A hordható művészet ünnepe, Ingmar Bergman klasszikusa, Sir Karl Jenkins Requiemje és a mesterséges intelligencia kapcsolata az előadó-művészettel

Résztvevők a 2024-es eseményen (forrás: Kortárs Ékszerhét Budapest)

Kortárs Ékszerhét Budapest
Időpont: 2025. november 9-ig
Helyszín: Budapest több helyszínén

A Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesület (FISE) háttértámogatását élvező, az immár tizedik alkalommal megrendezett Kortárs Ékszerhét Budapest (Budapest Jewelry Week) rendhagyó szerepet tölt be az itthoni és a nemzetközi kulturális vérkeringésben: amellett, hogy inspirációforrást és szakmai előrelépési lehetőséget nyújt az alkotók számára, a kortárs ékszerművészetet is szélesebb körben népszerűsíti.

2025-ben – a kezdeteket idézve – a magyar ékszertervezők kerülnek fókuszba: Budapest több helyszínén egy időben zajló, az ékszerek műfajához sokféle módon kapcsolódó kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, beszélgetésekkel találkozhatunk.

Az ékszerek igen széles spektruma – a stúdióékszertől a képzőművészet határterületéig – lesznek láthatók az izgalmas egyéni és csoportos tárlatokon. A kiállítók között szerepelnek frissen végzett ötvösök és olyan alkotók is, akik a kezdetek kezdete óta végigkísérték az Ékszerhét sorsát. Idén a szakmai workshopokat és előadásokat a résztvevő ékszertervezők szervezik, akik emellett változatos tematikájú tárlatvezetéseket és foglalkozásokat, performanszokat terveznek, hogy bevonják a szakmán kívülieket is, elősegítve ezzel az alkotók és a befogadó közönség közötti kapcsolatteremtést.

További információ ITT.

Ingmar Bergaman: Hűtlenek
Időpont: 2025. október 30., 19:00
Helyszín: Eötvös10 Művelődési Ház, Kamaraterem, 1067 Budapest, Eötvös u.10.

Bergman önéletrajzi ihletésű írása egy szerelmi háromszög kialakulását, a megcsalás okait, lelki terheit, egy család szétesését mutatja közelnézetből. A darab ugyanakkor egy öregedő művészember története is, akinek az írás szolgál eszközként, hogy szembenézzen a múltjával, elszámoljon saját döntéseivel és azok következményeivel.

Az idősödő író-rendező Bergman egy nőalakot hív elő az emlékeiből: Marianne a szemünk előtt ölt testet, és felidézi egy sorsfordító szerelem történetét. Megrendítő és mélyen emberi történet egy családos nőről, aki életében először találkozik azzal a mindent elsöprő szenvedéllyel, amire képtelen nemet mondani. Mintha egy nála nagyobb akarat már eleve döntött volna a sorsáról, és ezzel a körülötte lévőkről is, mert ez az örvény minden szereplőt magával ránt.

Marianne és Markus boldog házasságban él, egyetértésben nevelik a kilencéves Isabelle-t, és gyakori vendég náluk közös barátjuk és munkatársuk, David. Egyik éjjel azonban egy ártatlan baráti gesztus beláthatatlan események sorozatát indítja el.

Schneider Zoltán, Mészáros Blanka, Porogi Ádám, Katona Péter Dániel és Krisztik Csaba a darabban (forrás: Radnóti Színház)

A Rítus és a Jelenetek egy házasságból után a Hűtlenek a harmadik Bergman-bemutató a Radnóti Színház történetében. Az előadást a legfiatalabb rendezőgeneráció tagja, Bagossy Júlia rendezi, a rá jellemző formai játékossággal és személyes megközelítéssel. Marianne szerepében Mészáros Blankát láthatják, a férjet Porogi Ádám, a szeretőt a frissen a színházhoz szerződött Krisztik Csaba, a házaspár gyermekét pedig Katona Péter Dániel alakítja, aki szintén idén csatlakozott a társulathoz. Bergmant Schneider Zoltán játssza. Fordító Kúnos László, dramaturg Hárs Anna. A díszletet Kálmán Eszter, a jelmezeket Balla Hanga tervezte. A zene Szászi Petra munkája. Plakátfotót Szekeres Laura Virág készítette.

A Hűtlenek a Radnóti Színház és az Eötvös10 közös produkciója, és a a két intézmény közötti hosszú távú együttműködés első állomása.

Sir Karl Jenkins (fotó: Rhys Frampton)

Sir Karl Jenkins: Requiem – a MÁV Szimfonikus Zenekar hangversenye
Időpont: 2025. október 31., 19:00
Helyszín: Zeneakadémia, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

A koncerten elsőként Gustav Mahler V. szimfóniájának híres Adagiettója csendül fel: a darab szinte önálló életet nyert a zenetörténetben. Az 1901-ben született tételt a zeneszerző Alma Schindler iránti szerelme ihlette, így a mű a tiszta érzelmek és a finom intimitás zenei megfogalmazásaként él a hallgatóban.

A koncert második felében Sir Karl Jenkins monumentális Requiemje szólal meg. A világhírű walesi zeneszerzőt régi barátság fűzi a MÁV Szimfonikus Zenekarhoz. Vezényletével 2011. júniusában tartották a Müpában, Arany János A walesi bárdok című balladájára komponált kantátájának ősbemutatóját, majd 2019-ben ünnepi hangversenyt rendeztek a zeneszerző 75. születésnapja tiszteletére szintén a Müpában. A 2005-ben bemutatott Requiem merész szintézist valósít meg: a tradicionális latin gyászmisét japán halotti versek szövegeivel kapcsolja össze. Jenkins jellegzetes stílusában a kórus, a zenekar és a különleges ütőhangszerek (köztük a taiko és a shakuhachi) sajátos, multikulturális hangzásvilágot teremtenek. A darab egyszerre idézi fel a liturgikus hagyományokat és a globális zenei nyelv lehetőségeit, így hidat képez múlt és jelen, Kelet és Nyugat között. A zene hol monumentális erejével, hol finom, szinte suttogó részleteivel ragadja magával a hallgatót, és szertartásszerű élménnyé emeli a koncertélményt.

Kriszta Kinga (fotó: Molnár Ágnes)

A MÁV Szimfonikus Zenekarhoz az ELTE Bartók Béla Énekkara társul; a kórust és a zenekart Kovács László vezényli.

Az énekkar mellett szólistaként Kriszta Kinga szoprán – az Operaház magánénekese – közreműködése emeli az est fényét, a Requiem gyerekszólistája pedig Takács Ádám, a Magyar Rádió Gyermekkórusának tagja.  

Jegyvásárlás ITT. 

Jelenet Jan Rozman Mesterséges valóságok című előadásából (fotó: Marijo Župan)

Mesterséges intelligencia: szövetséges vagy ellenfél?
Időpont: 2025. október 31-től november 9-ig
Helyszín: Trafó, 1094 Budapest, Liliom u. 41; Merlin, 1094 Budapest, Liliom u. 41.

Algoritmusok írják körénk az új valóságbuborékokat, miközben az adatainkkal, legintimebb gondolatainkkal és folyamatos online jelenlétünkkel tápláljuk ezeket a láthatatlan, de egyre sűrűsödő digitális felhőket. De mit kezd ezzel a kortárs előadó-művészet? A Trafó nemzetközi meghívottakkal, hazai alkotókkal, partnerekkel, és művészeti munkák mellett szakmai programokkal keresi a választ erre a kérdésre. Hat estén át különböző műfajok (kortárs tánc, performansz, zene, képzőművészet) és technológiai kísérletek találkoznak a Trafó tereiben és külső helyszíneken: mémek, avatarok, digitális felhők kelnek életre a színpadon, egy koreografált bankrablásban megpróbálják átverni a mesterséges intelligenciát és testközelből tapasztalhatjuk meg, milyen, amikor a valóság „glitchel”.

A program első hétvége két különleges világú külföldi produkcióval indul. A Trevoga, a fiatal holland táncoskollektíva világszerte turnéző 11 3 8 7 [Rebody] előadását hozza a Merlinbe: a darabban saját generációjuk, a Gen Z szorongásait dolgozzák fel és mutatják be.

A Trafó színháztermében Jan Rozman szlovén koreográfus humorral ütközteti az összeférhetetlen online tartalmakat és az internet káoszából, a mémkultúra abszurditásából merít ihletet. 

A program Keserű Júlia, digitális adatvédelemmel, technológia és igazságosság kérdésével foglalkozó kutató és aktivista nyitóbeszédével egészül ki, majd a Trafó új összművészeti party-sorozatával, a Rezidenciával zárul a Klubban – az esemény első vendégkurátora Lődi Áron képzőművész.

November 2-án a Trafó MODINA (Mozgás, digitális intelligencia és interaktív közönség) elnevezésű Kreatív Európa projektjének művészei mutatkoznak be. A Klubban Liis Vares és Tavet Jansen észt művészek egy költői mixed-reality (kevert valóság) élménnyel várják a közönséget. A MODINA által támogatott hazai művészek, a Hollow (Muskovics Gyula, Páll Tamás, Szeri Viktor) workshoppal és artist talkkal készülnek.

Jelenet a The Cloud című előadásból (forrás: Trafó)

A második hétvége kiemelkedő eseményei közé tartozik Arkadi Zaides, Franciaországban élő belorusz származású koreográfus The Cloud (Felhő) című nemzetközi produkciója, ami a 1986-os csernobili katasztrófa radioaktív felhőjét kapcsolja össze napjaink digitális felhőjével. Erre a párhuzamra erősít rá Diószegi-Horváth Nóra újságíró is, aki november 7-én arról tart Különórát, hogyan kezelte Csernobilt az egykori magyar pártállami propagandagépezet és hogyan támad AI-jal a jelenlegi kormányzati kommunikáció.

Teljes program ITT.

Nyitókép: Krisztik Csaba, Mészáros Blanka és Porogi Ádám a Hűtlenek című darabban (forrás: Radnóti Színház)