A világörökség része lehet a baguette
Franciaország kulturális minisztériuma a baguette-et, a ropogós héjú, hosszúkás francia fehérkenyeret jelöli az UNESCO-világörökségi listára.
A tárca március 31-éig nyújthatja be a pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), amely a végső döntést várhatóan 2022 őszén mondja ki.
A minisztérium közleménye felhívja a figyelmet arra, hogy Franciaországban a pékségek száma folyamatosan csökken, elsősorban a vidéki területeken: míg 1970-ben 55 ezer házi készítésű péksüteményeket árusító pékség volt az országban (790 lakosonként egy), addig jelenleg már csak 35 ezer (2 ezer lakosonként egy), s a szerepüket gyakran az üzemileg, adalékanyagokkal készített baguette váltotta fel.
A francia pékszövetség 2018 decemberében javasolta Emmanuel Macron elnöknek, hogy támogassa kezdeményezésüket az UNESCO-világörökségi listára való felvételre. A szervezet szerint a XX. század elején megjelent, lisztből, vízből, sóból és élesztőből készült péktermék az Eiffel-toronnyal együtt Franciaország legfontosabb jelképévé vált, és helye lenne a világörökségi listán. A baguette mellett a párizsi háztetők és a Biou d'Arbois elnevezésű, középkori eredetű ünnepség pályázott a nemzeti jelölésre.
Az UNESCO a világ szellemi örökségének listájára évente csaknem száz új jelölt kerül fel egy hosszú pályázat után, amelyeknek először a nemzeti örökségi nyilvántartásba kell bekerülniük, majd az adott ország kormánya mutathatja be őket az UNESCO illetékes bizottságának.
A világszervezet 2018 decemberében a nápolyi pizzasütők mesteri szaktudását (a pizzatészta pörgetését a levegőben) vette fel a világ szellemi örökségének listájára, miután azt kétmillió ember kérte petícióban.
Az UNESCO 1972-ben hozta létre a Világörökségi programját, melynek célja az emberiség kulturális és természeti örökségének nyilvántartásba vétele (Világörökségi Lista). A programban részt vevő állam kötelezettséget vállal arra, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Magyarországi világörökségi helyszínek – kulturális vonzerők
Budapest, a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
Magyarországon elsőként Budapest nyerte el a Világörökség rangot 1987-ben a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó területekkel. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt.
A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, a pesti Vigadó. Az e szakaszon található négy Duna-híd, a Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd szintén része a Világörökségnek.
2002-ben a Világörökségi Listára került még az Andrássy út és a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.Hollókő – a hagyományőrző palóc falu
A Nógrád megyében található palóc falut, Hollókőt a Világörökség Bizottság Budapest mellett elsőként vette fel a Világörökség Listára 1987-ben. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 17-18. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni.
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak. A terület jelenleg ismert 712 barlangjából 273 nyílik Magyarországon.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Az ezeréves múltra visszatekintő apátság és a benne élő szerzetesközösség egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, valamint hazánk történetének legkülönbözőbb építészeti stílusait bemutató épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Magyarország egyik szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listára. A Hajdúság és a Tisza között elterülő hortobágyi Puszta Európa legnagyobb összefüggő, természetes füves pusztája, egyúttal az ember és a természet kétezer éves harmonikus együttélésének kiemelkedő példája.
Pécsi ókeresztény sírkamrák
A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek a Világörökség kulturális értékei közé. A sírkamra-együttes építészetét és falfestészetét tekintve igen sokoldalúan szemlélteti az Európában élt keresztény közösségek művészetét, hitét, valamint hitelesen mutatja be civilizációnk gyökereit.
Fertő kultúrtáj
A Magyarország és Ausztria területén elhelyezkedő Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben nyertek felvételt a Világörökségek közé. A Fertő-tó Európa nemzetközi jelentőségű vadvize és a kontinens legnagyobb sós vizű tava is egyben.
A tokaji borvidék
A tokaji borvidék szintén világhírű nemzeti kincsünk, mely az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangot. A Világörökségi helyszín 132 négyzetméternyi szőlőtermő területet és 27 települést foglal magában.
Forrás: impresszmagazin.hu
Kép: typad.com
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
