A kortárs művészet szépsége épp az, hogy az adott korban talán fel se ismerjük a jelentőségét
– Interjú Britta Färberszel, a Deutsche Bank művészeti és kulturális divíziójának vezetőjével
Hol helyezné el Németország legnagyobb bankja, a Deutsche Bank művészeti gyűjteményét a hasonló vállalati gyűjtemények sorában?
A Deutsche Bank nemzetközi szinten az egyik legnagyobb céges gyűjtemény. Több mint negyven éve támogatja a világ élvonalbeli művészeit és gyűjti a képeiket.
Adódik a kérdés: mi a pénzintézet fő filozófiája, milyen szempontok alapján bővül a gyűjtemény, és milyen módon képes tükrözni a céges kultúrát és a vállalati értékeket?
Hiszünk abban, hogy a művészet egyfajta agytröszt, amely segít elgondolkodni a jövőn, és a fókuszunkat a folyamatos megújulásra, kérdésfeltevésre és az együttműködésre helyezi, ezáltal erősíti kulturális sokféleségünket. A Deutsche Bank gyűjteménye az irodai életet is felpezsdíti, növeli az alkalmazottak kreativitását. A kollekció a nemzetközi kortárs művészek papíralapú és fotográfiai munkáira fókuszál, amelyek ma negyven ország hatszáz kiállítóterében láthatók.
Frank Thiel, Perito Moreno #01, 2012-2013, Deutsche Bank Campus in Frankfurt (forrás: Deutsche Bank)
Milyen összegre tehető a teljes kollekció értéke?
A biztosítási érték százmilliós nagyságrendű euró.
Elárulja, melyek a gyűjtemény legértékesebb darabjai?
Bankunk nem befektetési céllal vásárol alkotásokat, hanem azért, hogy támogassa a művészeket és kreativitást vigyen az irodai terekbe. A gyűjteményt mint vagyontárgyunkat csak biztosítási céllal becsültettük fel.
Vannak olyan irányzatok, műalkotások, művészek, amelyeket, akiket nem szívesen látnak a gyűjteményükben?
Mivel a műalkotások az irodák közös tereiben vannak, mindig nagyon figyelünk arra, hogy olyan mű ne szerepeljen, amely vallási vagy egyéb, személyes érzékenységet, érdeket sérthet. A képeink nagyon népszerűek, az alkalmazottaink szeretik őket, de a fentiek miatt itt tematikusan szűkebb spektrumot ölelnek fel. Ez nem csupán kiállítás, hanem elköteleződés is a munkatársakkal, és elmondhatjuk, hogy jók a visszajelzések. Persze utaztatjuk is a képeket, olyankor is nagy az érdeklődés.
Zhu Jia, Zero, 2012, Deutsche Bank Campus in Frankfurt (forrás: Deutsche Bank)
Mely múzeumoknak adják kölcsön leggyakrabban a képeket?
Sok múzeummal és művészeti intézménnyel állunk partneri viszonyban világszerte, rendszeresen kölcsönzünk műveket a kiállításaikhoz. Mintegy tíz évvel ezelőtt több mint hatszáz alkotást adtunk a frankfurti Städel Múzeumnak egy hosszú távú kölcsönszerződés keretében. Ezekkel a kezdeményezésekkel nemcsak az alkalmazottaink, hanem a nagyközönség számára is hozzáférhetővé tesszük a kortárs művészetet.
Ilyen óriási nemzetközi gyűjtemény vezetőjeként hogy látja, a mai kortárs művészet elérheti valaha az előző századforduló és a huszadik század izmusainak művészetre gyakorolt hatását?
Ahogy említettem, a művészet agytröszt is, folyamatosan új témák, felfedezések születnek, új médiumok, közvetítőcsatornák kerülnek a látóterünkbe, és ez a világlátásunkra is kihat. Minden korban vannak olyan fontos művészek, akiknek a jelentőségét talán mi magunk az adott pillanatban nem ismerjük fel, de az utókor, a történelem majd emlékezni fog rájuk. Hiszek abban, hogy épp ez a kortárs művészet szépsége.
Olaf Nicolai, Nach der Natur I, 1997, Deutsche Bank Campus in Frankfurt (forrás: Deutsche Bank)
Az Art is Business október végén konferenciát tartott Budapesten a vállalati gyűjtemények szerepéről. Mit gondol, egy ilyen nemzetközi konferencia segíthet abban, hogy a nagy cégek gyűjteményépítésbe fogjanak? Egyáltalán, megy a világ előrébb azzal, ha sokasodnak a vállalati művészeti gyűjtemények?
Ha változást akarunk elérni a világban, ha fejlődni akarunk, alapvető, hogy támogassuk a művészeket, ezért nagyon fontos, ha egy vállalat vagy magánszemély gyűjtésbe kezd. A művészet csodálatos lehetőség arra, hogy a legkülönfélébb embereket összehozza és párbeszédet teremtsen. Az egymástól távoli világok, a sokféle kultúra között a művészet építi a kommunikációs hidakat, vagyis: a mű alkot. A műalkotás szóban ez is benne van.
Lásd még:
Credit, Debit – és művészet minden mennyiségben
Egy tájképtől Európa egyik legnagyobb magángyűjteményéig
„A művészet a társadalom tükre”
„Büszke vagyok arra, hogy a Külügyminisztérium számára a művészet jelentősége változatlan”
„Újra kellett definiálnunk magunkat”
– Villáminterjú Remco Mollal, az Amsterdam Museum gazdasági igazgatójával
„Arra törekszünk, hogy a munkánkat a lehető legszélesebb körben elérhetővé tegyük”
– Interjú Antje Hundhausennel, a Deutsche Telekom művészeti gyűjteményének vezetőjével
Jegybanki gyűjtemények a világban
Hol tartunk 2023-ban a vállalati gyűjtemények építése terén?
A corporate art a profit társadalmi-kulturális célú visszaforgatásának egyik formája
Vállalati gyűjtés Magyarországon
Állandó kiállítás a Kempinskiben– a Kempinski Hotel Corvinus gyűjteménye
A világ legjelentősebb vállalati gyűjteményei a bankszektorban
Corporate Art – a kultúrába fektetnek
Nyitókép: Britta Färber (fotó: Tim Oppermann / Frankfurt am Main)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
