„A közönség egyenesen rajongott a koncertekért”

Bartók Béla születésének 140. évfordulóján, 2021 tavaszán indult – a Müpa szervezésében – a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek összművészeti eseménysorozat. Az idei programok május közepén zárultak, a fesztivál szervezőinek sikerélményét – a közönség érdeklődésén túl – erősítette, hogy szorosabbra fűzték kapcsolatukat a budapesti programok megvalósításán velük dolgozó társintézményekkel. Ahogy Szomolányi Janina, a Müpa Fesztiválok operatív igazgatója mondja, sokáig nem maradunk fesztivál nélkül: bejelentették az októberi Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál első neveit, elkészült a 2026-os Bartók Tavasz programlistája, és már dolgoznak a 2026-os őszi Liszt Ünnep és nem utolsó sorban a 2027-es Bartók Tavasz előkészületein is.

Milyen eredményeket értek el az elmúlt négy évben?

A 2025-ös programot május 18-án zártuk Pécsett. A sok érték és érdem között elsőként emelném ki, hogy a fesztivált ötödik alkalommal szerveztük meg Budapesten, és másodjára országos helyszíneken is. Ahhoz képest, hogy 2021-ben úgy kellett egy teljesen új eseményt kigondolni, bevezetni és megszervezni, hogy a világ karanténban várta a koronavírus-járvány végét, ez óriási eredmény. Arról nem is beszélve, hogy furcsamód a kezdeti hátrány adta a legnagyobb lehetőséget a fesztiválnak: nem csupán a hazai előadók és együttesek tervezett koncertjeit közvetítettük, hanem az összes felkért külföldi együttessel is megállapodtunk arról, hogy a koncertet az „otthonukban” tartjuk és stream-közvetítéssel juttatjuk el a közönséghez. Így került az első Bartók Tavasz részeként a magyar lakásokba többek között Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala, Vaszilij Petrenko és a Royal Philharmonic Orchestra. Ezeket a koncerteket – az együttműködés részeként – a nemzetközi helyszínek és együttesek is hirdették, ennek köszönhetően komoly külföldi érdeklődés övezte és övezi ma is a programjainkat.

Az is öröm és nem utolsósorban komoly siker, hogy a fesztiválon  bemutatott produkciók nagy részét a Müpában és más helyszíneken – például a Nemzeti Táncszínházban – is játsszuk. Büszkeség, hogy a hozzánk érkező külföldi nagyzenekarok szinte már kérik, hogy a Bartók Tavaszra tervezett koncertekhez javasoljunk magyar szólistákat. Az idei nyitókoncerten Kelemen Barnabás játszott a Münchner Philharmonikerrel. Természetesen nem feledkezhetünk meg a lelkes közönségünkről sem: a 2025-ös fesztiválon több programunk telt házas volt, ami igazán örömteli visszajelzés a Bartók Tavasz megvalósításán dolgozó teljes csapatnak.

Kelemen Barnabás a Münchner Philharmoniker zenekarával (fotó: Nagy Attila / Müpa)

A fesztivál – azon túl, hogy bepillantást enged Bartók Béla életművébe – a zeneszerző szellemiségét, kreativitását, alkotói szemléletét kívánja megjeleníteni több műfajban. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban?

A Bartók Tavaszt valóban Bartók neve fémjelzi, de az eseménysorozat sokkal több, mint zenei fesztivál. A zeneszerzőhöz a nemzetközi művészeti térben a teljes magyar kultúrát, annak sokszínűségét, gazdagságát társítják. Éppen ezért fesztiválunk célja: méltó módon képviselni Bartók szellemiségét, ugyanakkor katalizátorként segíteni a megújulást, teret adni klasszikus és kortárs alkotóknak, reflektálni a hagyományainkra. Például a Tiszta forrás – Európai örökségünk című tánctörténeti vízió az európai néptánckultúra és a komponált zene (udvari táncok) viszonyait segített értelmezni a Magyar Állami Népi Együttes és a Győri Balett közreműködésével. A művészet határtalan kreativitására jó példa Mátyássy Áron idei Ritmo Filmnapokra készített zenei rövidfilmje is. A Nefelejcs a giccs csimborasszójának tartott műfajt, a nótaéneklést öltöztette XXI. századi köntösbe.

A Tiszta forrás – Európai örökségünk című előadás (fotó: Csibi Szilvia / Müpa)

Ahogy említette, idén második alkalommal vált az esemény országossá: Győrben, Pécsett és Miskolcon is szerveztek programokat.

Először 2022-ben, a járvány után, frissen „szabadulva” adódott a lehetőség, hogy Budapest mellett további városokban is  szervezzünk programokat a Bartók Tavasz keretein belül. Akkor úgy gondoltuk, ha nem is évente, de – a financiális lehetőségeinktől függően – visszatérünk vidékre is. Ez két okból nagyon fontos számunkra: egyrészt kiemelt feladatunknak gondoljuk világsztárok és nagy produkciók bemutatását a hazai közönségnek a fővároson kívül is. Folyamatos egyeztetést és logisztikai kihívást igényelt a Jan Garbarek Group meghívása Budapest mellett Győrbe és Miskolcra, de óriási öröm, hogy ezekben a városokban is részt vehetett a közönség a Bartók Tavasz kínálta kulturális pezsgésben. A másik meghatározó szempont, hogy a nem budapesti együttesek és művészeti intézmények is egyre erősebben jelenjenek meg a nemzetközi művészeti térképen. Erre leginkább olyan projektek adnak lehetőséget, mint az idei Buster Keaton: A generális filmkoncertje. Szüts Apor a fesztivál felkérésére szimfonikus zenekarra komponált kísérőzenét írt a filmhez, ezt a zenei anyagot Farkas Róbert vezényletével a győri, a pécsi, valamint a miskolci együttes is műsorára tűzte.

Buster Keaton: A generális című filmkoncert (fotó: Tóth László / Müpa)

Nagy előrelépés, hogy nem csak Budapesten, hanem mindhárom említett városban szerveztünk Ritmo Pikniket, ingyenes világzenei koncerteket. A Ritmón a legkisebbeket is megszólíthattuk, minden helyszínünkön a Karzat Színház interaktív játszóterével vártuk őket. Az országos programok esetében a legnagyobb közönségsikert a légtáncos Bandaloop Vertical Dance Company aratta. 2022-ben Miskolcon még nem találtunk megfelelően magas épületet számukra, de nem adtuk fel. A miskolciakat a Városháza homlokzatára készült koreográfiával varázsolta el az együttes, Pécsett pedig az idén tizenöt éves Kodály Központ homlokzatára tervezték az előadásukat.

Bandaloop Vertical Dance Company a miskolci Városháza homlokzatán (fotó: Kiss Viktor / Müpa)

Milyen érzések vannak önben az idei eseményt illetően?

Amikor befejeződik a fesztivál, aminek az előkészítésén, programszerkesztésén közel két éven át dolgoztunk, egy-két hétre teljesen lemerülünk. Már az hatalmas eredmény, hogy megcsináltuk, minden művész ideért, a fellépők szerettek minket, ahogy mi is megkedveltük őket, a közönség pedig egyenesen rajongott a koncertekért. Az idei fesztivál sikerélményét fokozza, hogy a fővárosi programok megvalósításában közreműködő társintézményekkel tovább mélyíthettük a kapcsolatot. Partnereink – az Akvárium Klub, a BMC, a Magyar Zene Háza, a Ludwig Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Nemzeti Táncszínház, a Szépművészeti Múzeum és a Zeneakadémia – sokszor már a programtervezés fázisában bekapcsolódnak a munkába.

A 2025-ös Bartók Tavasz egyik kiemelt eseménye volt a tizedik Budapest Ritmo, amely világzenei sorozatot a Hangvetővel közösen hívtuk életre a 2015-ös WOMEX sikerén felbuzdulva. Új sorozattal is bővült a tavaszi kínálat, első alkalommal kapcsolódtunk be a Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál szervezésébe is. Nagyon bízom az országos széria folytatásának lehetőségében is, bár tudom, nem lesz könnyű, különösen, ha a vidéki városok tekintetében tartani kell majd a hármas keretet. Vannak új jelentkezők is, ugyanakkor fantasztikus segítséget kaptunk a Kodály Központ és a Zsolnay Negyed teljes csapatától, ahogy a győri és a miskolci partnerektől is.

Egy-egy fesztivállal kapcsolatban leginkább arról beszélünk, hogy a fellépők milyen fantasztikusak, a kultúránk és a művészetünk milyen sokszínű, de a bemutatása biztosan nem menne ilyen zökkenőmentesen a partnerek és persze a Müpa teljes csapata nélkül. És bár, mint említettem, kimerültünk, olyan sok eredményt értünk el, annyi a pozitív élmény, hogy rá is fordulunk a 2026-os és 2027-es események előkészületeire.

Pénzhiány miatt idén elmaradt a több évtizedes múltra visszatekintő Budapesti Tavaszi Fesztivál, amely az évszak másik jelentős kulturális eseménye a fővárosban. Hogyan hat egymásra a két programsorozat?

Kicsivel több mint húsz éve a Budapesti Tavaszi és a Budapesti Őszi Fesztiválnál kezdtem szervezéssel foglalkozni. Ugyan a Budapesti Tavaszi Fesztivált kifejezetten turisztikai céllal hozták létre, szerettem Faix Csaba elképzelését, amely inkább a városi kultúrára, a speciális terek kihasználására épített. 2020-ban, amikor a Covid miatt le kellett mondani a 40. Budapesti Tavaszi Fesztivál programját, lélekben már elbúcsúztam a programtól. Ettől függetlenül sajnálom, hogy ez a komoly múltra visszatekintő eseménysorozat megszűnik.

Magyar és nemzetközi sztárok közösen léptek színpadra az ötödik Bartók Tavaszon. Önnek melyik esemény volt a kedvence és miért?

A fesztivál nyitókoncertje, ahol Kelemen Barnabás a Münchner Philharmoniker zenekarával muzsikált, már azért is emlékezetes marad, mert a koncert eredetileg tervezett dirigense négy nappal a kezdés előtt lemondta a fellépést. A beugró Pablo Heras-Casado igazi meglepetés, ajándék volt a közönségnek.

Izgalommal vártam Pusker Júlia első Bartók Tavasz-os koncertjét is. A Bartók múzsája programban felcsendült a szerző Geyer Stefinek dedikált hegedűversenye, ráadásul pont a Concerto ősbemutatóját is jegyző Kammerorchester Basellel közösen.

Ugyan nem az előadó-művészethez tartozott, mégis izgalmas volt látni az Olivier Grossetête vezette pop-up művészeti projektet, amelynek részeként a francia képzőművész tervei alapján, többnapos előkészület után, a helyi lakosok közreműködésével épült fel kartondobozokból a budapesti Erzsébet téren a Keleti pályaudvar, Győrben pedig a helyi városháza tornya.

A kartondobozokból épített Keleti Pályaudvar (fotó: Posztós János / Müpa)

Ha jól értem, már el is kezdték szervezni a 2026-os eseménysorozat programjait.

Igen, sokáig nem maradunk fesztivál nélkül: május 21-én bejelentettük az októberi Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál első fellépőit. A 2026-os Bartók Tavasz programjai szinte már készen vannak, most leginkább a 2026-os őszi Liszt Ünnep és nem utolsósorban a 2027-es Bartók Tavasz előkészületein dolgozunk. A tervezést, a szervezést nem lehet elég korán kezdeni.

Nyitókép: Szomolányi Janina a Müpa Egyetemi Napon (fotó: Nagy Attila / Müpa)