A bécsi műalkotás-kölcsönző, ahonnan Hermann Nitsch munkáit is hazavihetjük 

A Wien Museumhoz tartozó musa a bécsi kortárs művészet egyik legnépszerűbb kiállítóhelye. Ráadásul több mint múzeum: az itt található Artothek egyedülálló lehetőséget kínál 1979 óta: bárki kölcsönözhet műtárgyat a gyűjteményből. Mindössze havi három euróért hazavihetjük többek között Hermann Nitsch, Maria Lassnig, Gerda Matejka-Felden, Lieselott Beschorner és Bruno Gironcoli alkotásait.

„Je suis malade / Complètement malade”, azaz beteg vagyok, teljesen beteg. Tíz év távlatából is szinte élesen fel tudom idézni az emléket, amint állok a musa kiállítóterében, egy lefüggönyözött, sötét szobában, ahol egy hatalmas kivetítőn egy szőke kislány énekli a szomorú, francia dalt, amit akkor hallottam életemben először. A kislány hangja betöltötte a teret, máig visszhangzik bennem, mint valamiféle beavatás emléke. Kilépve a függöny mögül, a musa teremőrei kedvesen megnyugtattak, hogy innen szinte mindenki a szemét törölgetve távozik. Egy életre megjegyeztem Dejan Kaludjerovic nevét, aki a videót készítette. A projekt 2008 óta tart, és azóta több változatban, több szereplővel is leforgatta a kisfilmet a művész: a Je Suis Malade 2008-as verziójában egy tízéves, szőke, hosszú hajú kislány énekli az 1973-as ismert sanzont. A dal szövege szerint egy nő szerelmi bánattól szenved, és csontig hatoló fájdalmat él át a szerelem viszonzatlansága miatt. 

A téma egyáltalán nem illik egy tízéves kislányhoz, aki nagy valószínűséggel nem is érti, miről énekel, egy számára idegen nyelven. A mű a globalizált fogyasztói társadalmunk patologikus állapotának metaforájaként is értelmezhető. A Je Suis Malade című videó a musa gyűjteményének része, csakúgy, mint a művész más munkái, köztük a Waiting for the Man és a The First of May, 1977 című művek. Mások mellett Dejan Kaludjerovic egyéb alkotásai is kikölcsönzhetők a Wien Museumhoz, azon belül is a musához tartozó Artothekből. 

Wien Museum, Artothek (fotó: Lisa Rastl, Wien Museum)

A musa a bécsi kortárs művészet egyik legnépszerűbb kiállítóhelye. Gyűjteményében csaknem ötezer művész több mint ötvenezer műtárgya található meg. A kollekció folyamatosan bővül új művekkel. A musa része a Startgalerie, ahol a fiatal kurátoroknak biztosítanak lehetőséget a kísérletezésre, hogy a helyi művészekkel egyedi kiállításokat valósítsanak meg. A Startgalerie rendszeresen hirdet pályázatokat: ennek keretében kiállítási koncepciók megvalósítására várják a lelkes jelentkezőket. Április 25-étől szeptemberig például a Brotlos (kenyértelen) című csoportos kiállítást mutatják be az intézményben. A tárlat a társadalom azon rétegére hívja fel a figyelmet, akik keményen dolgoznak, mégsem kapnak megfelelő fizetést munkájukért, és hó végére gyakran már kenyérre sincs pénzük. A meghívott művészek alkotásaikkal a globalizált munkaerőpiac árnyoldalait mutatják be: nem kevesebbre vállalkoznak, mint hogy elérjék, széles körű társadalmi párbeszéd induljon a témában.

Brotlos (forrás: Wien Museum)

Az Artothek egyedülálló lehetőséget kínál 1979 óta: bárki kölcsönözhet műtárgyat a gyűjteményből. A kultúráért felelős városi tanács kezdeményezésre és Bécs akkori polgármestere, Helmut Zilk vezetésével jött létre: ez a legrégebbi ilyen szolgáltatást nyújtó intézmény Ausztriában. Ma már Linzben és Kremsben is működik az Artothek egy-egy kihelyezett intézménye. „Maga a koncepció először Németországban született meg az 1960-as években: az úgynevezett »Kunstvereine«-ek, azaz  művészeti egyesületek, adományok révén tették lehetővé a műtárgykölcsönzést a nagyközönség számára. Mára igazán népszerűvé vált a szolgáltatás, amely ugyanolyan elven működik, mint a nyilvános könyvtárak” – mondja az Artothek munkatársa, Lisa-Marie Schett.

A kölcsönzők egy folyamatosan változó, 1900 grafikából álló gyűjteményből választhatnak, és akár tizenkét hónapon át élvezhetik a kiválasztott műalkotást otthonukban vagy irodájukban. Mindezt ráadásul potom pénzért tehetik, mindössze havi három euróért. Egyszerre azonban maximum négy műtárgyat lehet kikölcsönözni. A havi három euró csak a biztosítási költségeket fedezi, az egyéb szolgáltatásokét – úgy mint a tárolás, a restaurálás, a keretezés költségei – nem. Minden papírra készült alkotást paszpartuzva bérelhetünk, alumíniumkeretben, az üveg helyett pedig plexivel védik a műalkotás felületét.

Wien Museum, Artothek (fotó: Lisa Rastl, Wien Museum)

„Szolgáltatásunk nagyon népszerű: ha egy évet veszünk, akkor minden hónapban kölcsönveszik a teljes állomány felét, azaz, csaknem ezer műtárgyat. A gyűjtemény folyamatosan gyarapszik, ahogy a kölcsönzők száma is. Szolgáltatásainkat jelenleg háromszázhatvanhatan veszik igénybe, cégek és magánszemélyek. Csak 2023-ban nyolcvanöt új ügyfelet szereztünk. Az Artothek továbbá Bécs más közintézményei számára is kölcsönöz műalkotásokat” – teszi hozzá Lisa-Marie Schett.

A kölcsönzők között Hermann Nitsch, Maria Lassnig és Bruno Gironcoli alkotásai a legnépszerűbbek – nem csoda, hiszen világhírű művészek munkáit vihetik haza, ha csak néhány hónapra is. Keresett művész Gerda Matejka-Felden, Lieselott Beschorner és Christoph Donin is.  A legtöbben az élénk, színes és vidám műalkotásokat részesítik előnyben – ez egyébként Nitsch és Lassnig műveire nem jellemző. Szívesen kölcsönöznek akvarelleket és gouache-okat, valamint pasztellképeket, sokkal inkább, mint nyomatokat és rézkarcokat, az utóbbiakat kevesebben keresik. Abban az esetben, ha egy kölcsönzött műalkotás megrongálódik, esetleg elveszti ideiglenes tulajdonosa, vagy ellopják, a kölcsönzőnek azonnal fel kell vennie a kapcsolatot az Artothekkel, sőt az illetékes hatóságoknak is azonnal köteles jelezni. 

A Musa bejárata, (fotó: Klaus Pichler, Wien Museum)

A Wiener Stadtwerke a Wien Museum fő támogatója, így nem kizárólagosan, de az Artotheket és a musát is szponzorálják financiális formában, valamint kommunikációs segítséget nyújtanak médiacsatornáikon. A Wiener Stadtwerke GmbH Bécs és tartománya infrastrukturális szolgáltatója. [A Wiener Stadtwerke GmbH Ausztria legnagyobb önkormányzati infrastrukturális szolgáltatója, és egyike Ausztria tizenöt legnagyobb vállalatának. 2022-ben átlagosan 16 ezer munkavállaló dolgozott a cégcsoportnál – a szerk.]

Ezenkívül a Wien Museum olyan szervezetekkel működik együtt mint a Bécsi Közlekedési Vállalat (Wiener Linien), Ausztria fővárosának közösségi közlekedési közszolgáltató vállalata, mely a város tömegközlekedésének túlnyomó részét üzemelteti, a Mozarthaus Vienna és a WITAF. Utóbbi a siketeket 1865 óta képviselő és kiszolgáló szervezet, és akadálymentesítési kérdésekben ad tanácsot az intézménynek. A Wien Museum emellett úgynevezett Éves Partnerség keretein belül jelenleg a VinziRast kezdeményezést is támogatja: az önkéntesekből álló szervezet menekülteket és hajléktalanokat segít. 

Részlet a Wien Museum „Bécs, az én történetem” című kiállításból (fotó: Lisa Rastl, Wien Museum)

Az Artotheknek külön nincsenek magánmecénásai, a Wien Museumnak azonban igen. A tavaly december 6-án, közel négy évig tartó munkálatok után megnyitott helytörténeti múzeumot 108 millió euróból (több mint 41 milliárd forint) újították fel. Az alapterület csaknem a duplájára, 12 ezer négyzetméterre nőtt a két extra szintnek köszönhetően, amelyek a meglévő szerkezet felett „lebegnek‟, beleértve egy nagy kilátót és az időszaki kiállítások számára fenntartott emeletet. Ingyenesen látogatható a „Bécs, az én történetem” című új, állandó kiállításuk is: a 3300 négyzetméteren található tárlat Bécs eredetének történetét meséli el a legkorábbi településtől napjainkig. A Wien Museum egyébként Ausztriában elsőként döntött úgy, hogy követi a brit modellt, és ingyenessé teszi állandó tárlatát. Az intézmény hatalmas gyűjteményét magánszponzoráció segítségével gyarapítják például a Mein Stück Wien című programjukon keresztül, ahol Bécs egy-egy kerületének fejlesztését lehet támogatni. A szponzori pénzből kutatási és restaurálási projekteket finanszíroznak, valamint műtárgyakat vásárolnak a múzeum gyűjteményébe. 

Részlet a Wien Museum Szecesszió, Klimt, Stuck, Liebermann című kiállításból (fotó: Klaus Pichler, Wien Museum)

A Wien Museum Baráti Körének a célja, hogy erősítse a bécsiek érdeklődését városuk történelme és kultúrája iránt, valamint bővítse ismereteiket is. Az egyesület emellett olyan központi feladatok ellátásában támogatja a múzeumot, mint a Bécs város történetével és kultúrájával foglalkozó gyűjtemények megőrzése, bemutatása, kutatása, műtárgybeszerezés, továbbá kiadványok, előadások és kirándulások szervezése. A támogatók exkluzív tárlatvezetéseken és rendezvényeken vehetnek részt, sőt a  kulisszák mögé is, azaz a kiállítások előkészületeibe és a múzeum munkájába is betekintést nyerhetnek. Ezenkívül a Wien Museum összes tagintézményének – úgy mint a Jüdische Museum és a  Sigmund Freud Museum – kiállításait és Ausztria összes szövetségi állami múzeumának tárlatait egy éven át ingyenesen látogathatják. A Baráti Kör támogatásának köszönhetően az elmúlt években olyan műveket vásároltak meg, mint például Herbert Boeckl Julius Tandler, Arzt und Gesundheitsstadtrat (1930) című festményét, egy Josef Frank tervezte ágyneműtartó szekrényt 1930-ból és Robert Haas Marlene Dietrichről 1936-ban készített különleges fényképét.

Nyitókép: Wien Museum, Artothek (fotó: Lisa Rastl, Wien Museum)

Lásd még: 

A múzeum, ahol a világ legtöbb Schiele-műve lelt otthonra– Betekintés a bécsi Leopold Múzeumba

Albertina, Bécs – egy sikersztori– Kétszázötven éve, egy grafikai gyűjteménnyel kezdődött minden