by Szentgyörgyi Rita 2020. Apr 09.

A kultúra támogatása az örömszerzés jegyében

Interjú Szamos Gabriellával, a Szamos a Kultúráért Alapítvány elnökével

Az ország egyik legismertebb prémium kategóriás édességgyártóját, a Szamos marcipánt az igényessége, a hírneve, a története is predesztinálja arra, hogy olyan ügyek mellé álljon, amelyek erősítik a társadalmi felelősségvállalást. A Szamos a Kultúráért Alapítvány fő célkitűzése a zenei tehetségek felkarolása, a komolyzenei kultúra népszerűsítése hazánkban. A Szamos-termékek arculatáért felelős Szamos Gabriella, a családi vállalkozás alapítójának a lánya személyesen is sokat tesz prémium márkájú kulturális, oktatási és művészeti kezdeményezések közvetítéséért. Első számú szívügye a Balázs János nevével fémjelzett Cziffra Fesztivál, Cziffra György életének és munkásságának a megismertetése.

Milyen előzmények vezettek a Szamos Cziffra Fesztiválon való részvételéhez?

2016 novemberében megkeresett négy fiatal a Hegyvidéki Önkormányzattól és a MOM Kulturális Központtól azzal, hogy létrehozzák a Cziffra Fesztivált. Egyikük Balázs János volt, akiről – bevallom – tudtam, hogy sorra nyerte a       nagy nemzetközi zongoraversenyeket, Cziffra játékán felnőve lett klasszikus zenész. Nagyon meghatott, hogy egy fiatal művész, aki előtt ott a pálya, elkezd olyasmivel foglalkozni, ami mások javát szolgálja. Mint ahogy annak idején Cziffra, aki az alapítványán keresztül az 1960-as, 70-es években magyar fiataloknak biztosított ösztöndíjat, kiállítási lehetőséget Franciaországban. A Szamos hozzájárulása a fesztiválhoz a Cziffra-szelettel kezdődött, ami nagyon passzol Cziffra életéhez. 1956 előtt presszókban, többek között a Kedvesben zongorázott. Az egyik írásában arról mesél, hogy a vendégek kikérték a habos, a rumos süteményt, amíg ő felszolgálta Beethovent, Lisztet. Balázs János és felesége, Besszer Szilvia is azt szerették volna, hogy a fesztivál ne csak arról szóljon, hogy a zenészek játszanak, hanem valami plusz élményt is tartalmazzon. Így született meg a Cziffra-szelet: rumos piskóta mazsolával, marcipántöltettel.

Úgy hírlik, személyes kapcsolódása is van a Szamos és a Cziffra családnak…

Valóban: mindkét család Budafokon lakott. Az ifjú Cziffra abba az iskolába járt, ahol anyám portásként dolgozott. Mesélte is nekünk, a három gyerekének, hogy van egy nagyon kedves, szerény, intelligens házaspár, a feleség kreol, a férfi nagy művész. 1956-ban a földrengéskor anyám és a kis Cziffra fiú az iskolában tartózkodott, kirohantak az udvarra, lefeküdtek a földre, várták, hogy mi történik. Mostanában sokat gondolok arra, hogy ott fekszik az iskolaudvaron egy szegény háromgyerekes asszony meg egy üldözött család fia, akik megjárták a börtönt. És hatvan év múlva ennek az asszonynak szép cukrászdái lesznek, az egyik sütemény a kisfiú családnevét viseli.

Lelkesen beleásta magát Cziffra György életébe, az egyik legfanatikusabb rajongója lett.

Amikor elolvastam az 1983-ban meg-jelent önéletrajzi könyvét, az Ágyúk és virágokat, annyira elvarázsolt, hogy elkezdtem gondolkodni, mit lehet tenni azért, hogy minél többen megismerjék Cziffra Györgyöt Magyarországon. Mindannyian tudjuk, mik történtek a XX. században, de ezzel a könyvvel átérzi az ember a háborút, a kitelepítéseket, 1956-ot. Kitaláltam, hogy megvesszük az antikváriumokban fellelhető összes példányt, kézről kézre adjuk azzal a beleírással, hogy „Add tovább!”. Ezt követően megkerestünk egy híres filmrendezőt, aki mellesleg ismerte Cziffrát. Talált is a tervezett filmhez producert, a Filmalap is adott volna pénzt a könyv megfilmesítésére azzal a feltétellel, hogy a családtagok, a három Cziffra-unoka hozzájárulnak. Szerettük volna, ha elkészül a film Cziffra György születésének a centenáriumára. Személyesen is felkerestük a családtagokat, de sajnálatos módon az egyik unoka nem járult hozzá. Éppen kint jártunk a Cziffra Alapítványnál, amikor az unokák bejelentették, hogy a Senlis kápolna további bérleti díjához szükséges egymillió eurót sikerült megszerezni. Az adományozó Henry Hermand milliárdos, aki baráti viszonyt ápolt a Cziffra házaspárral. Annyira megörültem a hírnek, hogy köszönőlevelet írtunk neki. Utánanéztem az azóta már elhunyt milliárdos kilétének. Megtudtam, hogy egy nyaralás során megismerkedett egy akkor tizenhét éves fiúval, akit zseninek tartott, végigkísérte az egyetemi tanulmányait. Ennek a fiúnak a neve: Emmanuel Macron.

Ahogyan a Szamos marcipánt építettük a férjemmel kisiparból, és mára huszonkét üzletünk van, ugyanolyan lázzal vettem részt Cziffra népszerűsítésében. Taxiban, liftben, a Szamos család történetéről szervezett látogatásoknál a Szamos Múzeumban, mindenütt az volt az első kérdésem, hogy ismerik-e Cziffra Györgyöt, és attól függően kezdtem bele az élettörténete elmesélésébe. Számos hozama volt ennek. Egyszer éppen egy hosszú külföldi útról jöttünk haza a férjemmel, amikor felhívott Kürthy Hanna grafikus, festő, aki Cziffra-ösztöndíjas volt Senlisben, és eljutott hozzá a hír, hogy Cziffrával foglalkozom. Ennek az lett az eredménye, hogy az akkori legújabb cukrászdánkban, a Kossuth téren kiállítást rendeztünk a műveiből.

A Cziffra Fesztiválhoz kapcsolódóan döntöttek a Szamos a Kultúráért Alapítvány létrehozása mellett?

Eredetileg azért hoztuk létre az alapítványt a férjemmel, hogy Balázs János tanítványai számára ösztöndíj-lehetőséget biztosítunk. Balázs János a szakmai felelős az alapítványon belül, a befolyó összegekből azokat a fiatalokat támogatja, akikben lát tehetséget, szorgalmat, fantáziát. A Cziffra Fesztivál gáláján adják át a díjakat. Az alapítvány fő csapásiránya a komolyzene. Emellett régóta kapcsolatban vagyunk Polgár Judittal, az általa létrehozott Világ-sakkfesztiválra készítettünk desszerteket. A fesztivál azt a hihetetlenül nemes célt szolgálja, hogy a gyerekekkel megszerettesse a sakkot. Édesapám és most már az unokáim révén is erősen kötődik a családunk a sakkhoz, apám szenvedélyesen szeretett sakkozni. Ezért a Szamosnak alapból volt már néhány sakkhoz fűződő terméke, a legemblematikusabb közülük a Sakk-nugát. A Világsakkfesztivál hozamaként keresett meg minket a Bach Mindenkinek Fesztivál kitalálója, igazgatója, Kovács Zalán László. Bach-tortával és Bach-kockával működünk közre ebben a     különleges vállalkozásban, amely ingyenesen ismertet meg nagy tömegeket, köztük fiatalokat Bach zenéjével utcai és zárt téri koncertek keretében. De egyéb módon is szponzoráljuk a fesztivált, a Szépkilátás cukrászdánkban zajlott a szimultán sakkjáték egy nemzetközi nagymesterrel.

Milyen egyéb kulturális vonzatai vannak a Szamos brandnek? Mennyire nyitnak az újdonságok, más művészeti ágak felé?

Minden pozitív kezdeményezésnek van pozitív következménye. Az egész cukrászatot arra építettük fel, hogy mivel és hogyan tudunk örömet szerezni. Az örömszerzésnek a jegyében támogatjuk a kultúrát szellemi erőforrással, és csak kis mértékben anyagilag. Az ismertségünk, a státuszunk kötelez minket, hogy visszaáramoltassuk a közösségbe a munkánk eredményét. Patina és modernség egyaránt jellemzi a Szamos cukrászdák berendezését, az adott környezethez illően. Az is a kultúra része, hogy iparművészek, keramikusok munkái díszítik az üzleteinket. A kortárs művészeket is behozzuk, például Domi Eszter herendi porcelánképeit, Szabó Kinga kerámiáit. Mint ahogy az étlapokon, a Szamos-édességek dobozaiban míves mondatokat helyezünk el kortárs íróktól. Régebben Bächer Ivánnal dolgoztunk a legtöbbet, aki fantasztikus költőiséggel fogalmazta meg a Szamos marcipán történetét, készített leírásokat egy-egy termékünkhöz. Ezt a hagyományt elevenítjük fel azzal, hogy írásokat helyezünk el kortárs íróktól a Szamos desszertekben. A legújabb termékünk a Szamos nugát. Sokaktól hallottam, hogy nem szeretik a marcipánt, ez adta az ötletet ahhoz, hogy megtanítsam Magyarországnak, mi az igazi nugát. Az én generációm műnugáton nőtt fel, kezelt zsírral helyettesítették a pörköltmogyoró- és mandulamasszát, és a kakaóvajat is kispórolták belőle. Most éppen azon ügyködünk, hogy József Attila-díjas költőket, írókat kérünk fel, köztük Lackfi Jánost, Dragomán Györgyöt, Barotányi Zoltánt, hogy szövegeket írjanak a Szamos nugáthoz. Mire a vásárlók megismerkednek az eredeti nugáttal, addigra kis kötetben gyűjtjük össze ezen irodalmi alkotások színe-javát.

Megjelent: 2020. április

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!