Alpesi hegyek és napsütötte partszakaszok ölelésében

Olaszország északi régiói nem csupán természeti adottságaik miatt kedvelt úti célok, történelmi helyszíneik, kulturális értékeik és kulináris élményeik mind-mind felfedezésre csábítanak. A térség turisztikai központjain – mint például Velence, Milánó, Bologna, Genova, Trieszt – túl páratlan szépségű kis falvai is hívogatják az utazókat. 

Lombardia

Észak-Olaszország legnagyobb lélekszámú, gazdasági és politikai szempontból kulcsfontosságú régiója a germán népcsoportba tartozó longobárdokról elnevezett Lombardia. Az évente mintegy hétmillió vendéget fogadó tartományban találhatóak az ország leggyönyörűbb tavai: a Lago Maggiore, a Garda- és a Comói-tó – az utóbbi partján fekvő népszerű üdülőhely, Bellagio sokak szerint a legszebb olasz falvak egyike.

A Comói-tó (fotó: Pixabay)

Lombardia székhelye a több mint egymillió-háromszázezer lakosú Milánó. A divat és az itáliai gazdaság fővárosa tavaly a harmadik leglátogatottabb olaszországi település volt, 10,4 millió vendégéjszakát töltöttek ott. A turisták leggyakrabban a gótika egyik mesterművét, a dómot, a világ egyik legnagyobb operaházát (Teatro alla Scala), valamint Leonardo da Vinci híres festményének, Az utolsó vacsorának otthont adó Santa Maria delle Grazie-templomot keresik fel. 

Milánó gazdag múzeumi kínálatából kiemelendő a Pinacoteca di Brera (Brera-képtár) – többek között Caravaggio, Leonardo da Vinci, Raphael és Tiepolo képeivel –, az olasz tudósnak-festőnek szentelt Museo Nazionale Scienza e Tecnologia Leonardo da Vinci, valamint a Kortárs Művészeti Pavilon (Padiglione d’Arte Contemporanea – PAC).

Veneto

Velence (forrás: Pixabay)

Az Adriai-tenger és a Dolomitok között fekvő, közel ötmilliós Veneto tartomány népszerűségéhez az is hozzájárul, hogy erről a területről származik a közkedvelt habzó fehérbor, a Prosecco. Az egyik leggazdagabbnak és iparilag legfejlettebbnek tartott régió székhelye az „Adria királynője”-ként emlegetett Velence, mely a lagúnáival együtt az UNESCO-világörökség része. Róma után ez a második leglátogatottabb olasz város – évente megközelítőleg huszonötmillió turista keresi fel.  

David Weiss amerikai író szerint „Velence olyan, mintha csodálatos módon kiemelkednék a tenger mélyéből, és az utcáit, tereit, vízi útjait egy nagy művész rendezte volna el, hogy elbűvölje az érzékeinket”. Az oda érkező hatalmas tömeg kezelésének érdekében a város 2024-ben huszonöt főben maximálta a turistacsoportok létszámát, és ezen felül – április és július között – egynapos, öt eurós belépési díjat is bevezetett. Az intézkedés – mintegy 450 ezer látogatótól származó – 2,2 millió euró extra bevételt hozott, azonban ez sem bizonyult elég hatékonynak, ugyanis Velence a díj kivetése utáni első tizenegy napon is átlagosan hetvenötezer vendéget fogadott.

Piemont

Az Alpok tövében elterülő Piemont régió annak is köszönheti közkedveltségét, hogy a szarvasgomba egyik legősibb és leggazdagabb lelőhelye, továbbá ott terem a „világ legfinomabb” mogyorója. A megközelítőleg négymillió-háromszázezer lakosú tartomány székhelye Torino, ami az egyesült olasz állam megalakulása után, 1861-től 1865-ig az ország fővárosa volt. Egyeteme – ahol tizenhárom kar százkilencven szakán szerezhető diploma – három orvosi Nobel-díjassal büszkélkedhet: Salvador E. Luria (1969), Renato Dulbecco (1975), Rita Levi-Montalcini (1986).

Torino a legtöbb múzeumot felvonultató olasz város. A Museo Nazionale del Risorgimento Italiano magyar vonatkozással is bír: emlékszobával tisztelegnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legendás alakja, Kossuth Lajos (Luigi Kossuth) nagysága előtt. Kossuth bő harminc évig, haláláig a városban élt, egykori lakhelye, a Via Dei Mille (Mille utca) 22. alatti ház falán emléktábla díszeleg. 

A Keresztelő Szent János-katedrális (Cattedrale di San Giovanni Battista) őrzi a keresztény vallás legfontosabb és legvitatottabb ereklyéjét, a Jézus halotti leplének tartott, négy méter hosszú torinói leplet, amelyet csak ritka időszakokban, szigorú óvintézkedések mellett tekinthet meg a nagyközönség.

A Centro Storico Fiat (Fiat Történelmi Központ) örök emléket állít a legismertebb torinói márkának. A múzeumban az 1899-ben gyártott első automobil is látható.

Emilia-Romagna

Bologna (forrás: Pixabay)

Úgy tartja egy régi reklám, hogy ha Olaszországot egy lakáshoz hasonlítjuk, akkor Emilia-Romagna régió a konyhája. A négymillió feletti lélekszámú tartomány konyhaművészeti remekei (pármai sonka, parmezán, tortellini, piadina, modenai balzsamecet) mellett arról is híres, hogy ezen a vidéken született meg az olasz trikolór. Olaszország népe erre olyannyira büszke, hogy a témának egy egész múzeumot szentelt Museo del Tricolore (Tricolor Múzeum) néven.

A tartomány székhelye, Bologna, az első, 1088-ban alapított európai egyetem városa. A független, szabad univerzitás eszményének jelképévé vált, jelenleg nagyjából nyolcvanezer hallgatót oktató Alma Mater Studiorum Università di Bologna padjait koptatta egykor Dante, Petrarca és Boccaccio.

Modena az autógyártás fellegvára. Az Enzo Ferrari Múzeum a híres márka alapítójának, a város szülöttének életét és munkásságát mutatja be. Modena neve azonban nem csupán az autógyártással forrt össze, hanem a világsztár tenor, Luciano Pavarotti személyével is – rajongóinak kötelező látnivaló a Casa Museo Luciano Pavarotti.

Modena egyik legfontosabb műemléke a XII. században épült, román stílusú katedrális, a Duomo di Modena, amely az UNESCO-világörökség része.

A városban járva – ha a pénztárcánk engedi – semmiképp ne hagyjuk ki az Osteria Francescana menüsorát, a vendéglő ugyanis elnyerte a világ legjobb étterme címet. 

Liguria

Genova (forrás: Pixabay)

Liguria tartomány egymillió-hatszázezer lakost számlál. Tájképét a tenger kéksége és homokos partja mellett pálmafák, citrusok, leanderek, mandula- és gesztenyefák teszik meseszéppé. Az UNESCO-világörökséghez tartozó Cinque Terre (Öt Föld) évente 2,4 millió látogatót vonz.

A régió székhelye Kolumbusz Kristóf szülővárosa, Genova, amely kikötői révén fontos közlekedési csomópont. A Musei di Strada Nuova –Palazzo Tursi múzeum külön szobát szentel Paganininek, Genova híres hegedűművészének és zeneszerzőjének. Az emlékét őrizendő a város 1954 óta évente Paganini-versenyt is rendez. 

A tartomány egyik apró falvát, San Fruttuosót egy víz alatti, tizenöt méteres mélységben fekvő, két és fél méteres, bronz Krisztus-szobor, a Mélység Krisztusa (Il Cristo degli Abissi) miatt érdemes felkeresnünk. 

A régióban található az egyik legszebb olasz falu, Manarola is, amely méltán vált az UNESCO-világörökség részévé.

Manarola (forrás: Pixabay)

Friuli-Venezia Giulia

A jelentős szlovén kisebbség lakta Friuli-Venezia Giulia régiónak kiemelkedő szerepe van a tranzitforgalomban. Központja az egykoron Osztrák-Magyar Monarchia-beli kikötőváros és püspöki székhely: Trieszt. A legnagyobb, mintegy tizenkétezer négyzetméteres tere, a Piazza Unita d'Italia (Egyesült Olaszország tér) nevezetessége a Caffè degli Specchi, ahol évente kilencszázezer csésze kávét szolgálnak fel.

A Canal Grande egy mesterséges csatorna, mely a város egyik legromantikusabb és legnépszerűbb látványossága.  Partjait elegáns paloták és híres épületek szegélyezik, amelyek a XVIII. és XIX. század klasszicista és barokk stílusát tükrözik.

Csodálatos panoráma nyílik a városra a Faro della Vittoriából, a Győzelem világítótoronyból, aminek a tetejére 285 lépcsőfok vezet. A látványosság megtekintése előzetes bejelentéshez kötött, és maximum negyvenfős csoportokat fogadnak.

A Faro della Vittoria (forrás: Wikimedia Commons)

Igazi kultúrcsemegének számít a második világháború idejéből származó német építmény, a Kleine Berlin (Kis Berlin). A föld alatti bunker- és alagútrendszer vezetett túra keretében látogatható. 

Az Adriai-tenger egyik legkedveltebb üdülőhelye a hétezer lakosú Lignano Sabbiadoro, ahol évente négymillió vendégéjszakát töltenek a turisták. 

Trentino-Alto Adige

Az alig egymilliós Trentino-Alto Adige, más néven Dél-Tirol a leggazdagabb olasz tartomány, mely leginkább az Alpok és a Dolomitok szépségéről ismert. Központja Trento, a híres tridenti zsinat városa, ami ma jelentős oktatási, pénzügyi, tudományos és politikai központ. Egy 2007-es kutatás szerint egész Olaszországot tekintve itt volt a legjobb az életminőség. A Trentói Egyetem a kilencedik az olasz egyetemek rangsorában. 

A régióban hetven múzeum működik, a leghíresebb a bolzanói Régészeti Múzeum, ahol a több mint ötezer éves múmiát, Ötzit őrzik. A település 2023-ban korlátozta a turistaforgalmat: évente összesen harmincnégymillió vendégéjszakát engedélyeztek. „Úgy döntöttünk, hogy a jövőben a minőségre összpontosítunk, nem a mennyiségre” – mondta Arnold Schuler, tartományi turizmusért felelős tanácsos.

Valle d’Aosta

A legkisebb olasz régió Valle d’Aosta, ahol valamivel több mint százhúszezer lakos él. A Franciaország, Svájc és Piemont között fekvő tartomány hatalmas kulturális, természeti és gasztronómiai örökséggel bír. Területén találjuk Európa legmagasabb hegyeit (Monte Rosa, Gran Paradio, Cervino, Monte Bianco) és az öreg kontinens legmagasabban fekvő szőlőföldjeit. A régió csaknem száz középkori vára közül nagyjából hetven maradt fenn valamilyen formában – közülük a legismertebb a kitűnő állapotban megőrzött Castello di Fénis (Fénis kastély). A tartomány központjától, a megközelítőleg harmincháromezer lakosú Aostától tizenkét kilométerre található hely az egyik legemblematikusabb középkori épület.

Érdekesség, hogy Valle d’Aosta konyhája eltér a többi olasz tartományétól: egyedüliként nélkülözi a tésztát. Legismertebb étele a fonduta(sajtfondü), amelybe kenyérdarabokat mártogatnak.

Az eredeti cikk a 2025 szeptemberében kiadott, Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg. 

Nyitókép: Canal Grande, Trieszt (fotó: Horváth Viktória)

Lásd még:

Itália – a művészet otthona – Bemutattuk olasz lapszámunkat

Róma – a város, amelynek már kétezer éve is milliónyi lakosa volt

„Antonioni a király, Fellini az Isten” – Máté Judit újságíró mesél az olasz film fénykoráról

Egy ízig-vérig magyar européer művészeti vállalkozás Olaszországban: Umbriai Magyar Köztársaság – Beszélgetés Péterfy-Novák Évával és Péterfy Gergellyel

Könnyen megértjük egymást – Interjú Gabriele La Postával, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatójával

A belépés nem díjtalan – Velence fizetős rendszerrel szabályozza a várost elárasztó tömegturizmust.