásokat, többek között a vár további fejlesztését, a miskolctapolcai rehabilitációt, az Avas szerepének újragondolását, Lillafüred klimatikus gyógyhelyfejlesztését, a Vadaspark bővítését. 

Következő szempontunk az „offstage”, magyarul az igény arra, hogy a látogatókat bevonja a város, és feltárja azokat az örökségértékeket, amelyek végérvényesen átírják az iparvárosi múltat idéző képet egy zöld és szerethető  városképpé. A nemrégiben megújult, kissé nagyvonalúan a melbourne-ire hajazó városarculat is ezt az üzenetet közvetíti. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a turizmus, ezen belül az örökségturizmus fejlesztését, a városkép formálását. Az Európa Kulturális Fővárosa 2010 pályázaton való szereplésével sikerült a negatív sztereotípiákat áttörni, így Miskolc neve pozitív tartalommal került a köztudatba. A város a turizmus területén végzett eredményes munkája elismeréseként 2007-ben a Régió Turizmusáért Nívódíjban is részesült. De nézzünk a jövőbe: az Avas-rehabilitációs program keretében a belvárosban mintegy nyolcszáz pincéből álló pincerendszerrel várják az érdeklődőket. Nem igazán köztudott, de néhány száz évvel ezelőtt ezek a pincék olyan híres borokat adtak, mint Tokaj vagy Eger, a pincesorok infrastruktúrája azonban már nem felel meg a modern követelményeknek. Cél egy interaktív programcsomag kidolgozása is. Megújul továbbá a Kilátó és környezete, a Bormúzeum; irodalmi, kulturális élménytér kialakítására is sor kerül. A református templom felújításával az Avas évszázados történelmét, építészettörténetét, vallástörténetét ismerhetjük meg; felújítják a sétányt és a templomhoz vezető lépcsősort is. Egyedülálló helyszínként fogad bennünket a szinte Miskolc belvárosában lévő Bortanya és az ország egyik legjobb boros-gasztro eseménye, az Avasi Borangolás. Több száz pince és borház található ott – nem ritkán háromszáz-négyszáz évesek. 

Az „openness”, vagyis a nyitottság a harmadik szempontunk. Miskolc már az Európa Kulturális Fővárosa pályázatában is számos jelét adta ennek, illetve a címet végül elnyert Kassa városával több esemény megvalósításában kooperált. Ez a programsorozat az egyik legrangosabb európai kulturális esemény. A címet olyan városok nyerhetik el, amelyek – a település hosszú távú fejlődésébe illeszkedő – a közönség aktív részvételével zajló, európai szinten is vonzó kulturális programot dolgoznak ki, Arra is kiváló lehetőséget nyújt a városoknak, hogy megváltoztassák a róluk kialakult képet, helyet kérjenek maguknak a világ kulturális térképén, több látogatót vonzzanak, és a kultúrán keresztül újragondolják jövőjüket. Három miskolci program került be a Kassa Európai Kulturális Fővárosa 2013 hivatalos programsorozatába. Az egyik a Miskolci Kocsonyafesztivál, melynek díszvendége Kassa volt. A másik a Miskolci Szimfonikus Zenekar fellépése volt Kassán, a harmadik pedig a Miskolc, Kassa és Abaújszántó részvételével megvalósult Borút projekt, melyet a magyar-szlovák határon átnyúló együttműködés keretében szerveztek. 

A Városmarketing Gyémánt-díjas Miskolc Pass. E turisztikai terméket azért is emelem ki, mert rendszert, „order”-t visz a város turizmusába. Ez egyben a negyedik szempontunk. A Miskolc Pass Európa egyik legkörnyezettudatosabb turisztikai, rekreációs plasztikkártyája, amely mögött 100%-ban minőségi szolgáltatások állnak. A kártyacsalád előnye, hogy a legkorszerűbb technológiával segíti a miskolciakat és a vendégeket a helyszíni tájékozódásban, informálódásban – városi navigátor is. Egyik ingyenes kínálati elemét kiragadom, kedvet teremtve akár egy közeli utazáshoz is. A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, európai viszonylatban is jelentős látványosság a lillafüredi Anna mésztufa barlang. Hozzá hasonló, látogatható természeti képződmény csak hat létezik az egész világon. A mésztufa barlangok általában nem nyilvános turistahelyek, külön engedély kell a belépéshez. Az Anna-barlang kivétel, ezért hazánk egyedi természeti értéke. 

A kártya jóval több programcsomagot kínál, van közöttük kimondottan kulturális is: az „5+1 irodalmi érdekesség Miskolcról”. Miskolcról elsőként talán nem az irodalom jut az emberek eszébe, pedig hány író-, költőnagyság kötődik a városhoz! Vagy azért, mert ott született, mint Dayka Gábor és Szabó Lőrinc, vagy mert tanárként ott dolgozott, mint Kaffka Margit és Lévay József, esetleg szívesen látogatta az avasi pincéket, mint Móra Ferenc és Móricz Zsigmond. Vagy csak egyszerűen megihlette a hely, mint például Petőfit, aki 1847-ben Diósgyőrben írta Alkony című költeményét. A világirodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát, Lillafüreden vetette papírra József Attila, 1933-ban  

De mit jelent az „others”? Nos, ez a felelős fejlesztési elvek alkalmazása mind a természeti, mind a társadalmi környezeti kapcsolatrendszerben. Miskolcon a kulturális intézmények részlegesen akadálymentesek, a huszonhat intézményt teljesen akadálymentessé szeretné tenni a város. A zöldterületeket számba véve azt látjuk, hogy a Horváth-tetői teraszokon városi, aktív, rekreációs hely kialakítása, tematikus attrakciók létrehozása a cél. Piknikezésre alkalmas területeket, tematikus, korcsoportonként más-más játszótereket létesítenek, amelyek a teraszok által biztosított domborzat kihasználásával több szinten jelennek majd meg. A miskolciak örömére megtörtént a Szemere-kert teljes növényállományának rekonstrukciója, és a beruházás magában foglalja a lépcsősorok megújítását is. A társadalmi felelősségvállalás egyik érdekes kezdeményezése volt a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi és Bölcsésztudományi Karának 2017-ben megvalósított T-Modell Junior projektje. A közös szakmai tevékenység az egyéni felelősségvállalást támogató kompetenciák és hálózati kapcsolatok erősítése révén hívta fel a figyelmet a társadalmi innováció fontosságára. 

Miskolc nagy történelmi múlttal rendelkezik a filmkultúra területén: Magyarország első filmfesztiválját 1939-ben Miskolcon, a lillafüredi Palota Szállóban rendezték. 1902-ben a városban született az Oscar-díjas forgatókönyvíró és rendező Pressburger Imre. A hatvanas évektől három évtizeden át a Miskolci Rövidfilm és Televíziós Fesztivál volt Magyarország egyik legjelentősebb filmes eseménye. A megyében, Ricsén született Zukor Adolf  Oscar-díjas producer is, a Paramount Pictures filmvállalat alapítója, a hollywoodi filmgyártás egyik megteremtője, Tolcsván pedig a 20th Centruy Fox alapítója, William Fox. A CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál 2004-ben iratkozott fel a világ filmes térképére, és mára Magyarország vezető fesztiváljává nőtte ki magát. A szeptember 11-étől 19-éig megrendezendő eseményén több mint százhúsz filmet mutatnak be. A versenyfilmek mindegyike magyarországi premier. Ez az egyetlen hazai fesztivál, ahol a fődíjakat odaítélő nemzetközi zsűri mellett nemzetközi szervezetek – a FIPRESCI (Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége), a CICAE (Art Mozik Nemzetközi Szövetsége) és az ökumenikus zsűri –  is közreműködnek. 

 

 

Szerző: Bódis Gábor

Fotók: MIDMAR