„A jó művészeti menedzser nemcsak hisz a munkájában, hanem érti is azt”

Már négy egyetemen is tanulhatnak művészetmenedzsmentet azok, akik galériákban, a fesztiválszervezésben vagy más kulturális intézményben helyezkednének el menedzserként. Cikkünkben a MOME-n és a METU-n zajló design- és művészetmenedzsment képzés hasonlóságait mutatjuk be, de szó esik arról is, mekkora igény mutatkozik manapság művészetmenedzserekre és mennyiben speciális a hazai képzés.

Manage (it) Yourself rendezvénysorozat a MOME-n

Noha itthon a kulturális területen még mindig erősebb az értelmiségi jellegű, küldetésalapú menedzseri tevékenykedés, a sikerorientált piaci menedzserszemlélet is kezd egyre elfogadottabbá válni. Emellett az elmúlt években erősödött a kortárs művészet iránti érdeklődés, és az üzleti világban is sokan felismerték a művészet jelentőségét. Így a design- és művészetmenedzsment területén megnőtt az igény a jó szakemberekre. A fővárosban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) és a Budapesti Metropolitan Egyetemen (METU) tanulhatnak művészetmenedzsmentet azok, akik erre a pályára szeretnének lépni. Sőt, vidéken a Szegedi Tudományegyetem és a Soproni Egyetem is kínál művészeti menedzserképzést.

A METU-s művészet-, divatmenedzsment szakos hallgatók 2022-es tanulmányi útja Milánóban

Gyakorlatorientált oktatás a METU-n és a MOME-n is

A METU Művészet- és Designelméleti Intézetének mesteroktatója, Szőke Katalin elmondta, hogy a METU művészeti és design menedzsment szakán arra törekszenek, hogy gyakorlatias, ugyanakkor a hazai és nemzetközi művészeti és társadalmi eseményeket követő, elemző szakembereket képezzenek: olyanokat, akik nem félnek kérdezni és párbeszédet kezdeményezni, akár a munkahelyi közösségében, akár a szélesebb körű közönséggel, művészeti projekteken keresztül. Épp ezért a hallgatók projektmenedzsmentet tanulnak, és gazdasági szemszögből is megvizsgálják a kultúra világát. Mivel a legtöbb oktatójuk egyetemi munkájával párhuzamosan menedzserként részt vesz művészeti projektekben, valóban használható, gyakorlati tudást adnak át. A hallgatók ezenkívül a METU partnerszervezeteinél is több, aktuálisan zajló projektbe – többek között az OFF Biennáléban, a Kassák Múzeumban, a Ludwig Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában – láthatnak bele.

Jelenleg a Veszprém–Balaton 2023, Európa Kulturális Fővárosa program eseményeit is több hallgató-oktató munkacsoportjuk segíti. Nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy a menedzser hallgatóknak minél több lehetőségük legyen együttműködni a művész és tervező hallgatókkal. Külön erre kifejlesztett gyakorlattípusuk is létezik, ezek közül az egyik kurzus például civil szervezetekkel kooperál. A diákok megfigyelő, elemző képességeit művészetelmélet, társadalomfilozófia- és művészetpszichológia- oktatással is erősítik, a kiscsoportos órákon pedig gyakorlatokkal segítik az önálló, kreatív gondolkodást. A náluk tanulók művészettörténet-oktatásban is részt vesznek, a XX. századi és a kortárs művészet értő megismeréséhez pedig külön foglalkozásokat biztosítanak. „A művészetet és annak alapkérdéseit jól ismerő menedzsereket és kurátorokat képzünk, akik a gyakorlatban is helyt állnak, és gyorsan képesek alkalmazkodni munkahelyük vagy projektjük speciális elvárásaihoz” – mondja Szőke Katalin.

METU-s látogatás Lucien és Rodolf Hervé kiállításán a pécsi n21 Galériában

Nincs ez másképp a MOME-n sem, ott is gyakorlatias az oktatás: például minden félévben kötelező egy százórás szakmai gyakorlat, amelyhez sokféle intézményi kapcsolatot ad az egyetem, de a hallgatók választhatják ki, hogy hol szeretnének tapasztalatot szerezni. Több tantárgyat is galériákban, építészstúdiókban, más kreatívipari vállalkozásoknál tartanak, így a diákokkal hetente közösen járnak a helyszínekre. Sőt az „elméletibb” jellegű órák sem klasszikus előadások, hanem a teóriát mindig alkalmazottan tálalják az oktatók. Mindezt segíti, hogy a művészetmenedzser hallgatók szoros kapcsolatot ápolnak a tervezőszakosokkal, így a designerek és a menedzserek már diákként az együttműködést tanulják. „Itt a hallgatókat mi, tanárok is partnernek tekintjük, hierarchiától mentes oktatásra törekszünk, és közös, ugyanakkor önálló gondolkodásra is ösztönözzük őket a tételek számonkérése helyett” – mondja a MOME Design- és művészetmenedzsment MA képzés szakvezetője, Ébli Gábor.

MOME Fair

Kulcsfontosságú az önálló, kreatív gondolkodásra való ösztönzés A METU-n is, az önálló gondolkodás és a döntéshozatal fejlesztésére fókuszálnak, hiszen ezek a képességek később nagy szerepet játszanak abban, hogy a hallgatók a megfelelő munkahelyekre juthassanak be. Ahogy Szőke Katalin mondja, tapasztalataik szerint a munkaerőpiacon – ezen a területen – az ér a legnagyobb kincset, ha valakinek kreatív, önálló ötletei vannak. „Kiemelt szempont, hogy kreatívan gondolkodó menedzsereket, jó megfigyelőket és elemzőket képezzünk. Az a munkatárs lesz a gyakorlatban is jó, aki őszintén hisz a munkájában, és érti is, hogy miért ezzel foglalkozik. Az egyetemen éppen az útkereső életszakaszban találkozunk a hallgatókkal: ott vagyunk mellettük, és segítjük a megismerő folyamatot” – fogalmaz Szőke Katalin. – Jelenleg a METU művészeti képzése a legnagyobb az országban a hallgatószámot és a szakok számát tekintve is, így természetes, hogy a művészet- és designmenedzsment MA-ra is több irányból érkeznek a jelentkezők, többféle tudással. A látásmódok különbözősége gazdagítja a képzést, a nem művészeti vagy bölcsész alapdiplomával felvételizőket pedig az első évben külön kurzusokkal segítjük, hogy minél gyorsabban ráhangolódjanak a művészeti tanulmányokra.”

A MOME alumni mentorprogramja

A MOME-n is sokféle alapdiplomával felvételiznek a művészetmenedzsment szakra, például művészettörténeti, gazdasági és kommunikációs BA diplomával, így a tanulók egymást is inspirálják a peer-to-peer learning jegyében. Külön érdekesség, hogy minden évben jelentkeznek és be is kerülnek táncművészeti diplomával rendelkezők, de akadnak festőművészek és zenészek is, akik szeretnék elsajátítani azokat a skilleket, amelyek a sikeres önmenedzseléshez szükségesek. A MOME mesterképzései közül erre a szakra a legnagyobb a túljelentkezés.

A munkaerőpiac felől is azt látják, hogy magas a felvevőkészség. A szakon MA rendszerben idén végzett a 11. évfolyam, az évek során eddig összesen száznegyvenöt alumni, akikkel az egyetem rendszeres kapcsolatban áll, így elsőkézből tudják, hogy többségük a pályán helyezkedik el. Külön érdekesség, hogy a végzettjeik mintegy tizede ma már a MOME-n dolgozik oktatóként vagy projektmenedzserként.

A MOME alumni mentorprogramjának résztvevői

Inkább partnerek, mint konkurensek

„A METU-ra jelentkező művészeti és design BA diplomások között rendszeresen vannak MOME-n végzettek is, nyilvános művészeti programjaink pedig a MOME hallgatói számára is ugyanolyan relevánsak, várjuk őket is – de ez kölcsönösen elmondható” – tudtuk meg Szőke Katalintól. Az elhelyezkedésnél is lehet kapcsolat: a METU-n végzett hallgatók kulturális szervezetek kurátoraként, menedzsereként kezdenek el dolgozni, valamint művészeti szakértőként design- és művészeti stúdiókban, galériákban, fesztiváloknál vagy vállalkozásoknál. Az akadémiai karrier felé indulók számára azonban a MOME is potenciális célpont. Ébli Gábor szerint csak előny származik abból, ha bármilyen felsőoktatási, kulturális vagy más nonprofit tevékenységet nem csupán egyetlen szereplő kínál, így a két egyetem nem tekinti egymást konkurensnek, sőt sokkal inkább partnerek: figyelnek egymásra, olyannyira, hogy például a szak úgynevezett Képzési Kimeneti Követelményeit (KKK) is közösen alkották meg a két intézmény kollégái. Óralátogatásokat is tesznek a METU-n, sőt számos végzett diákjuk ott talál később állást. „Ahogy mindig, a mostani első évfolyamon is vannak METU-s BA-val hozzánk felvételizők.”

Manage (it) Yourself rendezvénysorozat a MOME-n

Törekszenek továbbá arra, hogy az átadott menedzseri készségek ne csak a művészeti közegben, hanem másutt is alkalmazhatóak legyenek, így támogatva a pályák közötti átjárhatóságot. A MOME-n végzettek a nemzetközi színtéren is megállják a helyüket: száznegyvenöt alumniból Spanyolországtól Németországon át Belgiumig, szerte Európában élnek és dolgoznak egykori hallgatóik. A jövőben ezt tovább szeretnék fejleszteni, és arra kívánják ösztönözni a diákokat, hogy az MA ideje alatt mindegyikőjük töltsön el legalább egy félévet, de inkább egy teljes évet külföldi részképzésen vagy szakmai gyakorlaton.

A METU divat- és textiltervező valamint divatmenedzsment szakos hallgatóinak 2022-es közös workshopja

A METU angol nyelvű művészeti menedzsment képzést is nyújt, amely eleve a nemzetközi színtérre induló hallgatókat készít fel. Ezen kívül kiemelt célja, hogy a külföldi előadók részvételével szervezett workshopjai és konferenciái hagyománnyá váljanak, és hozzájáruljanak az átadott tudás nemzetköziségéhez. A kultúra hazai helyzetének és specifikumainak tanulmányozása is a tananyag fontos része, így a frissen végzettek nemzetközi tájékozottsággal, de a hazai és régiós viszonyok alapos ismeretével kezdhetik meg munkájukat bármely olyan szervezetnél vagy vállalkozásnál, amely számára fontos a kultúra – akár produkciós, akár támogatói oldalon.

Nyitókép: MOME fair
A képek forrása: a MOME és METU