by Laborczi Dóra 2022. szept 18.

„A kultúrának mindenki számára nyitottnak kell lennie”

– Beszélgetés Linda Zachrisonnal, a svéd Kulturális Minisztérium kormányzati különmegbízottjával

Linda Zachrison a svéd Kulturális Minisztérium kormányzati különmegbízottja, a kulturális ágazat újraindításáért felelős. Budapesti látogatásakor kérdeztük magyarországi tapasztalatairól, a svéd kultúrafinanszírozási rendszerről, a Covid művészeti életet érintő hatásairól és a művészet erejéről.

Hogyan teltek a napjai Magyarországon?

Rettenetesen elfoglalt és csodálatos napokat töltöttem itt. Voltam már korábban is Magyarországon, először bő húsz évvel ezelőtt, 2001-ben, amikor a Circus Cirkör társulatának ügyvezetője voltam, és előadást szerveztünk Budapestre. Most, amikor megérkeztem, beültem egy taxiba, ami egyenesen Pintér Béla előadására vitt, utána találkoztam vele és az egyik színészével. Majd előadások, koncertek és beszélgetések sora következett, találkoztunk a MOME művészetmenedzsment szakos diákjaival is, hogy a művészetek és az üzlet viszonyáról és lehetőségeiről beszélgessünk velük. Ezt követte az Art is Business eseménye, ahol az északi országok kultúrafinanszírozásáról szóló panelbeszélgetésében vettem részt Anneli Temmels-szel, a Finnagora magyarországi ügyvezetőjével. Röviden: túlterhelt vagyok és lenyűgözött.

Linda Zachrison (forrás: svd.vgc.no)

Össze tudná foglalni néhány mondatban, mit kell tudnunk a svéd kulturális szcéna finanszírozásáról?

A svéd kultúrafinanszírozásnak több szintje van, egyrészt támogatjuk a kulturális élet szereplőit, az erre fordítható állami költségvetési keretből. Ugyanakkor a kultúrára nem különálló szigetként tekintünk, hanem olyan tényezőként, aminek szerves része a média, a demokrácia, – az önkifejezés szabadsága – a civil társadalom, a nemzeti kisebbségek, külön kiemelve a számi kisebbséget, valamint az ifjúságpolitika és a különböző hitközségek is. A kultúrafinanszírozás meghatározó szereplői a különböző bizottságok és hivatalok. A köztévé, a Swedish Television (SVT) és a filmalap, a (Swedish Film Institute Foundation) is részesül ebből a keretből. A kormány határozza meg a hivatalok tevékenységének céljait, feladatait és a források elosztását, de nem vehet részt abban, hogy a hivatalok hogyan alkalmazzák a jogszabályokat, illetve hogyan hoznak döntéseket konkrét ügyekben.

Az állami finanszírozás mellett a regionális és helyi szereplők is rendelkeznek kultúrára fordítható kerettel. Ezt egészítik ki a nemzetközi támogatások, elsősorban az EU-s lehetőségek és a vállalatok mecenatúrája, a szponzorok. Meghatározó szereplő a Svéd Művészet és Üzlet Egyesület (Swedish Arts and Business Association).

A költségvetés elosztásából és kezeléséből is látszik, hogy a svéd modell mindenki számára nyitott és hozzáférhető rendszer kíván lenni. Ez eltér a magyarországi kultúrafinanszírozási modelltől, amely egyre inkább afelé mozdul, hogy a kulturális tevékenység akkor finanszírozható, ha kormányzati érdekeket szolgál. Miért fontos, hogy a művészet és a kultúra mindenki számára hozzáférhető legyen? Hogyan befolyásolhatják a művészetek egy adott társadalom jóllétét?

A svéd kultúrpolitikai célkitűzések a kultúrát inkább dinamikus, kihívásokkal teli és független erőként látják, amely a véleménynyilvánítás szabadságán alapul. Cél az is, hogy a művészek és a művészetek a társadalom szerves részét képezzék, és természetesen a minőségre is nagy gondot fordítunk. A kulturális életnek mindenki számára nyitottnak kell lennie: a kreativitás, a sokszínűség és a művészi minőség a társadalom fejlődésének záloga. Arra is figyelnünk kell, hogy a női és az LMBTQ közösséghez, illetve bármilyen kisebbséghez tartozó alkotók számára nehezebb ez a kapcsolódás, mert úgy érezhetik, hogy potenciális fenyegetést jelentene számukra valamilyen témával előállni. Fontos felismerés volt, hogy az alkotók társadalmi biztonságát is támogatnunk kell.

A Covid tovább rontott a helyzeten, a világjárvány alatt a művészek huszonöt százaléka elhagyta a pályát, főként azok, akik eddig is a peremen voltak. De közülük jó páran már visszatértek.

Hogyan változtatta meg a Covid a kulturális életet Svédországban? Innen nézve az ottani szabályozások nem tűntek nagyon szigorúnak.

Szigorú szabályozások voltak, de nem volt teljes lezárás, mint sok más országban. A koncerttermek, színházak, múzeumok, uszodák, könyvtárak zárva voltak egy darabig, a rendezvényeken maximalizálták résztvevők számát, és iskolába is csak az alsóbb évfolyamosok mehettek. Munkánk során, a kulturális ágazat újraindításakor elsősorban friss képet kellett alkotnunk a valóságról. A legnagyobb kihívást a jövőre nézve az okozta, hogy azt láttuk: az intézmények kevesebb kockázatot vállalnak, mint korábban. Ez a fiatalabb vagy kevésbé ismert művészeket hozta nehéz helyzetbe. Sok frissen végzett művészt emiatt közvetlenebbül érintett a munkanélküliség. Az ismertség és a társadalmi beágyazottság olyasvalami, amit nem feltétlenül lehet megvásárolni.

Circus Cirkör (fotó: Linnea Arbab/pressbild.cirkor.se)

A nőket sokkolta a Covid, a már említett hátrányt növelte a világjárvány. A nemek arányát tekintve egyenlőséget javasoltunk minden kulturális intézményben, ezzel példát mutathatnak. Tehát az egyik célkitűzésünk a biztonság erősítése volt a periférián lévő alkotók számára, a másik pedig az, hogy a művészet és a kultúra elérhetővé váljon mindenkinek. A kortárs kultúrára az emberek sokszor úgy tekintenek, mint valami számukra megközelíthetetlen és értelmezhetetlen dologra. Ezt az előítéletet szeretnénk lebontani, elsősorban oktatási programjainkkal, mivel az iskola az egyetlen intézmény a társadalomban, ahol a különböző családi hátterű gyerekek és fiatalok mindegyike megszólítható.

Fejlesztenünk kellett a finanszírozási formánkon, hogy nyitottabb legyen a kulturális élet közvetlen szereplői és intézményei számára. A különböző típusú intézmények mást-mást igényelnek. Egyeseknek a digitális kommunikációjukat kell fejleszteniük, másoknak egyéb területen van szükségük támogatásra. Az igények akár városonként is változnak. Ezt is figyelembe vesszük, nem mi mondjuk meg nekik, mit kell tenniük.

Linda Zachrison (forrás: biblioteksforeningen.se)

Miért fontos önnek személyesen és a társadalom vérkeringése szempontjából a művészet?

Mert perspektívát, széles látókört és fejlődési lehetőségét ad. Olyan közeget, amelyben senki nem kényszerül arra, hogy mindent szeressen. Ez is a véleménynyilvánítás szabadságával függ össze bizonyos értelemben. A művészet hihetetlenül fontos, mert összegyűjtheti a különböző nézeteket valló embereket, és fejleszti, növeli az empátiát. Végül, de nem utolsósorban: jó móka. Olyan helyekre visz, ahol még nem jártál, és nem gondoltad, hogy oda valaha is eljuthatsz. Szerintem ez a legfontosabb.

Névjegy

Linda Zachrison a svéd Kulturális Minisztérium kormányzati különmegbízottja, feladata a kulturális és művészeti ágazat újraindítása. 2021-ben ő vezette azt a kormányzati vizsgálóbizottságot, amely arra kereste a választ, hogy a svéd művészeti és kulturális ágazat hogyan tud talpra állni a koronavírus-járvány után. Kutatócsapata százötven kulturális szereplővel készített interjút, ennek során az ágazati szereplők egyéni helyzetét vitatták meg, emellett további kilencven írásos jelentést gyűjtöttek össze. A vizsgálat összesen százhatvanöt konzultációs szervezet hozzászólására támaszkodhatott. Linda feladata most elsősorban az, hogy felgyorsítsa az újraindítási folyamatot és párbeszédet folytasson az ágazattal, továbbá más svéd minisztériumokkal és hatóságokkal.

Linda Zachrison 2015 és 2020 között Svédország Egyesült Államokba akkreditált nagykövetségén dolgozott, a washingtoni misszió kulturális attaséja volt. Korábban a Circus Cirkör, Svédország legismertebb kortárs cirkusztársulatának ügyvezetőjeként, a Svéd Filmintézet közönségszervező osztályának vezetőjeként, valamint a Stockholmi Kultúrházhoz és Városi Színházhoz tartozó (Kulturhuset Stadsteatern) Park Színház vezetőjeként és a nemzetközi vendégelőadásokat befogadó színhely vezetőjeként dolgozott. A Stockholmi Egyetemen végzett színház, film és filozófia szakon.

Nyitókép: Linda Zachrison (fotó: Pontus Lundahl)

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!