„A felelős vállalati működés minden érintett csoport számára értéket teremt”

A CIB Bank több mint negyven éve aktív szereplője a hazai pénzügyi szektornak. Ez idő alatt sok minden történt Magyarországon, mindez kihatott a pénzintézet üzleti tevékenységére, társadalmi felelősségvállalásának irányaira, tartalmára és formáira, de a kultúratámogatási gyakorlatára is. Szinai Ádám, a CIB Bank marketingkommunikációs és PR-vezetője szerint összhangot kell teremteni a fenntartható nyereségtermelés és a társadalmi, a szociális és természeti környezetünkre gyakorolt pozitív hatás között.

Az idén negyvenhat éves CIB Banknak működése első évtizedeiben nem volt pontosan körülhatárolt kultúratámogatási stratégiája, gyakorlata a szektorra jellemző vonásokat mutatta. Elsőbbséget leginkább a képzőművészeti és a színházi szcéna támogatása élvezett. Utóbbi kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a bank reklámarca egy időben Cserhalmi György Kossuth-díjas színész volt. A későbbiekben, nagyjából az ezredfordulón már egyre jobban strukturálták támogatási tevékenységüket, ennek egyik fontos állomása volt a CIB Alapítvány létrehozása. A szervezet elsődlegesen azokat az ügyeket kívánta támogatni, amelyek bármilyen szempontból hátrányos helyzetű társadalmi csoportok életminőségének, körülményeinek javítását szolgálják. Ezen túl kiemelt hangsúlyt helyezett a gyermekegészségügy és a kulturálisörökség-védelem területén jelentős eredményeket felmutató szervezetek megsegítésére. A kedvezményezettekről kuratórium döntött.

Később együttműködtek például a Zeneakadémiával, a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Szépművészeti Múzeummal és a pannonhalmi Arcus Temporum fesztivállal is. „Támogatási gyakorlatunk alappillére, hogy hosszú távú együttműködéseket keresünk. Olyan partnerségekben hiszünk, amelyek éveken át értéket teremtenek, ezáltal társadalmi hatást váltanak ki. Volt arra példa, hogy egyedi rendezvényeket támogattunk, de ezekre mindig valamilyen sorozat vagy az adott szervezővel való szélesebb körű együttműködés részeként tekintettünk. A lényeg számunkra mindig az volt, hogy szem előtt tartsuk a célt, ami miatt egyáltalán az ügy mellé álltunk: a hosszú távú, mérhető társadalmi és kulturális hatást. Amikor egy egyszeri rendezvény, esemény megfelelt ennek a célnak, akkor örömmel álltunk mellé” – mondta Szinai Ádám, aki azt is hozzátette: a következő időszakban várhatóan megújulnak a bank kultúratámogatási formái.

Szinai Ádám az Art is Business Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámának bemutatóján. Mellette (balról jobbra) Bérczi Linda, a kerekasztal-beszélgetés vezetője, Holman Ágoston, a Loricatus Group Ltd térinformatikai cég társalapítója, Balogh Edina művészeti menedzser és Andreides Katalin, az Andreides Law alapító igazgatója (fotó: Pixolar Photography)

„Gyűjteményünk jelentős részét új értékteremtésre használjuk fel”

Az utóbbi pár évben elmozdultak a kulturális együttműködések irányába: hagyományos támogatások helyett olyan képzőművészeti kiállítások megvalósítását segítették, amelyek egyszersmind egyedi élményt nyújtottak ügyfeleik számára.

A jelenlegi, átmeneti időszakban még jobban összehangolják anyavállalatuk, az Intesa Sanpaolo Csoport célkitűzéseit a helyi szinten is fontos területekkel. Általánosságban elmondható: támogatási gyakorlatukban az biztosan nem változik, hogy hosszú távú, mérhető társadalmi, szociális, környezeti és kulturális értékek teremtésére törekednek. Terveik szerint az új támogatási program kidolgozása össze fog kapcsolódni a nagyjából száznyolcvan alkotást számláló képzőművészeti gyűjteményük jövőjével is – amely gyűjteményben olyan művészek munkái szerepelnek, mint Csók István, Gulácsy Lajos, Márffy Ödön, Mednyánszky László, Mulasics László, Nádler István,  Amerigo Tot és Vaszary János.

„Azt szoktam mondani, hogy van nekünk egy »nem-gyűjtemény« gyűjteményünk, egy csodálatosan változatos kollekciónk, amelyben az alkotások egyedi jelentősége kimagasló, ugyanakkor nem volt mögötte évtizedeken átnyúló, kiérlelt építési koncepció, emiatt nem tudjuk művészettörténeti szempontból összefüggő egységnek tekinteni” – avatott be a részletekbe a CIB Bank marketingkommunikációs és PR-vezetője.

Szinai Ádám (forrás: CIB Bank)

Jelenleg a kollekció darabjai akkor láthatóak, amikor kölcsönadják azokat különböző kiállításokra. Saját galériájuk, bemutatótermük nincs, az alkotások egy raktárban – megfelelő körülmények között – várják jobb sorsukat – talán már nem sokáig. Mint kiderült, a bank munkatársai a gyűjteménnyel kapcsolatos elképzeléseiket már a koronavírus-világjárvány előtt elkezdték kidolgozni, de a pandémia megállította a folyamatot, így nem jutottak el arra a pontra, hogy továbblépjenek.

„Ha minden jóváhagyást megkapunk, akkor a gyűjteményünk jelentős részét egy művészeti aukciósorozat keretein belül, több lépcsőben értékesítjük, a befolyó összeget pedig egy olyan, évente megújuló kortárs képzőművészeti ösztöndíjprogramra fordítjuk, amiből egy teljesen új, nyilvánosan is látogatható gyűjtemény is összeáll. Értelemszerűen ez egy komplex előkészítési folyamatot jelentene, tartalmi kérdések mellett számos jogi és számviteli feladattal, amihez az anyavállalatunk egyetértése is szükséges lesz” – tette hozzá Szinai Ádám.

„Bizalmat adunk és veszünk”

A kapitalizmusban minden vállalat első számú feladata a nyereség biztosítása –jó esetben mindezt fenntartható módon teszik. De vajon hogyan figyel oda a CIB Csoport mindemellett azokra a kisebb-nagyobb magyar közösségekre, amelyekben tevékenykedik, és mi alapján tesznek különbséget a támogatás és a szponzoráció között?

„A felelős vállalati működés minden érintett csoport számára értéket teremt. Ez azt jelenti, hogy meg kell találni a konszenzust a fenntartható profitszerzés és a társadalmi, szociális és természeti környezetünkre gyakorolt pozitív hatás között – szögezte le a szakember. – Pénzintézetként működésünk alapját a felelős hitelezés, a felelős vagyongyarapítás, a tisztesség és az átláthatóság adja. Bizalmat adunk és veszünk. Mindezt olyan etikai értékek mellett, amelyek mögött anyavállalatunk, az Intesa Sanpaolo több mint négyszázhatvan évnyi működése áll.

A kiindulópont: értő figyelemmel fordulunk a kisebb-nagyobb közösségek felé. Történetünk a középkorig nyúlik vissza, amikor egy pici torinói katolikus jótékonysági egyesület elkezdte aktívan segíteni a hátrányos helyzetűeket. Nem pénzt adtak, hanem eszközt és tudást ahhoz, hogy a hozzájuk forduló rászorultak fenn tudják tartani magukat. Ez az az alap, amiből mára az eurózóna egyik legnagyobb piaci kapitalizációjú pénzintézete lettünk. Az Intesa Sanpaolo 11,1 millió ügyfélnek nyújt szolgáltatásokat közel 4900 fióktelepből álló olaszországi hálózatán keresztül, és az olasz régiókban tizenöt százalékot meghaladó piaci részesedést tudhat magáénak.

Emellett a csoport leányvállalatai Közép-Kelet-Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 12 ország lakossági és kereskedelmi bankjának 1500 fiókjában 8,4 millió ügyfelet szolgálnak ki. Nálunk a támogatás mögött nincs, nem lehet üzleti megfontolás. Szponzoráció esetén viszont van, és szeretjük, ha emellett mérhető pozitív társadalmi, kulturális vagy szociális eredménye is van az adott ügynek. A támogatás filantróp tevékenység, a szponzoráció üzleti.”

A CIB Bank számos ügyet támogat: a gyermek-egészségvédelemtől és a környezetvédelmi projektektől kezdve az élelmiszer-pazarlás elleni akciókon és a felelős állattartást szem előtt tartó kezdeményezéseken át a kulturális eseményekig – mindezt anyagi, eszközbeli segítség vagy önkéntes munka formájában teszi. A marketingkommunikációs és PR-vezető ez utóbbit egy példával is alátámasztotta: a bank 2024 év végén szabadnapnak nyilvánította az egyik, hivatalosan munkanapnak számító szombatot, és ezt a napot ezerkilencszáz kolléga, azaz a teljes állomány mintegy kilencvenöt százaléka önkénteskedéssel töltötte. Minden egyes csapat maga határozta meg, hol és miben kíván segítséget nyújtani a helyi közösségnek. „Hogy teljesen világos legyen: még a látszatát is elkerültük annak, hogy ezt az aktivitást bárki kötelezőnek érezze. Vállalati kultúránkból következik, hogy minden munkatársunk örömmel vesz részt egy önkéntes munkában, miközben bármelyikük megtehetné, hogy otthon marad” – magyarázta.

Ahogy személyesebb vizekre eveztünk, az is kiderült, hogy az életében fontos szerepet játszanak a művészetek, köztük a filmek, az opera és a szépirodalom is: „A kreatív szakmában dolgozom. Mind a marketing, mind a kommunikáció a fantáziára, a nyitott gondolkodásra épül. Számomra a művészeti alkotások állandó inspirációul szolgálnak, folyamatos intellektuális és érzelmi támogatást nyújtanak. A kulturális szféra alapvetően az intellektuális szabadság területe, egyszerre iránytű a jövőbe és menekülési útvonal. Mindkettőre szükség van” – vallja Szinai Ádám.

A cikk először a 2025 szeptemberében kiadott, Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: Szinai Ádám (forrás: CIB Bank)

Lásd még:

Itália – a művészet otthona – Bemutattuk olasz lapszámunkat

„Nyerő stratégia befektetni a kultúrába és a kreatív iparágakba” – Michele Coppola az Intesa Sanpaolóról

Egymás fejével is kell tudni gondolkodni – Interjú Szinai Ádámmal, a CIB Bank PR- és marketingkommunikációs vezetőjével

A kultúrába fektető pénzintézet – Az Unipol-sztori