A művészet és az ESG

A művészet sokféleképpen kapcsolódhat az ESG-rendszer keretében a vállalkozások életébe. A mozaikszó az angol Environment (környezet), Social (társadalom), Governance (vállalat vezetés/irányítás) szavakból ered, ami szempontrendszer és a cégek iránti elvárások jelentősen növelhetik a vállalatok mecenatúráját is. Az ESG egyik célja, hogy a vállalatok társadalmi értéket teremtsenek, és javítsák a közösségi élet minőségét, amiben a művészet támogatása nagy szerepet játszhat. Erről beszélgettek meghívott szakértőink az Art is Business idei utolsó Connections eseményén az Apollo Galériában.

Bernáth Dániel Personal Pangaea című tárlatának különlegesen szép alkotásai között zajlott az Art is Business rendezvénye. „A művekben az egyszerű, tiszta absztrakció és a személyes narratíva fúziója testesül meg. Bernáth Dániel alkotásai sokkal inkább tárgyak, mint festmények, amennyiben a tiszta vonalak, a kontrasztos színek formázott, térbe kiterjesztett, vászon és fa ráillesztésekkel kiegészített fatáblákon jelennek meg. A különböző műfajok állandó párbeszédben és egységben vannak művészetében egymással” – olvashatjuk a galéria leírásában a kiállításról.

Balogh Máté András (fotó: Pixolar Photography)

Az esemény vendégeit Balogh Máté András, az Art is Business elnöke, majd Tóth Daniella, az Apollo Galéria ügyvezetője köszöntötte.

Tóth Daniella és Balogh Máté András (fotó: Pixolar Photography)

A művészeti pitchet Ernhaft Attila, a Művészetek Völgye ügyvezető igazgatója tartotta, aki nem csak bemutatta, miben változott a fesztivál elmúlt években, de azt is megtudhattuk, hogy miként épül be az ország egyik legikonikusabb rendezvényének életébe az ESG, hogyan tesznek a környezetvédelemért, a fenntarthatóságért.

Ernhaft Attila (fotó: Pixolar Photography)

A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Elek Zsuzsanna, a Credit Management Group – ESG Solutions szakértője felvezetőjében elmondta, az ESG beszámolói kötelezettség fontos lehetőségeket rejt magában, ám nagy terhet is ró a vállalatokra.

A betűszó három pillére a következő elveket foglalja magába:

• Environmental: A környezeti szempontok, mint például a vállalat szén-dioxid-kibocsátása, hulladékgazdálkodása, vízhasználata, illetve a természeti erőforrások felhasználása.
• Social: A társadalmi tényezők, mint a munkavállalói jóllét, sokszínűség, esélyegyenlőség, közösségi kapcsolatok és a fogyasztókkal való etikus bánásmód.
• Governance: A vállalatirányításra vonatkozó elvek. Ide tartozik a vezetői átláthatóság, az etikai döntéshozatal, valamint a tulajdonosi struktúra és a vezetés felelősségvállalása.

Elek Zsuzsanna, Gemza Péter, Feuertag Ottó, Major Krisztina és Varga Zsuzsanna (fotó: Pixolar Photography)

Mint arra az ESG-szakértő rámutatott, a rendszer szemléletformálást jelent, amelynek eredményeképpen az eddigi pénzügyi értékelést tulajdonképpen egy fenntarthatósági értékelés váltja fel. Példamutatásra ösztönzi a cégeket – a felsővezetőket és a munkavállalókat egyaránt. Magyarországon 2024 januárjától kötelezik a nagyvállalatokat, tőzsdén jegyzett társaságokat a jelentés megírására, vagyis elmondható, hogy viszonylag új fogalomról beszélünk. A moderátor arra kérte a résztvevőket, meséljék el, hol és mikor találkoztak először az ESG fogalmával.

Varga Zsuzsanna, a MBH Bank CSR- és ESG-vezetője szerint az új rendszer már minden munkaterületen megjelenik a nagyvállalati közegben: a HR-től a kommunikációig, a felsővezetésen át az üzemeltetésig mindenki tud róla, és e tervek alapján dolgozik. – Az ESG gyakorlatilag minden olyan tevékenységet magába foglal, amelyek eddig is jelen voltak a vállalatok életében, most azonban egy új keretrendszerbe épülnek be. Érdekes folyamat, hiszen sokkal tudatosabb hozzáállást kíván, nem alulról jövő kezdeményezésről beszélünk – mondta. Ahogy a szakértő rámutatott, korábban is volt rá példa, hogy a felelős vállalatvezető úgy döntött, álljon a cég egy-egy jó ügy mellé, tegyenek a fenntarthatóságért és ezt mutassák is meg, mostanra azonban az ESG-keretrendszer bevezetésével a folyamat megfordult, az efféle vállalkozói döntéseket bizonyos követeléseknek kell megfeleltetni. – Amit korábban társadalmi felelősségvállalásnak hívtunk, arról ma társadalmi fenntarthatóságként beszélünk.

Elek Zsuzsanna, Gemza Péter, Feuertag Ottó és Major Krisztina (fotó: Pixolar Photography

Major Krisztina, az IO Partners tranzakciós igazgatója csapatával a bérbeadásokért felel: globális szerződések alapján nagy nemzetközi cégeknek adnak tanácsot irodakeresési tranzakcióiban. – Már csak az értékbecslés, projektmenedzsment révén is fontos az ESG „S” lába, és így volt ez már évekkel ezelőtt is, tekintve, hogy a nemzetközi cégek esetében a jelentést már korábban kötelezővé tették. Munkánk során vizsgáljuk többek között azt, hogy az az irodaház, amiben a cég éppen működik, vagy ahová költöznek, megfelel-e az ESG-előírásoknak. Tanácsot adunk, segítünk abban is, hogy milyen szakértőket vonjanak még be a folyamatba – egyszóval nekünk is értenünk kell a témához – mondta.

Major Krisztina képzőművészként a „másik oldalról” is látja, hogyan építhető be az ESG stratégiába a művészet, legyen szó irodai vagy csoportos kiállításról. Mint arról beszámolt, az IO Partners jelenlegi vezetősége elkötelezett a téma iránt, a régióban először Magyarországon kötötték össze az ingatlanipart a képzőművészettel, e területtel ő foglalkozik, érintettként pedig jobban érti, hogy egy-egy irodaházba milyen alkotás vihető be, illetve az alkotókat is segítheti, hogy miként tudja eladni munkáit a vállalkozásnak.

Feuertag Ottó, Major Krisztina és Varga Zsuzsanna (fotó: Pixolar Photography)

Feuertag Ottó, a Well minősítési rendszert Magyarországra bevezető ESG-szakértő elmesélte, hogy már a vállalkozása indulásakor, harminc évvel ezelőtt is egyértelmű volt, hogy bár még nincs kultúrája az országban, az irodai wellbeing igen fontos szerepet játszik a munkavállalók megtartásában. – Már a kilencvenes években éreztük, hogy nem lehet csak egy szűk silóban gondolkodni, az irodai jóllétérzést holisztikusan kell szemlélni és kezelni. Mára megváltozott a vállalatok és a munkavállalók kapcsolata: a cégnek kötelessége gondoskodni a dolgozói jóllétről. Hogy ez pontosan mit takar, az persze mindenkinek mást jelent – fogalmazott a szakember, aki először 2016-ban, egy amerikai céggel együttműködve találkozott az ESG fogalmával, amely vállalattal dolgozói jóllétet mérő minősítési rendszert fejlesztettek ki: ennek egyik legfontosabb pontja a mentális kiegyensúlyozottság. Ez a rendszer tulajdonképpen hasonló célokat tűz ki a vállalatok számára, mint amit az ESG szerint teljesíteniük kell.

Elek Zsuzsanna, Gemza Péter és Feuertag Ottó (fotó: Pixolar Photography)

Gemza Péter, a Sixagon társadalmi innovációs stratégiákat kidolgozó nonprofit szervezet vezetője művészeti oldalról érkezett: a cég megalapítása előtt foglalkozott kortárs tánccal, de a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatójaként is dolgozott 2018–2023 között. – Az ESG fogalmával ugyan csak egy-másfél éve találkoztam, de még a világjárvány előtt, két színház felújításakor is ebben a keretrendszerben gondolkodtunk tulajdonképpen. Úgy voltunk vele, ha már a „hardvert” felújítjuk, foglalkozzunk a „szoftverrel” is. Szervezetfejlesztési programba fogtunk a közintézmény falain belül, etikai kódexet dolgoztunk ki – mesélte a szakember. – A különböző válságok pedig, amelyekkel ezek után kellett szembesülnünk, még inkább arra kényszerítettek bennünket, hogy mindazt, amit ezekben a kódexekben lefektettünk, a mindennapokban is alkalmazzuk. Utólag látom már, hogy a mostani fogalmaink szerint ez mind az ESG rendszerbe illeszthető volt.

Gemza Péter azt is elmesélte, hogy amikor a csapatával közösen úgy döntött, belevág valami újba, és saját céget indít, a munka mellett a Miskolci Egyetemre is beiratkoztak, hogy képezzék magukat ESG-, HR-, fejlesztéspolitika-szakterületen.

Elek Zsuzsanna és Gemza Péter (fotó: Pixolar Photography)

Elek Zsuzsanna a jó példákról kérdezte a résztvevőket: mit tehet az a cég, amely nem csak a kötelezettség betartása érdekében tenne eleget a kívánalmaknak, de valódi társadalmi változást szeretne elérni?

Varga Zsuzsanna felidézte, hogy az energiaválság milyen komoly változásra kényszerítette a cégeket. – Szemléletváltásra van szükség, a felelős nagyvállalatoknak feladatuk a példamutatás is. Az ESG összes pillérében. Bankként a zöld pénzügyek mellett az „S” lábbal könnyű dolgunk van: művészetbarát cég vagyunk, saját művészeti alapítvánnyal. Ez a Hungarian Art and Business, azaz a HAB. Különböző tematikus, ingyenes kiállításokat, programokat szervezünk. A legutóbbi tárlatunk például az alkohollal, alkoholizmussal foglalkozik, ami az egész társadalmat érinti – a kiállítás fontos és preventív gondolatokat fogalmaz meg a művészet nyelvén. Az, hogy mennyien jönnek hozzánk, hányan látnak egy-egy kiállítást, könnyen mérhető. Ahogyan az is, hogy mennyivel csökken a szén-dioxid-kibocsátásunk, amennyiben a cég autóállományát zöld járművekre cseréljük. És nem mellékes az sem, hogy a kultúrának mint közvetítő közegnek mennyi aspektusa van: a segítségével társadalmi változásokat indíthatunk el. A művészet a munkatársaink életében is jelen van, például az iroda különböző helyiségeiben elhelyezett alkotásoknak és a HAB-ba tervezett Afterwork programoknak köszönhetően. Ezeket kifejezetten szeretik a kollégák, rendre megnézik az épp aktuális kiállítást, a tárlatvezetés során pedig közelebbről megismerik az alkotói folyamatokat – mondta a szakember. Hozzáteszi, hogy bár az ESG személetformáló ereje mérhetetlenül pozitív, mindemellett nagy terhet is ró a cégekre, hiszen be kell építeni a vállalati kultúrába, a vezetés gondolkodásmódjába, jól kell kommunikálni, és megfelelően megírni a beszámolókat, ami olykor komoly kihívást jelent.

Fotó: Pixolar Photography

Az IO Partners elsők között tűzte a zászlajára a művészet integrálását az ingatlanszektorba. – Mielőtt rátérnénk az „S”-re, ahová leginkább a művészet is tartozhat, beszélnünk kell a „G”-betűről is, vagyis a vezetői felelősségvállalásról. Hiszen minden innen indul el, a vezetőnek kell eldöntenie, hogyan szeretne hosszú távon értéket teremteni, legyen az társadalmi változás vagy környezetvédelmi döntés – magyarázta Major Krisztina. A művészet tökéletesen alkalmas az értékteremtésre, legyen szó bármilyen kulturális eseményről, amely igenis hozzájárulhat ahhoz, hogy a fluktuáció csökkentéséhez. A kultúra, a színház, a képzőművészet, a tánc és a zene nyelvén véleményt formálhat a környezetvédelemről, társadalmi fenntarthatóságról is. – A mi feladatunk, hogy a vállalatoknak – akik akár bérlik, akár tulajdonolják az irodaházat – elmagyarázzuk, hogy miért érdemes művészettel foglalkozniuk. 

Elek Zsuzsanna, Gemza Péter, Feuertag Ottó és Major Krisztina (fotó: Pixolar Photography

Feuertag Ottó hozzátette, hogy a kérdéskör alapja a mentális egészség, amibe beletartozik a környezeti, a szociális és a pénzügyi jóllét és ezek egyensúlyban tartása. – Ezt már egy irodaház globális koncepciójánál is elővehetjük, a fejlesztőknek, belsőépítészeknek, lakberendezőknek számos lehetősége van mindezek megteremtésében. Amennyiben a művek jól eltalált koncepció szerint kerülnek be az irodába, a különböző helyiségekbe, az pozitívan befolyásolja a dolgozók érzelmi világát. Már az az első húsz méter, amit az épületben megteszünk, míg az irodánkig érünk, nagyban meghatározza a hangulatunkat: egyáltalán nem mindegy, hogy a tömegközlekedés vagy a dugóban való ücsörgés után milyen közegbe lépünk be, hol kezdjük a munkanapunkat. Bizonyos képektől az emberek idegesek lesznek, mások a relaxációt segítik. Persze első lépésként meg kell nézni, mennyire nyitott a cég a kultúra iránt, milyen képzőművészeti alkotásokat látnának szívesen a terekben. Mindez tudományos alapokon nyugszik, különböző vizsgálatok elvégzése után személyre szabottan alakíthatjuk a helyiségeket a művészet segítségével – mutatott rá a szakember. Hozzátette: a művészet tökéletes eszköz a kötődés kialakítására, beszélgetéseket indít el, sőt akár problémamegoldásban is segíthet, jól tudjuk ezt a művészetterápiából. A munkavállalók manapság, a hibrid munkavégzés világában ki vannak éhezve arra, hogyha időnként bemennek az irodába, ott valóban igényes környezetben legyenek, olyan helyen, ami serkenti a kreativitást. A szakértők egyetértettek tehát abban, hogy a művészetről „több bőrt lehet” lehúzni, az ESG több pontjában is feltüntethető.

Elek Zsuzsanna, Gemza Péter, Feuertag Ottó, Major Krisztina és Varga Zsuzsanna (fotó: Pixolar Photography

A művészet a társadalmi felelősségvállalásban is szerepet játszik, így „használták” Gemza Péterék is. – Szabó Magda születésének 100. évfordulójára fesztivált szerveztünk, amelynek középpontjába a nő alkotókat helyeztük. De indítottunk még ifjúsági, edukációs programot is, ami fontos lépés volt az életünkben. 2014-ben kezdtük, összesen százhúsz, különböző társadalmi problémát feldolgozó előadást vittünk iskolákba.

Hozzátette, hogy a vállalatok társadalmi felelősségvállalása az ESG-jelentések hatására  még aktívabb lehet. Hiszen a legtöbb cég már megtett bizonyos lépéseket a jobb jövő érdekében, ám egyelőre még nem mindenki számára világos, hogy az elvárásoknak miként felelhet meg, hogyan kell elkészíteni egy-egy ilyen jelentést, hogyan strukturálják az eredményeiket, törekvéseiket. – Hosszú út áll még előttünk, nem hónapokba, de évekbe telik, mire mindennek a vállalati kultúrája kiépül – persze csak akkor, ha a cég valóban elkötelezett a fenntarthatóság iránt. És ebben a legfontosabb szerepe a vállalat irányítójának van, így a „G” betűnél kell kezdeni a változást – ha itt változást, eredményeket érünk el, akkor már a több területen is könnyebb dolgunk lesz. Itt van szükség igazán a kreativitásra – vélekedik Gemza Péter.

Elek Zsuzsanna, Gemza Péter, Feuertag Ottó és Major Krisztina (fotó: Pixolar Photography

A jövőre kitérve Elek Zsuzsa nehézségként említette, hogy egyelőre fogalmunk sincs, milyen lesz tíz-húsz-harminc év múlva a munkaerőpiac, hogyan alakulnak a munkakörök, milyen kihívásokkal kell majd szembesülnünk. Arra kérte a kerekasztal-beszélgetés résztvevőit, mondják el, mit várnak a következő évtizedektől. Feuertag Ottó emlékeztetett rá, hogy 2030-ra elvileg a teljes ellátási láncnak lesz ESG-beszámolói kötelezettsége, és ha ezt igazán komolyan veszik a cégek, vagyis valóban eleget tesznek a feladataiknak, akkor elképzelhető a jobb jövő, nem beszélve arról, hogy a következő generációk már sokkal érzékenyebbek a társadalmi igazságosságra, környezettudatosságra. Mint mondja, bízik a fiatalokban, akik rákényszerítik a cégeket, hogy valóban tegyenek a változásért: – Ők azok, akik már rutinosak a munkahelyváltásban, könnyen felállnak, ha valami nem tetszik nekik. Ha tehát a vállalkozások meg szeretnék tartani őket, akkor tenniük is kell a változásért, nem elég beszélniük róla.

Feuertag Ottó, Gemza Péter, Elek Zsuzsanna, Major Krisztina, Varga Zsuzsanna és Balogh Máté András (fotó: Pixolar Photography)

Egyetértett ezzel Major Krisztina is, aki szerint egy felelős cég nem teheti meg, hogy nem invesztál a dolgozói megtartásába, edukálásba. – Olyan közegben kell fogadni az új munkaerőt, amelynek része a művészet. Az, hogy egy munkahelyi környezet milyen, azt a vezetői, idősebb korosztály dönti el, de ha meg tudják tartani a fiatalokat és ebben a vállalati kultúrában nevelik őket, akik így jó példát látnak az ESG szakértőktől, akkor számukra ez válik természetessé. Így amikor majd a ma ifjúsága kerül vezetői pozícióba, hasonló munkahelyeket teremtenek. Tapasztalatunk szerint a fiatalok számára vonzó az a cég, amelyik elkötelezett a társadalmi, környezeti változások mellett. Hatalmas felelősségünk van tehát a szemléletformálásban mind munkatársi, mind társadalmi aspektusból – összegezte.

Abban tehát a beszélgetés minden résztvevője egyetértett, hogy a művészet, a kultúra és az ESG összekapcsolódása rendkívül erős eredményeket hozhat, ám ehhez nem csak a vállalatvezetők nyitottsága kell, de a művészek részéről is szükséges a párbeszéd kezdeményezése. Sokat segíthetnek az egymásra találásban a közvetítő szervezetek, amelyek a nagyvállalatok és a kulturális szféra szereplőit stratégiai partnerkapcsolatban hozzák össze.

Nyitókép: Kerekasztal-beszélgetés az Apollo Galériában (fotó: Pixolar Photography)

Lásd még:

Az ingatlanszektor és a művészet – A művészet az ESG következő lépcsőfoka lehet

A tánc és a technológia találkozása – A művészet új útjai