by Szele Tamás 2022. szept 22.

A semmi ágán

Támogató kerestetik

Van, amikor a rutinos újságíró is nehezen szólal meg, mert okosat nem tudna mondani, butaságot nem akar. Legszívesebben segítene, ha tudna – de csak annyit tehet, hogy közzéteszi, amivel találkozott és amit megtudott. Hátha akad valaki, aki képes megoldást kínálni Láng Attila Dávidnak és családjának.

Attila felesége Kaiser Krisztina – illetve nem a felesége. Nem házasodhattak össze, mert mindketten özvegyek, a rokkantságuk miatt özvegyi nyugdíjat kapnak, de ha házasságot kötnek, akkor ez elvész, és ketten havi nyolcvanezer forintot veszítettek volna… ezt nem engedhették meg maguknak.

Krisztina tizenkilenc éves kora óta vak, kiváló kutyakiképző. Lelkisegély-szolgálatoknál és hospice-intézményekben dolgozott önkéntesként harminc évig, segített hajléktalanoknak, betegeknek, kábítószereseknek, mindenkinek, aki bajban volt és hozzá fordult.

Többféle betegsége van, volt már tüdőembóliája, infarktusa, rákja, és az életét gyermekkora óta meghatározó bántalmazás folytán depressziója és PTSD-je is. A lelki problémák miatt neki a kutya létszükséglet, nem is vakvezetőként, inkább a jelenléte fontos. 2001 óta, amióta elmenekült a gyerekeivel azok apjától, másról sem szól az élete, mint a túlélésről, anyaotthonokban és albérletekben nevelte fel őket. Egyszer összeszámolták, tizenhét év alatt tizenkilencszer költöztek.

A férj Láng Attila Dávid, akinek van egy öröklött génhibája, és tizennégy évesen volt egy autóbalesete, ami után tizenhét évet ágyban, négy fal között fekve töltött, közel húsz éve pedig fekvő tolókocsival közlekedik. Az eredeti szakmája nyomdász, fényszedő, de volt korrektor, tördelő, szerkesztő, legutóbb egy tévésorozatról szóló nagyszabású könyvet szerkesztett. A nyugdíjából él. Harminc éve ír, ifjúsági irodalommal, science fiction-nel, nyelvészettel, a számítástechnika történetével foglalkozik, van egy többé-kevésbé ismert blogja. Nyomtatásban egy könyve jelent meg, a Hanka, 2017-ben, de az összes letölthető a honlapjáról – ingyen. Most két könyvön dolgozik: egy ifjúsági regényen, ami egy csapat tinédzserről szól, akik bűnözők ellen harcolnak, a címe Kissy, még első feleségével kezdték el, valamint a Ninda című filozófiai sci-fi regényen. Mindkettőn évek óta – ilyen a magyar írósors.

Láng Attila Dávid (fotó: Pál Anna Viktória / 24,hu)

Krisztina három gyerekével élnek. Zsófi harminchárom éves, középsúlyos értelmi fogyatékos és autista. Regő huszonnyolc, ő szerencsére ép ember, néhány napja tért haza Németországból, ahol három évig építkezésen dolgozott. Benjamin pedig huszonöt, ő jelenleg ápolási díjon van otthon.

Attila húsz évvel ezelőtt költözött jelenlegi „otthonába” első feleségéhez, aki szintén betegséggel küszködött. Családjának mind a négy tagja mozgássérült volt: egy izomsorvadásos apa, két izomsorvadásos, felnőtt gyerek és az édesanyjuk, akinek abban ment tönkre az egészsége, hogy harminc éven át ápolta a másik hármat. Attila és első feleségét elvitte az izomsorvadás, az édesanyja és a férje karjaiban halt meg. Akkor már sem az apja, sem a bátyja nem élt, ketten maradtak a házban anyósával, Klárikával.

A következő nyolc évben ugyanúgy éltek tovább ketten, mint addig, csonka család voltak, de család. Együtt intéztek mindent, ami a mindennapi élethez kell, együtt fizették a megélhetésüket. Klárika már a lánya halálát követően egy-két évvel megjegyezte, hogy Attilának újra meg kellene nősülnie, keressen párt magának, és ezt később is rendszeresen elmondta. 2017 karácsonyán Attila végül feladott egy párkereső hirdetést, ezt olvasta el Krisztina. Sokáig úgy tartották a kapcsolatot, hogy ő néhány hónapot Attilánál töltött, néhányat a gyerekekkel a lakásában, de Attila oda nem mehetett a tolókocsival, mert negyedik emeleten laktak, így végül két éve hozzá költözött Krisztina, majd kevéssel utóbb a két gyerek is. Tehát öten voltak: Klárika, Krisztina, Zsófi, Benjamin meg Attila.

A család azonban megszűnt család lenni. Aznap, amikor a két gyerek beköltözött a házba, Klárika elvonult a ház legtávolabbi szobájába, és gyakorlatilag többet nem állt velük szóba. Noha természetesen mind Krisztina, mind a gyerekek ideköltözéséről megkérdezték. Többször is beszéltek róla, hogy akarja-e, és igen, akarta.

Szeptember 19-én levelet hozott a posta egy ügyvédtől: Krisztinát és Attilát is felszólították harmincnapos határidővel, hogy hagyják el a házat. Meg a gyerekek is persze. Az anyós az unokahúgát tette meg szóvivőjének, szemlátomást örökösének is.

Nincs értelme a történteket elemezni sem jogi, sem erkölcsi szempontból, és olvasóimat is kérem, hogy ne tegyék – ilyenkor nem az ítélkezés a dolgunk, hanem a segítés. Ne kezdjünk „oknyomozásba”, ugyanis azzal most maximum ártani lehetne, használni nem. Itt segíteni kell, nem igazságot tenni: fedélre van szükség elsősorban, aztán egy jó ügyvédre (aki esetleg pro bono vállalná az ügyet) és némi pénzadományra az újrakezdéshez, melyet a 11773353-91914194 számlaszámon tud fogadni a bajba jutott család.

Ha valaki képes lenne megoldani a család lakhatását – tudom, nem kis feladat, de egy értékes, alkotó ember, egy tehetséges író élete és a családja sorsa függ tőle – kérem, keresse Láng Attilát a lattilad@lattilad.org e-mail-címen.

Hátha még van remény.

Próbáljuk meg!

Nyitókép: Láng Attila Dávid (fotó: Burger Barna)

 

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

Támogassa a kezdeményezésünket, legyen Ön is mecénás!