Gyakran ismételt kérdések a Ludwigban, Vaknyugat Pécsett, cseh mesterművek a Müpában és az OPERA búcsúja az Erkel Színháztól

Keith Haring: Szárnyasoltár, 1990 (forrás: Ludwig Múzeum)

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
A kiállítás megtekinthető: 2025. február 14-től június 29-ig
Helyszín: Ludwig Múzeum, 1095 Budapest, Komor Marcell utca 1.

A kortárs művészet befogadása sokszor nem egyszerű feladat. Mégis, hogyan közelít a témához egy múzeumpedagógus? Milyen kérdésekkel, módszertani megoldások sorával segíti a látogatót – akiből idővel visszatérő „múzeumba járó” válhat – abban, hogy jobban megértse az egyes műveket, a művészek motivációját, gondolatvilágát?

A Ludwig Múzeum legújabb kiállítását a művészettel, azon belül is főleg a kortárs művészettel kapcsolatban megfogalmazott, gyakran ismétlődő kérdések hívták életre. Az intézmény gyűjteményéből rendezett válogatás ezekből a sokszor banálisnak tűnő kérdésekből indul ki. Azokat fókuszba állítva, interaktív elemekkel kiegészítve és új nézőpontokat kínálva ösztönöz a művek önálló értelmezésére, rajtuk keresztül pedig a művészet mélyebb megértésére és személyes kapcsolódások kialakítására.

A Ludwig válogatása a modern és a kortárs művészet, valamint a klasszikus művészeti hagyományok viszonyát vizsgáló kérdéseket emeli ki.

Szabó Eszter Ágnes: Nagymamám, Zalai Imréné találkozása David Bowieval, 2020 (forrás: Ludwig Múzeum)

A kiállítást iskolai és egyetemi csoportoknak, pedagógusoknak és múzeumpedagógusoknak egyaránt ajánlják, de nem feltétel a művészettörténetben és a kortárs művészetben való jártasság.

A kiállítás a Máš umělecké střevo? (Van művészi vénád?) nemzetközi művészetpedagógiai kezdeményezésben részt vevő szervezetek (köztük a Ludwig Múzeum) által írt könyvhöz (Proc umeni? / Miért művészet?) is kapcsolódik. 

Kurátor: Bence Bettina, Nagy Barbara
Pedagógiai koncepció: Hemrik László

További információ ITT.

Forrás: Pécsi Nemzeti Színház

Martin McDonagh: Vaknyugat – testvérháború két részben
A bemutató időpontja: 2025. február 15., 19:00 
Helyszín: Pécsi Nemzeti Színház, Kamaraszínház, 7621 Pécs, Színház tér 1.

Martin McDonagh, az Oscar- és Golden Globe-díjas ír–angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró, producer, a kortárs drámairodalom egyik legmeghatározóbb szerzője. Darabjaira – saját bevallása szerint – a legnagyobb hatással David Lynch, Martin Scorsese és Quentin Tarantino filmjei voltak. Munkásságát jól ismerik a magyar rajongók is, az utóbbi években készített filmjei ­(Három óriásplakát Ebbing határában és A sziget szellemei) és drámái (Leenane szépe, A Kripli, Vaknyugat, Párnaember, Piszkavas) itthon is népszerűek. 

A Leenane trilógia harmadik darabjában az Isten háta mögötti ír falu legszélén, egy végtelenül lepusztult házban él az apjukat nemrég egy különös baleset folytán elvesztett testvérpár, Coleman és Valene. Nagy bánatukban a masszív alkoholista helyi pap, Welsh atya próbál vigaszt nyújtani. Mindennapjaik nagy része egymás bosszantásával, hergelésével, átverésével és idegesítésével telik. Mi több: számukra ez maga az élet – bármin és bármikor hajba kapnak, összevesznek vagy ölre mennek. Akár a legvégsőkig. Ártatlannak tűnő csínyeik sorolása közben azonban megbocsáthatatlan, végzetes bűneik sora is napfényre kerül, sorstragédiájuk elkerülhetetlen.

A Pécsi Nemzeti Színház 2014-ben tűzte műsorára A Kriplit, a nagy sikerrel bemutatott darab után most a Vaknyugat kerül terítékre. Négy remek színművész játékában elevenednek meg McDonagh írjei, ezek a testileg-lelkileg nyomorult, lenézettségtől szenvedő, elvágyódó, vagy már minden vágyukról lemondott emberek.

A szerző és kiváló fordítója, Varró Dániel ezúttal is kíméletlen emberismerettel és kegyetlen fekete humorral, fordulatos és groteszk cselekménnyel, nyelvi bravúrokkal meséli el a szerencsétlen testvérpár bűn és szeretet között hánykolódó, reménytelen „vaknyugati” történetét.

Rendező: Bakos-Kiss Gábor 
Szereplők:  
Kicsilány Kelleher: Vlasits Barbara
Welsh atya: Köles Ferenc
Coleman Connor: Bera Márk
Valene Connor: Katona Levente

Az előadásról bővebb információ és jegyvásárlás ITT.

Budapesti Fesztiválzenekar nagyzenekari koncert: cseh mesterművek
Időpont: 2025. február 15., 19:45; február 16., 15:30; február 17., 19:45
Helyszín: Müpa, 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.

Közép-Európa gazdag zenei öröksége áll a Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) közelgő hangversenyének középpontjában. Az esemény három kiemelkedő cseh zeneszerző, Leoš Janáček, Josef Suk és Bohuslav Martinů műveit mutatja be Jakub Hrůša vezényletével. Az est szólistája Jan Mráček, a fiatal cseh hegedűvirtuóz lesz.

A koncert Leoš Janáček A ravasz rókácska című operájának szvit változatával indul. Jakub Hrůša átiratában életre kelnek a Magas-Tátra természeti csodái – a szabadság, a szerelem, az élet és a halál örök körforgásának lenyűgöző világa. 

Jakub Hrůša (fotó: Marian Lenhard)

A folytatásban Josef Suk, Dvořák vejének gyakran hegedűversenyként emlegetett g-moll Fantáziája következik.

A szünet után a Bohuslav Martinů műve, a cseh zene XX. századi fejlődésének egyedülálló darabja, a dinamikus és modernista elemekből álló 1. szimfóniája (H. 289) zárja a hangversenyt. A mű egyaránt magában hordozza a cseh népzene gazdag motívumait és Martinů modern, nagy ívű zeneszerzői látásmódját.

Jan Mráček (fotó: Veronika Rose)

A koncert apropója nemcsak a műsoron szereplő művek kiválósága, de a lehetőség megragadása is – kerüljünk közelebb a szomszédos kultúrához a muzsika nyelvén keresztül! A Budapesti Fesztiválzenekar ezen az estén ismét bizonyítja: a zene határokon átívelő univerzális erő, amely képes egységbe kovácsolni különböző nemzeteket és kultúrákat.

További információ és jegyvásárlás ITT.

A Gurre-dalok zenekari próbája az Eiffel Műhelyház Fricsay termében (forrás: OPERA)

Arnold Schönberg: Gurre-dalok
Időpont: 2025. február 15., 19:00
Helyszín: Erkel Színház, 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 30.

Több mint háromszázfős előadói apparátus szólaltatja meg a százötven éve született monumentális oratóriumot. A késő romantika wagneri és mahleri jegyekben bővelkedő nagyszabású záródarabját – ami korábban mindössze két alkalommal hangzott el Magyarországon – a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara adja elő Nánási Henrik nemzetközi hírű karmester vezényletével, Kovácsházi István, Szabóki Tünde, Schöck Atala, Haja Zsolt, Ujvári Gerely és Gulyás Dénes közreműködésével.

Tiltott szerelem, természeti képek, gyilkosság, átok, a holtak vészterhes hajszája... I. Valdemár dán király és szeretője, Tove tragikus történetének középkori legendája nyomán Jens Peter Jacobsen az 1860-as évek végén írt versciklust Gurresange címmel, aminek Arnold Schönberg-féle grandiózus megzenésített formája a késő romantika egyik csúcsteljesítményének számít. A fiatalon leginkább Richard Wagner művei, köztük a Trisztán és Izolda hatása alatt álló Schönberg eredetileg egy bécsi zeneszerzői dalversenyhez keresett témát 1900-ban, majd miután lekéste a beadási határidőt, gyökeresen átdolgozta zongorára és énekhangokra írott dalciklusát, így hozva létre Mahler VIII. szimfóniája és Britten Háborús requiemje mellett az egyik legnagyobb előadói apparátust igénylő oratorikus művet.

Nánási Henrik (fotó: J. Henry Fair)

Az első felében wagneri és Richard Strauss-i, majd inkább mahleri hatásokat mutató, drámai erejű zenekari közjátékokkal színesített Gurre-dalokat most Schönberg születésének 150. évfordulója alkalmából tűzi műsorára a Magyar Állami Operaház, amit zenei együttesei több mint százötven fős zenekarral és ugyancsak mintegy százötven fős énekkarral (karigazgató: Csiki Gábor) adnak elő. A megismételhetetlennek ígérkező eseten az OPERA együtteseit Nánási Henrik vezényli.

A wagneri alakokhoz mérhető szólistaszerepekben Kovácsházi István (Waldemar), Szabóki Tünde (Tove), Schöck Atala (Erdei galamb), Haja Zsolt (Paraszt), Ujvári Gergely (Bolond Klaus) és Gulyás Dénes (Narrátor) működnek közre. A monumentális produkciót Czeglédi Zsombor vetítései kísérik. 

Az OPERA ezen az esten egy rövid megemlékezéssel hivatalosan is elbúcsúzik az Erkel Színháztól. Az intézmény 1949-től 2024-ig, vagyis 75 éven át volt a Magyar Állami Operaház játszóhelye.

Nyitókép: A Budapesti Fesztiválzenekar (forrás: BFZ)