Navracsics Tibor, Veszprém 2023 kormánybiztosa

Tervezőasztal és terepasztal szintézise

 

Veszprémi születésű. Ő jelentette be hivatalosan, hogy Veszprém lesz 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa (EKF). Most pedig kormánybiztosa a projektnek, ami tavaly ötszázmillió forint költségvetési támogatást kapott, az idén pedig ötmilliárdot kap. Navracsics Tiborral a kultúráról, annak közösségformáló, bizalmat teremtő erejéről beszélgettünk – amelyre akár egy egész régió fejlődése is épülhet.

 

Inkább előny vagy hátrány, hogy veszprémi?

A mostani munkámban?

Igen.

Szerintem nincs hátránya. Pedagógus-családból származom, s a szüleim jól megalapozták a család pozitív fogadtatását a térségben. Akárhová megyek, a Navracsics név viszonylag jól cseng. És nem a politikából adódóan – ami talán sokkal fontosabb.

Az EKF cím odaadása az ön tárcájához tartozott, s azt mondta, a veszprémi pályázat kiemelkedett a többi közül. Miben volt látványosan jobb a többinél?

A zsűri számára abban emelkedett ki, hogy...

Miért választja külön a saját véleményét és a zsűriét?

Azért, mert elkerülhetetlenül részrehajló lennék. Nem is vettem részt a döntéshozatalban. Mindig is Veszprém volt a kedvencem. A jelenlegi polgármesterrel kezdettől fogva elhatároztuk, hogy együtt dolgozunk azon – akkor úgy fogalmaztuk meg –, hogy Veszprémet Európa térképére tegyük. S itt a kultúrának szántunk kiemelt szerepet.

Mik voltak a zsűri szempontjai?

Hogy a pályázatnak legyen olyan dimenziója, ami Európa számára is hozzáadott értéket jelent. Hogy olyan programok is szülessenek, amelyek az adott térséget, várost összetartó közösséggé teszik. Veszprémre azt mondják: ja, az a bakonyi város...! Pedig ugyanennyi erővel lehetne balatoni város is! S mivel Veszprém a balatoni térséggel együtt pályázott, ez egy átpozícionálás kezdete is. Itt a történelmi magot egy széles lakótelepi övezet veszi körül, és az ott élők nem nagyon vesznek részt a város közösségi életében. Ezért kifejezett célunk, hogy a lakótelepeken is legyenek olyan programok, amelyek közösséget kovácsolnak. A veszprémi városvezetés az utóbbi tíz év alatt ráébredt, hogy a kultúrát helyi regionális gazdasági modell alapjává lehet tenni. Olaszország gazdaságát a kreatív ipar tartja életben! A turizmus, a szolgáltatóipar, a design. Földrajzi fekvéséből adódóan Veszprémnek nagyon sok köze van az észak-olasz térséghez. Sok kisvállalkozás van, ami kiváló lehetőséget ad, hogy kreatív ipari övezetté váljon, ha a minőség felé visszük a hangsúlyt. Sok helyen érezhetően elindul a gazdaság, ha az ott lévő és egymástól elszigetelt gazdasági szereplők egyszer csak elkezdenek egymással együttműködni. S a kultúra ebből a szempontból kiváló, pozitív platform.

Tehát művészetekkel, kultúrával könnyebb összekapcsolni az embereket?

A kultúra mindig közösségteremtésről szólt: közösséget éltető elem. Ha kultúrával közelítünk valahová, azt az emberek ritkán szokták visszautasítani. A kultúrával kapcsolatban igen ritkán és nagyon szerencsétlen helyzetekben merül föl az önösség vádja, ami egy gazdasági együttműködésnél mindig a legnehezebb. Vagy a hatalomszerzés vágya, ami a politikai együttműködés rákfenéje. A kultúránál szinte mindenki csak pozitív célokat és érzéseket tapasztal, és ezt próbálnánk fölhasználni arra, hogy a térséget egy kicsit összébb hozza.

Uniós biztosként rengeteg időt töltött Brüsszelben, és sok más városban is járt. Mi az, amit onnan magával hozott, és tovább tud adni?

Az az önbizalom, az a tartás, ami más városok polgáraiban a helyi értékekhez kötődik. Ez az, amit Magyarországon

– a főváros kivételével – még meg kell honosítani! A program előkészítői és megvalósítói elém hozzák a problémákat, és én próbálom azokat az összeköttetéseimmel megoldani. Ugyanakkor nekik is kell egyfajta „realitás-ellenőrzés”, mert amikor kreatív emberek sokat beszélgetnek egymással, egy idő után…

Elszállhatnak?

Igen. Olyankor a két lábbal a földön álló mentalitásom talán illúzióromboló, de mégis segítséget jelenthet. Kifejezetten pozitív csalódás volt – európai városként – más helyekkel is összehasonlítani Veszprémet. Van három állandó színház-társulata, két irodalmi folyóirata, két televíziója, egy hangversenyközpontja, amely folyamatosan telt házzal működik – és önmagát fenntartja. Ezek olyan sajátosságok, amelyek egy hatvanezres város esetén abszolút az európai élvonalba tartoznak!

Gazdasági szempontból nem mindig, vagy nem csak a hagyományos értelemben vett haszonnal kecsegtetnek a kulturális projektek. Mégis, milyen hozadékai lehetnek?

Ha az emberek kapcsolatba kerülnek egymással, leépül a bizalmatlanság, ami olcsóbbá teszi a gazdasági tranzakciókat és az együttműködést – olcsóbbá teszi az életet. Ha az ember bízik a másikban, akkor sokkal kevesebbet kell áldoznia biztosítékokra, materiális és immateriális értelemben is. Ha olcsóbb a termelés, nagyobb esély van rá, hogy beindítja a jövedelemteremtést. Virágzóbbá válik a gazdaság, ami pedig a kultúrát segítheti. S ahol a kultúra és a gazdaság összekapcsolódik, az a kreatív ipar. Én ebben hiszek. Tapasztalataim szerint a gazdasági növekedés feltételeinek megteremtésében a regionális együttműködés majdnem nagyobb faktorral van jelen, mint mondjuk egy új tényező megjelenése vagy egy fejlesztési program.

Mi az, amit csak Veszprém tud, amitől unikális lesz 2023-ra?

A rotáció úgy hozta, hogy 2024-ben Tartu lesz Európa egyik kulturális fővárosa, ami Veszprém testvérvárosa. Így lehetnek olyan projektek, amelyek Veszprémben indulnak és Tartuban fejeződnek be. Veszprém egyedi lehet még két új szempontból: az egyik a fenntarthatóság, ami a kulturális fővárosok közül hangsúlyos, itt jelenne meg elsőként. A másiknak még csak az előkészítésében vagyunk: ez a nőiség. Veszprém a királynék városa, a magyar király házassági ajándéka a feleségének. A veszprémi királynét mindig a veszprémi püspök koronázta meg. Veszprém volt a kedvenc lakóhelye Saroltának, István édesanyjának és Gizellának, István feleségének. Van egy erős női szál Veszprém történelmében. Vannak, akik azt is mondják: Veszprém női város. Piaci szempontból is érdekes lehet, ha ezt jól kibontjuk, és építeni tudunk rá valamit.

Eddig volt az ötletelés, s most jön a gyakorlati szakasz?

Igen. Miniszterként csináltam már nagy átalakítást, és azt tapasztaltam, hogy amikor az emberek számára lényeges dolgok történnek, akkor először nagyon piciben kell megpróbálni, mert nem lehet kiszámítani a következményeket. Még egy kulturális programnál sem! Mert ami a tervezőasztalnál jól néz ki, lehet, hogy nem jó a terepasztalon. Lehet, hogy úgy gondoljuk, egy kulturális program vicces, mégis felháborít valakit. Vagy éppen félelmet kelt. Ezért gondoljuk, hogy már most el kell indulni, s szeretnénk közvetlen visszajelzéseket is kapni, például lakótelepeken a közösségépítő programoknál. Nagyon nehéz, nincsenek igazán jó szociológiai leírásaink az elmúlt évekből, hogy kik élnek lakótelepen, mit gondolnak valójában a világról. Nem olyan programokat kell szervezni, ami nem hiányzik az életükből, és csak bosszúságot okoz. Hanem megtalálni, mi hiányzik, és mi az, ami az életnívójukat is egy kicsit jobbá teszi. S szeretnénk már 2023 előtt olyan programokat is elindítani, ahol az önkéntességet ki tudjuk próbálni.

Mik a legjelentősebb állomások?

Amit idén júniusra terveztünk, de úgy néz ki, el kell halasztanunk a koronavírus miatt, a Filmpiknik – a Filmszemlén díjnyertes alkotások bemutatása Veszprémben és Balatonfüreden, főleg szabadtéri vetítésekkel. Nagyon szeretnénk, ha egy némafilm szekciója is lenne, élőzenével. Szeretnénk, ha a már meglévő Auer Fesztivál és a VeszprémFest évről évre lépést tenne előre, hogy 2023-ra nemzetközi fesztiválokká váljanak. Füreden a Quasimodo költőversenyt is egyre hangsúlyosabb irodalmi fesztivállá kívánjuk tenni. Azt szeretnénk, hogy minden nap történjen valami! Nem szükségszerűen nagy esemény, de olyasmi, ami ínyencek különböző csoportjainak emlékezetessé válik. Mindig örök vita, hogy a nyitófesztivál mennyire legyen helyi, vagy „a nagy, híres ember elhívásának” alkalma, én a helyi felé vonzódnék. Miközben a pécsi rendezvénysorozatnak kiemelkedő jelentőségű eseménye volt Placido Domingo fellépése, de a globális világban ma világsztárokat megszerezni már csak pénzkérdés. Viszont az, hogy egy olyan Európa Kulturális Fővárosa rendezvény legyen, ahol helyi művészcsoportok kapnak európai reflektort, megismételhetetlen. Nem pénztől függ, hanem ez a lélek...! Meglátjuk, hogy mire jutunk, még folynak a viták ezzel kapcsolatban.

Tehát kis lépések, kreativitás és lélek...?

Igen. Hát ez a legfontosabb, nem? Ha ez nincsen, akkor pénz sincsen. Akkor semmi sincsen.

 

Szerző: Canjavec Judit

Megjelent: 2020. április