Dupla kiállításmegnyitó az Einspach & Czapolai Fine Artban, egy tudós műgyűjteménye Pécsett, María Luisa a Belvárosi Színházban és angol elegancia az Operában

Nagy-Sándor András: Follow the Flood, 2024 (forrás: Einspach & Czapolai Fine Art)

Nagy-Sándor András: Where We Meet
Makai Mira Dalma: Don’t Forget To Look At The Stars
Időpont: 2025. január 30-tól
Helyszín: Einspach & Czapolai Fine Art, 1054 Budapest, Hold utca 12.

Az Einspach & Czapolai Fine Art galéria két izgalmas kiállítást is nyit január végén. A Where We Meet című tárlat a Londonban élő Nagy-Sándor András képzőművész legújabb alkotásaiból mutat be válogatást. Így ír róla Zsikla Mónika kurátor: „A fiatal festő munkásságának egyik alaptémája annak a kérdésnek a feszegetése: »hol ér véget Ő, és hol kezdődik a másik (objektum vagy szubjektum)«. Magyar–amerikai kettős állampolgárként, illetve londoni bevándorlóként kulcsfontosságú tényező számára a hibriditás, amely egyszerre vonatkoztatható az identitással kapcsolatban felmerülő konstellációkra, de még inkább arra, hogyan viszonyulunk egymáshoz és környezetünkhöz az eltérő – virtuális, valódi, közvetett, mesterséges és organikus – környezettípusokban. Legújabban a napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő mesterséges élet (cyborg), mesterséges intelligencia, valamint a tükör-neuronokkal kapcsolatos diskurzusok, illetve az olyan kutatási területek kötik le a figyelmét, mint az embodied sensemaking (megtestesült érzékelés).”

Makai Mira Dalma: Celebration, 2024 (forrás: Einspach & Czapolai Fine Art)

Ugyanakkortól, január 30-tól látogatható Makai Mira Dalma tárlata. A művész alkotásai a természet, a mitológia, a kontroll és a spontaneitás közötti egyensúly témáit járják körül. A kurátor így mutatja be a kiállítást: „Makai Mira Dalma az organikus nonfigurativitás asszociációs mezejét kiaknázó új absztrakció egyik legfiatalabb hazai képviselője. Az absztrakció kortárs felfedezésében gyökerező művészete párhuzamot von a szürrealizmus és a pop art esztétikájával, a szeszélyes elemeket a modern vizuális kultúra markáns kritikájával ötvözi. Alkotóként egyaránt jártas a festészetben, a grafikában és kerámiaobjektek készítésében. Az utóbbi években széles körű műfaji érdeklődése a kerámia irányába fordult, legújabb, térben álló kerámiai szobrai mellett egyre gyakrabban jelennek meg installációiban a kétdimenziós sík és a háromdimenziós tér között oszcilláló relief kompozíciók. A Don’t Forget To Look At The Stars című kiállítás e kerámiáiból mutat be válogatást.”

További információ ITT.

Mednyánszky László: Tengerszem (forrás: JPM Modern Magyar Képtár)

Egy tudós műgyűjteménye
Időpont: 2025. január 31-től március 30-ig
Helyszín: JPM Modern Magyar Képtár, 7621 Pécs, Papnövelde utca 5.

Dr. Ubrizsy Gábor (1919-1973) nemzetközileg elismert botanikus, mikológus, növénypatológus, a magyarországi mikocönológiai kutatások elindítója. Tudós és művészetpártoló, műgyűjtő. Az 1950-es évektől kezdve a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásainak elkötelezett gyűjtője volt, különös érzékenységgel a XIX–XX. század modern törekvései iránt. Kollekciójának jelentős része a pécsi Modern Magyar Képtárba került: a 235 mű feléhez ajándékozás révén jutott hozzá a múzeum. 

Dr. Ubrizsy Gábor (forrás: JPM Modern Magyar Képtár)

A gyűjteményben található többek közt Gulácsy Lajos alkotása, Az ópiumszívó álma, a látomásos szürrealizmus korszakos jelentőségű példája, Nemes-Lampérth József expresszív Tabáni részlete, Mednyánszky László lírai Tengerszeme, valamint a nagybányai iskola meghatározó alakjainak – Ferenczy Károlynak, Réti Istvánnak és Maticska Jenőnek – jelentős alkotásai. Ferenczy Károly mellett gyermekeinek munkái, Béni grafikái és Noémi textiltervei is helyet kaptak a kollekcióban. A gyűjtemény értékét növelik az alföldi iskola olyan kiemelkedő mesterei, mint Koszta József, Rudnay Gyula és Tornyai János. Perlrott Csaba Vilmos és Márffy Ödön franciás orientációjú munkái mellett Barcsay Jenő korai konstruktív alkotásai, Bene Géza és Gadányi Jenő kompozíciói az ember és a természet viszonyát újszerű módon ragadják meg. A XIX. századot Barabás Miklós, Mészöly Géza, Székely Bertalan és Lotz Károly művei képviselik. A szobrászatban Medgyessy Ferenc, Bokros Birman Dezső és Vedres Márk kisplasztikái az avantgárd szellemiség és a klasszikus hagyomány kapcsolatáról tanúskodnak. 

Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi hölgyek társaságában (forrás: JPM Modern Magyar Képtár)

Az Ubrizsy-gyűjtemény nemcsak a gyűjtő ízlését, művészetszeretetét tükrözi, hanem a hazai képzőművészet komplex fejlődési folyamatainak megértését is elősegíti.

A kiállítást rendezte: Nagy András 

További információ ITT.

Orlai Produkció: María Luisa
A premier időpontja: 2025. február 1., 19:00
Helyszín: Belvárosi Színház, 1075 Budapest Károly krt. 3/a.

María Luisa egyedül élő, idős, büszke nő, aki szokatlan módon igyekszik megragadni az élet örömeit, amíg nem késő. Barátnője, Angelines, valamint titokzatos férfiak (akad köztük portás, költő és katonatiszt) gyűrűjében apró kalandoknak és csínytevéseknek hódol. 

Megható, mégis rendkívül szórakoztató előadás az öregedés folyamatáról, a függetlenség és a magány közti egyensúlyozásról, az örök vágyakozásról és a feltétlen életszeretetről. 

A spanyol Juan Mayorga matematika és filozófia szakos tanárként diplomázott, mielőtt drámaírásba fogott. Rendkívül termékeny szerző, műveit világszerte játsszák. Színpadán megszűnik a határ a fizikai keretek közé zárt világ és a szárnyaló képzelet között. 

Az Orlai Produkció darabjában ismét kiváló művészeket láthatunk: María Luisa szerepében Hernádi Judit, régi barátnőjét, Angelinest Peremartoni Krisztina, Raúlt, a házmestert Gyabronka József alakítja. Beckenbauert, a dél-amerikai diktátort Debreczeny Csaba, Azzopardit, a költőt Csákvári Krisztián és Olmedót, az igazi úriembert Fábián Gábor játssza.

Rendező: Rusznyák Gábor

További információ és jegyvásárlás ITT.

David Coleman és Santiago Cañón-Valencia (forrás: Magyar Állami Operaház)

Aranykor: Angol elegancia
Időpont: 2025. február 2., 19:00
Helyszín: Magyar Állami Operaház, 1065 Budapest, Hajós utca 11.

A legszebb angol zenei hagyományokból válogat és a film(zene)kedvelőknek is tartogat csemegéket a Magyar Állami Operaház Zenekarának szimfonikus koncertje. Az OPERA Angol100 évadába illeszkedő estet David Coleman dirigálja, aki Celebremus címmel ünnepi nyitányt is komponált az alkalomra. A koncert szólistája Santiago Cañón-Valencia, nemzetközi hírű csellóművész.

David Coleman több mint négy évtizede vezényli a világ vezető balettegyütteseinek zenekarait Európa-szerte, 2020 óta pedig rendszeresen dolgozik a Magyar Állami Operaház Zenekarával. A komponistaként is tevékeny dirigens korábban 2023-ban dedikálta Caleidoscope című művét az OPERA zenekar rézfúvósainak, egy évvel később az ütősök mutatták be Dancing Percussion című alkotását, míg most az OPERA angolszász évadának tiszteletére írt ötperces nyitányt nagyzenekarra és női karra. Az alkalom ünnepi jellegét hangsúlyozó Celebremus című darabban megjelennek a magyar és az angol nemzeti himnusz motívumai ugyanúgy, mint a nyitányt követő Britten-kompozíció egyes elemei.

Gustav Holst (1874–1934) az I. világháború alatt komponálta Planéták című héttételes, grandiózus zenekari szvitjét, amelyet asztrológia iránti érdeklődése ihletett. A csaknem egyórás darab asztrológiai jellemzők és a bolygók névadó római isteneinek tulajdonságai nyomán társít változatos hangulatképeket a Naprendszer a háborút és békét hozó Marshoz és Vénuszhoz vagy a szárnyas hírnök Merkúrkhoz, míg Jupiter a vidámság, Szaturnusz az időskor elhozója, Uránusz a varázsló, Neptunusz pedig a misztikus. A nagyzenekarra – és az utolsó tételben női karra – írt, monumentális mű az 1918-as ősbemutató óta rendkívül népszerű. 

A Gordonkaverseny csaknem egyidős a Planétákkal, Edward Elgar (1857–1934) kései remekének 1919-es premierje azonban szerencsétlen csillagzat alatt született. Több mint négy évtized és a briliáns ifjú csellista, Jacqueline du Pré kellett ahhoz, hogy a mű elfoglalja méltó helyét Elgar életműve egyik csúcsán és mint a nemzetközi komolyzenei élet egyik legtöbbet játszott gordonkaversenye. A Magyar Állami Operaházban egy tehetséges fiatal kolumbiai szólista, Santiago Cañón-Valencia tolmácsolásában lesz hallható.

Benjamin Britten (1913–1976) Változatok és fúga egy Purcell-témára című darabját eredetileg egy, a zenekar hangszereit bemutató dokumentumfilmhez komponálta 1945-ben. Britten a tizenötperces mű variációi alapjául Henry Purcell 1695-ös Abdelazer-szvitjének második, rondó tételét választotta. A fenségességet sugárzó főtéma nagyzenekari előadását követően a különböző zenekari hangszercsoportok tizenhárom játékos variációt mutatnak be, amit Britten eredeti fúgája zár.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Nyitókép: Az Opera zenekara és énekkara (fotó: Berecz Valter)