„A szponzoraink is egyre inkább látják, mennyire fontos, amit képviselünk”

Augusztus 7-e és 12-e között rendezik a 30. Szigetet, amely a könnyűzenei programok mellett legalább annyira hangsúlyosan szól egyéb művészeti ágakról, valamint a kirekesztés és az előítéletek elleni küzdelemről, mint a bulizásról. Kardos Józseffel, a fesztivál programigazgatójával beszélgettünk arról, miért tartják fontosnak a fenti értékek melletti kiállást, mennyire partnerek ebben a szponzorok, és beleszólnak-e a külföldi tulajdonosok a program összeállításába.

Néhány év kihagyást leszámítva kezdetektől a Sziget-stáb tagja. Milyen ívet írt le ez a három évtized?

Egészen furcsa érzés végiggondolni a harminc évet, hiszen rengeteget változott a Sziget, ahogyan a körülöttünk lévő világ is. A mai fiatalok érdeklődését össze se lehet hasonlítani azzal, ami 1993-ban jellemezte ugyanezt a korosztályt. Magyar fesztiválként indultunk, majd fokozatosan váltunk nagy nemzetközi rendezvénnyé, programkínálatban és a közönség összetételében egyaránt.

Színház, cirkusz, tánc: a műfaji sokszínűség a kezdetektől jellemzi a Szigetet (forrás: Sziget)

Az induláskor jellemző családias hangulat a növekedéssel fokozatosan elveszett. Ami viszont nem változott, az a műfaji összetettség: a könnyűzene mellett rengeteg más műfaj is megtalálható nálunk, a tánctól a színházon át a cirkuszig. Az a fajta értékválasztás is változatlan a kezdetek óta, amit leginkább az „Island of Freedom” (A Szabadság Szigete) szlogen fejez ki. Lényege, hogy semmiféle kirekesztésnek, előítéletnek, rasszizmusnak, homofóbiának nem adunk teret, és a közönségünk is elsősorban nyitott, szabadon gondolkodó fiatalokból áll.

A marketingstratégia mennyit változott a kezdetek óta?

Ez is erősen összefügg azzal, hogy mennyivel nehezebb ma felkelteni a fiatalok érdeklődését, mint annak idején. Harminc évvel ezelőtt elsősorban óriásplakátokra építettük a reklámkampányt, de még a vadplakátolás is jellemző volt. Manapság így már nem lehet tömegeket elérni, sokkal fontosabb, hogy a közösségi médiában jól kommunikáljunk, és minél nagyobb aktivitásra vegyük rá a követőinket. Ez a fesztivál programstruktúrájára és hangulatára is kihatott. Nem mondom, hogy bármelyik rosszabb, csak más.

Alexander Vantournhout (fotó: Bart Grietens)

A reklámbüdzsé nagyságát befolyásolta, hogy már nem óriásplakátokra, hanem online hirdetésekre kell költeni?

Arányaiban többet szánunk rá, de ez a növekedés párhuzamosan zajlott a nemzetközivé válással. Ahogyan egyre profibbak lettünk, úgy költöttünk többet a marketingre is, hiszen fontos, hogy a legtöbb európai országában jelen legyünk a köztudatban. Ez azóta sem változott, hirdetjük a Szigetet szerte a kontinensen, de most már elsősorban online felületeken.

A külföldi tulajdonosok mennyire adnak szabad kezet a program összeállításakor?

A programstruktúrába nem igazán szólnak bele. Figyelmüket és óvatos körültekintésüket leginkább a költségvetéssel kapcsolatos döntésekben érezzük. Szigorú szabályok vonatkoznak cégen belül az egyes osztályok büdzséjére, a programtól a marketingen át a technikai részlegig. Rendszeres beszámolási kötelezettség mellett a jegyeladások alakulását is folyamatosan figyelik. Mivel nem az adófizetők pénzéből működünk, érthető módon számít, mennyi a profit, szóval nem mindegy, meddig nyújtózkodunk. Például egy nagyobb sztárfellépővel való tárgyalás előtt rendszerint megszabják, mekkora az a végső ajánlat, ami még belefér a büdzsébe. Az erről való egyeztetés ugyanakkor a cégvezető, Kádár Tamás, illetve a pénzügyi vezetőnk feladata, személyesen még nem is találkoztam a tulajdonosokkal.

Cirque du Sziget (forrás: Sziget)

Programigazgatóként miből áll pontosan a feladatköre?

A négy legnagyobb zenei helyszín – a Nagyszínpad, a Revolut Stage (korábban FreeDome), az Arena és a Colosseum – kivételével hozzám tartozik az összes programhelyszín koordinálása, a koncepció és a költségvetés kidolgozása is. Az előadó-művészetek mindig is közelebb álltak hozzám, ezért a zenei programba kevésbé szólok bele, viszont a cirkuszi és színházi fellépőink jelentős részét én találom meg és kötöm le.

Vannak-e olyan előadók, akikkel különösen szoros kapcsolata alakult ki, és adott esetben már többedjére hívja vissza őket?

Sok ilyen van, elsősorban az előadó-művészetek képviselői között. Akadnak nagyon komoly cirkuszi társulatok, amelyek többször jártak már nálunk, és amikor elkészül egy új előadásuk, rendszeresen megkeresnek, hogy jönnének újra. Ilyen például a Circa és a Gravity & Other Myths Ausztráliából és a Cirk La Putyka Prágából. A francia Transe Express szintén visszatérő vendégnek számít, ahogy a Deabrubeltzak baszk dobcsapat is, és még sokakat lehetne említeni.

Mennyire tud nézőként jelen lenni a fesztiválon? Előfordul, hogy belefeledkezik egy produkcióba, vagy állandóan készenlétben kell állnia?

Előfordul, de az alapvetés az, hogy hat napon keresztül napi huszonnégy órában készenlétben állunk, hiszen bármikor adódhat megoldandó probléma. Ebbe pedig nem fér bele, hogy eltűnjek fél napra vagy akár csak pár órára szórakozni. Az utolsó egy-két nap már lazább, ha minden flottul megy, akkor megengedhetem magamnak, hogy megnézzek egy-egy előadást.

Mik az idei program főbb újdonságai?

A négy nagy helyszín kialakítása nem sokban változott, persze a konkrét program minden évben más, de szerencsére idén is egész jó lineup-ot sikerült összehozni. Kylie Minogue-tól kezdve számos húzónév látogat hozzánk, szóval reményeink szerint a napijegy-eladások is jól alakulnak. A kisebb színpadok közül többnek az elhelyezését is újragondoltuk, a hasonló műfajú, tehát azonos érdeklődésre számot tartó helyszíneket próbáltuk lehetőség szerint egy zónába helyezni.

Bernie Dieter Club Kabaréja (fotó: Craig Sugden)

Ilyen lesz például az ArtFusion Field, ahol a képzőművészettől a cirkuszon és színházon át a táncig terjed a felhozatal, és a PlayGround nevű zóna, ahová a különféle nappali aktivitásokat (például sportprogramok, társasjáték, sakk) helyeztük el. A cél, hogy az éjszakai bulik mellett, napközben is értelmesen elfoglalhassa magát az a negyvenezer ember, aki kint sátrazik a Szigeten. A harmadik zóna neve pedig Future Grounds, itt kapott helyet a Civil Sziget és a Think for Tomorrow – utóbbi olyan globális problémákra igyekszik felhívni a figyelmet előadásokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel és filmvetítésekkel, mint a klímaváltozás, a menekültválság, az emberi jogok helyzete. Gazdája a Milestone Institute, amelynek munkatársai az érintett témák legnevesebb hazai és nemzetközi szakértőit hívták meg.

NGO Island (forrás: Sziget)

Az European Festival Awards-on idén a társadalmi ügyekért való kiállás díját kapta a Sziget. Hogy alakult ki ez a fajta érzékenység, mekkora szerepet játszott benne ön személy szerint?

Ahogyan korábban említettem, a világról alkotott hitvallásunk a kezdetek óta változatlan: hiszünk abban, hogy egy társadalom akkor lehet egészséges, ha gyűlölködés és kirekesztés helyett egymás másságának tiszteletben tartására épül, és elutasít minden ezzel ellentétes törekvést. Annak ellenére, hogy aktív szerepet játszottam ezen értékek zászlónkra tűzésében, mégsem gondolom, hogy a dolog rólam szólna: ha a többiek nem gondolkodnának hasonlóan, aligha tudtam volna mindezt keresztülvinni.

Tehát nem arról van szó, hogy a programigazgató megőrült, és ilyen jellegű dolgokkal akar egy zenei fesztivált telerakni, hanem az egész cég, sőt a külsős partnereink is maximálisan támogatóak. Ennek a nagyon megtisztelő eredménye a januárban átadott díj is, amit a tavalyi fesztivál után ítéltek nekünk. Valószínűleg közrejátszott a döntésben, hogy egyedül nálunk működik olyan helyszín (a Civil Sziget) már évtizedek óta, amelynek dedikált célja az NGO-k bemutatása. Emellett a Nagyszínpadon is igyekszünk egy-egy rövid beszéddel vagy performansszal felhívni a figyelmet fontos társadalmi kérdésekre a fő fellépők előtt.

A program összeállításánál törekszünk rá, hogy minél több ukrán művészt hívjunk meg, ezzel is felhívva a figyelmet a náluk zajló borzalmakra és növelve a társadalmi szolidaritást. A Magic Mirror, a különféle roma programok és a Global Village multikulturális felhozatala szintén azt erősíti, hogy a másság nem elítélendő, negatív dolog, hanem épp ellenkezőleg: ettől lesz jó egy társadalomban élni.

Magic Mirror (forrás: Sziget)

A szponzorok hogyan állnak hozzá mindehhez?

Örömteli, hogy ők is egyre inkább látják, mennyire fontos, amit képviselünk. Korábban jellemző volt, hogy többen nem mertek egy-egy ügy mellé állni, mert féltek, hogy elpártolnak tőlük a vásárlóik. Idén első alkalommal a Magic Mirror is kapott szponzort, ami óriási dolog, hiszen több mint húsz éve létezik, de eddig hiába próbálkoztunk, senkit nem találtunk, aki bevállalta volna a támogatását. Ezúttal viszont a sminkeszközöket és kozmetikumokat gyártó NYX Cosmetics igent mondott, lelkesen és pozitívan állnak a projekthez.

Hogyan foglalná össze a fesztivál kulturális misszióját?

A lényeg talán az, hogy a felhőtlen szórakoztatás, a hajnalig tartó bulik és a színvonalas vendéglátás mellett olyan tartalmas programokba is belebotolhassanak a látogatók (akár véletlenül), ahol új dolgokat fedezhetnek fel és fejlődhet a világlátásuk. Jól tudjuk, hogy üzletileg a cirkusz, mint helyszín például egyáltalán nem kifizetődő, hiszen a komoly technikai igény mellett nagy létszámú csapatokat kell utaztatni és elszállásolni. Sokkal egyszerűbb egy négy-öt tagú zenekart felrakni a színpadra és kifizetni a gázsijukat, de mi kifejezetten védjük azt a büdzsét, amit ilyen jellegű programokra szánunk. Ha kell, a tulajdonosokkal szemben is, de szerencsére ritkán kell ilyesmiről vitatkozni velük, hiszen ők is látják mindennek a szükségességét.

NGO Island (forrás: Sziget)

Az idei lesz a harmincadik Sziget. Látja maga előtt a negyvenediket vagy akár az ötvenediket is?

Gyorsan változik a világ, nem lehet már tíz-húsz évre előre jósolni. Van egy olyan érzésem, hogy a környezettudatosság és a fenntarthatóság előbb-utóbb annyira fontos lesz a felnövő generációk számára, hogy inkább a közeli fesztiválokat választják, minthogy külföldre utazzanak, különösen nem repülővel. Ezáltal a miénkhez hasonló nagy, nemzetközi rendezvényeknek hosszabb távon nem lesz jövője. Persze nem akarok pesszimista lenni, de benne van a pakliban, és nekünk is komolyan el kell gondolkodni rajta, hogyan alakuljunk át, ha elsősorban lokális közönségre számíthatunk.

Nyitókép: Kardos József (fotó: Láng Dávid)

Lásd még:

Nemzetközi ifjúsági színházi fesztivál a Katonában – Június végén rendezik Budapesten a YOU PERFORM 2024 fesztivált

Graffiti és gördeszka: elrajtolt a pécsi Street Up Fesztivál – Középpontban a nagyvárosi kultúra és az utcai művészet