by LHK 2021. szept 12.

A legbefolyásosabb magyarok egyike

Gróf Széchényi Ferenc egyszerre volt – mai szóval – européer és a magyar nemzet iránt elkötelezett hazafi.

Gróf Széchényi Ferenc (Széchenyi István gróf édesapja), kora egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb főura (1754, Fertőszéplak – 1820, Bécs) tizennyolc évesen, bécsi tanulmányai idején vált a könyvkultúra elkötelezett hívévé. Fivére halála után örökölte a családi birtokokat, amelyeket Festetics Juliannával kötött házassága révén tovább gyarapított. Nagy gondot fordított az elődöktől átvett horpácsi kastély családi könyvtárára.

A kezdetben II. József reformpolitikáját támogató Széchényi 1786-ra meghasonlott a magyar alkotmányosságot több ponton is veszélyeztető jozefinista elvekkel, megbetegedett, és erre hivatkozva lemondott hivatali tisztségeiről. 1787-ben közel egy évig tartó európai utazásra indult Csehországon, Németországon és Németalföldön át Angliába. Útja során a politikai berendezkedés és a gazdaság tanulmányozása mellett elsősorban tudósokkal ismerkedett meg, könyvtárakat, akadémiákat, múzeumokat keresett fel, és akkor kapta az első ösztönzéseket a könyvgyűjtésre és a majdani könyvtáralapításra.

Gróf Széchényi Ferenc Johann Ender festményén, 1823-ban (forrás:Wikipedia)

Széchényi számos magas közhivatalt töltött be, emellett mindvégig a magyar irodalom és tudomány híve és mecénása volt: írók, költők, tudósok egész sorát támogatta anyagilag, segítette műveik kiadását, irodalmi és tudós társulásokat pártfogolt. Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Pálóczi Horváth Ádám, Révai Miklós, Tessedik Sámuel – csak néhány név közülük; a korabeli magyarországi kultúra minden területén rábukkanunk a főúr értő és adakozó támogatására.

Széchényi könyvei

Az 1790-es évek közepétől – döntően a prágai egyetemi bibliotéka igazgatójának hatására – hungarikagyűjteménnyé fejlesztette tovább könyvtárát: célja a Magyar Királyság területén (Erdélyt és Horvátországot is beleértve) élő és alkotó szerzőktől származó nyomdai termékek, valamint a külföldön megjelenő bármely nyelvű, Magyarországot és a magyarságot érintő kiadványok megszerzése volt. Magángyűjteménye bővítése érdekében kiterjedt könyvügynöki hálózatot épített ki a magyarországi értelmiség soraiból: írók, tudósok, hivatalnokok, papok, könyvkereskedők fáradoztak – néha sokévnyi kutatómunkával és kiterjedt levelezéssel – első kiadások, egy-egy értékesebb nyomtatvány vagy kézirat felkutatásán.

Országos Széchényi Könyvtár (forrás: elmenyneked.hu)

De német és osztrák könyvkereskedőktől is tömegével vásárolt könyveket a gróf, tekintélyes összegeket áldozott az egyedülálló könyvtár létrehozására. 1802-ben látta alkalmasnak a politikai és közéleti helyzetet egy nemzeti bibliotéka megalapítására. A gróf Széchényi család Magyar Könyvtára (Bibliotheca Hungarica Familiae Comitum Széchényi) elnevezésű felajánlást felségfolyamodványként terjesztette elő, majd miután a király elfogadta azt, létrejött a közjót szolgáló intézmény, mostani nevén: Országos Széchényi Könyvtár. 1846/47-ben költözött be a – szintén Széchényi Ferenc által alapított – Magyar Nemzeti Múzeum épületébe. Az akkor még egybetartozó két patinás intézmény Európa harmadik nemzeti gyűjteménye volt. A könyvtár csaknem száznegyven év múlva, 1985-ben átköltözött a Budavári Palota F épületébe, és a palota felújításának, megváltozott funkcióinak következményeként hamarosan újra költözik. (Forrás: oszk.hu.)

Az alapító szobra a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében

Széchényi Ferenc egyszerre volt – mai szóval – européer és a magyar nemzet iránt elkötelezett hazafi. A világot látott hajdani dúsgazdag hercegek, grófok nem csupán a gazdasági-politikai hatalom gyakorlói voltak, hanem a fejlődés letéteményesei, a kultúra legnagyobb támogatói is – a magánvagyonukból. Erre megvan a lehetőségük korunk tehetős és befolyásos magyarjainak is.

Nyitókép: Széchényi Ferenc és Festetics Julianna (forrás: mult-kor.hu)

(Megjelent: nyomtatott Art is Business magazin, 2021. augusztusi szám.)