A világhírű Boris Eifman legújabb koreográfiáját mutatta be a Magyar Nemzeti Balett

Az ifjabb Johann Strauss műveire készült koreográfia – amit a világon először a Magyar Állami Operaház balettegyüttese tanult be Eifman saját társulatán kívül – az évadban kilenc alkalommal látható hármas szereposztásban az Andrássy úti Ybl-palotában.

A nagyvárosi forgatagban Galát, a nyomornegyedből származó fiatal lányt elvarázsolja Leon, a versenytáncbajnok eleganciája és életének fényűző külsőségei. Elhatározza, maga is táncosnak tanul, hogy közelebb kerülhessen az áhított férfihoz. A nagyvilági táncos ugyanakkor éppen bajba kerül: partnere, Tea hibájából adódóan elveszti egyik versenyét, emiatt új táncpartnert keres. A táncórán megakad a szeme Galán, aki esetlenségével nagy feltűnést kelt. Leon fogadást köt a táncosok edzőjével: sztárt farag az egyszerű lányból.

Boris Eifman szentpétervári társulata révén több mint négy évtizede számít az orosz kortárs táncművészet nemzetközileg is elismert alkotójának, akinek Karamazov testvérek című koreográfiája 2009 óta népszerű darabja a Magyar Nemzeti Balett repertoárjának. Az Eifman Balett 2019-ben bemutatott A Pygmalion-hatás című előadása egyszerre merít ihletet Pygmalion történetéből, valamint a címadó pszichológiai szakkifejezésből. (Pygmalion szobrász és ciprusi király beleszeretett alkotásába, amely Aphrodité közbenjárására életre kelt. A pszichológiában Pygmalion-hatásnak nevezik az önmagát beteljesítő jóslat azon típusát, amely szerint a környezetünkben élő embereket úgy kezeljük, amilyen a véleményünk róluk, ők pedig erre reagálva olyanná válnak, amilyennek hisszük őket.)

„Ez a balett koreográfiai értelmezése művész és műve mítoszának, mely rávilágít arra, hogy a művészet és az élet mennyire összefonódik, mégsem ugyanaz” – mondta Boris Eifman.

Boris Eifman (fotó: Nagy Attila)

A kétfelvonásos modern balett cselekményének egyes elemei utalnak G. B. Shaw 1913-as Pygmalion című drámájára, amit az 1956-ban bemutatott musicalváltozat, a My Fair Lady tett világhírűvé. A Pygmalion-hatás ugyanakkor önálló alkotás, amit a koreográfusra jellemző, lélektanilag kidolgozott ábrázolásmód és a cselekmény drámai végkifejlete is tükröz. Az Eifman Balett a szentpétervári premiert követően nagy sikerű turnén mutatta be a darabot az Egyesült Államokban, Izraelben és az Egyesült Arab Emírségben is.

Az ifjabb Johann Strauss és más zeneszerzők, köztük fivéreinek népszerű műveiből készült, humorban bővelkedő koreográfia a balett-és a moderntánc-elemeken túl nagy mértékben épít a keringők és latin társastáncok lépésanyagára, ami új kihívások elé állította a Magyar Nemzeti Balett együttesét. A budapesti társulat a világon az első, amely az Eifman Baletten kívül betanulta a művet, aminek próbafolyamatában Boris Eifman személyesen is aktívan közreműködik. A darab főszerepeit hármas szereposztásban Yakovleva Maria, Starostina Kristina és Beck Maria (Gala), valamint Balázsi Gergő Ármin, Scrivener Louis és Ragyus Nyikolaj (Leon) alakítják, az OPERA Zenekarát David Coleman nemzetközi hírű balettkarmester vezényli.

Scrivener Louis és Starostina Kristina (fotó: Nagy Attila)

A Pygmalion-hatást a június 16-án, 18-án, 20-án, 21-én, 22-én és 25-én tűzi műsorára az idei évadban a Magyar Nemzeti Balett, majd a következő évadban 2024. május 18. és június 1. között lesz látható tíz alkalommal.

----------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Kiyota Motomi és a MNB tánckara (fotó: Berercz Valeter)