„Arra törekszünk, hogy a felépített terek megteljenek élettel, kultúrával és érdekességekkel”

Az Art Market Budapest idején a Bálna Budapest legfelső szintjén kialakított konferenciaközpontban tartott Inside Art négynapos nemzetközi művészeti és műtárgypiaci konferencia célja idén is –  a globális művészeti életet és piacot meghatározó tendenciák bemutatása mellett – a trendteremtés volt. Kiemelkedett az idei programból a Building on Art című szakmai nap, amelynek fókuszában az ingatlanszakmai és művészeti közeg kapcsolata, valamint a művészet értéknövelő hatásának bemutatása állt, célja pedig a nemzetközi példákkal alátámasztott kultúrateremtés volt. Ennek apropóján a művészet és az ingatlanszakma kapcsolódásának lehetőségeiről, pozitív példákról Boros Lillával, a Building on Art programigazgatójával beszélgettünk. (A program szakmai partnerei a MOME, az Edge Communications, a Market, a JLL, az Optima befektetési Zrt., a GTC és a Wing.)

Forrás: insideart.hu

A Building on Art/A művészetre lehet építeni című szakmai eseményen elsősorban hazai építőipari vállalatok vettek részt, de a művészeté a főszerep. Hogyan, miért indult el ez a projekt, és mik a kiemelt céljai?

A Building on Art Hungary programiroda szervezésében jött létre ez az esemény, amely az első ilyen jellegű szakmai program. A Building on Art program témája az ingatlanszakmai és művészeti közeg kapcsolata volt, a művészet értéknövelő hatása, deklarált célja pedig a nemzetközi példákkal alátámasztott kultúrateremtés, annak a törekvésnek a hatékony bemutatása és kiterjesztése, hogy az ingatlanberuházásokhoz művészeti tartalmak kapcsolódjanak.

Az eseményt az ingatlanszakmai szereplők mellett egyebek között olyan előadók közreműködése tette különösen vonzóvá, mint például a párizsi közlekedési infrastruktúrában látványosan megjelenő művészeti beavatkozásokat megelevenítő Pierre-Emmanuel Becherand, a Société du Grand Paris Építészeti és Design Divíziójának vezetője és Josef Kristofoletti, az Egyesült Államokban élő képzőművész, akinek nagy méretű festményei többek között Genfben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet), Las Vegasban a Grand Hotel és a texasi Moody Center sportaréna homlokzatán láthatóak. A beszélgetésen a külföldi vendégeken mellett Probstner Petra, az Építési és Beruházási Minisztérium osztályvezetője is részt vett.

A nemzetközi példákat felsorakoztató vitaindító prezentációkra és az azt követő panelbeszélgetésre épülő szakmai napot követően az Art Market Budapest kötetlen találkozón látta vendégül az előadókat és a hallgatóságot annak érdekében, hogy a kultúrateremtési folyamat a döntéshozók, véleményvezérek és érintettek közötti közvetlen kapcsolatteremtés révén válhasson hatékonnyá.

Josef Kristofoletti falfestménye Austinban (forrás: austinconventioncenter.com)

Hogyan fejleszthető az ingatlanszakma és a művészeti közeg kapcsolata?

Az ingatlanszakmai és a művészeti közeg összekapcsolása révén a program megteremti az alapjait annak, hogy Magyarországon az ingatlanberuházásokhoz művészeti tartalmak kapcsolódjanak a kivitelezés vagy átalakítás által érintett építményeknek és helyszíneknek megfelelő kültéri vagy beltéri művészeti alkotások formájában. Kiemelt célunk, hogy a magyarországi beruházások esetében elterjedt gyakorlat legyen a művészet felhasználása és befogadása valamilyen formában. Tehát, hogy általánosabb legyen az a szándék, hogy a különféle funkciójú ingatlanok, területek kialakításakor vagy átalakításakor műalkotások létrehozása, bevonása is szerepet kapjon.

Tudna esetleg néhány pozitív példát említeni? Miért jó az ingatlanszakmának a művészet integrálása?

A művészet integrálása több szempontból is érdekes lehet az ingatlanszakmának. Egyrészt olyan tereket lehet kialakítani művészeti együttműködések révén, amelyek izgalmasak, formabontóak, érdekesek, a felhasználók szempontjából pedig kreatívabb, inspirálóbb vagy egyszerűen csak szebb és szerethetőbb lesz a közeg. A mai élményközpontú társadalmunkban is a saját, mindennapi közegünkben mozgunk a legtöbbet – például a munkahelyünkön, lakóhelyünkön. Ha a művészetet integráljuk ezekbe a hétköznapi terekbe, akkor egy bevásárlás is lehet olyan pozitív élmény, ami kiszakít a monotonitásból. Ma már nem elég pusztán praktikus tereket létrehozni, szerethető és inspiráló közeg kell az embereknek. Ezen felül nem utolsó cél a művészet támogatása, nem csak a CSR (Corporate Social Responsibility, vagyis vállalati társadalmi felelősségvállalás) szempontból, hanem tudatos, a kultúrát építő és támogató szempontból.

Mondok egy egyszerű példát. A városligeti parkolóban jártam a minap.  Ugyanolyan, mint az összes nagyvárosi parkoló: szürke, felfestett fehér csíkok jelzik, hova rakhatjuk le az autónkat, van lift és sok-sok mesterséges fény. A zónákat azonban nem egyszerűen színek jelzik, hanem magyar művészek festményei! Minden festménynek van egy tipikus árnyalata, ami megadja az adott zóna színét, valamint formája, ami a zónán belül megjelenik a parkolóhelyek felett. Egy-egy zóna ismerteti a festőt és az alkotását. Egyrészt tanulhatunk belőle, láthatunk valami újat, ismerkedhetünk a képzőművészettel, másrészt praktikus és könnyen megjegyezhetővé válik, hogy hol hagytuk az autónkat. Ezen felül engem mint felhasználót mosolyra derít, új és izgalmas élményt ad egy olyan helyen, ahol biztosan nem számítottam rá.

 Moholy-Nagy László Architektúra I. című munkájának reprodukciója a városligeti múzeum mélygarázsában (forrás: a Liget Budapest Facebook-oldala)

Milyen módon és mennyire növeli a művészet egy-egy beruházás értékét?

Anyagilag, egy-egy beruházás giga méreteihez képest elenyésző a művészet beemelése, természetesen vannak szintek, de a skála hatalmas, lehet válogatni mértékben, mennyiségben attól függően, hogy mire van finanszírozás.

Értékben viszont felbecsülhetetlen, a már fent említett indokok miatt is. A művészet szellemi értékét igen nehéz felbecsülni, viszont a hatását meg lehet figyelni. Ha az emberek szeretik a környezetüket, büszkék rá, élvezik, használják, és példaként hírét viszik.

Az építészet önmagában nem tekinthető művészetnek, vagy nem integrál művészeti elemeket?

Nem az építészek munkáját szeretnénk befolyásolni. Az építészet abszolút művészeti értékű, mi magunk is nagy rajongói vagyunk, nem véletlenül indultunk el ezen az útvonalon. Mi inkább arra törekszünk, hogy a felépített terek megteljenek élettel, kultúrával és érdekességekkel. Egy elkészült épületet, teret meg kell tölteni, ami sokkal több annál, mint hogy megnyitjuk a közönség előtt. Ha jó művészeti tartalommal sikerül megtölteni, akkor az kiemeli és támogatja az építész munkáját.

Milyen nemzetközi példákat ismer és tart követendőnek?

Manhattanben nemrég adtak át egy lakóépületet, amely már építészetileg is elképesztő látvány nyújt, és egy Anish Kapoor-szoborral tették még lehengerlőbbé az élményt. A szobor fantasztikusan illeszkedik az épülethez, és ad neki egy olyan pluszt, ami nem csak látványban, de kulturálisan is emeli az értékét. Ezen felül biztos vagyok benne, hogy a műkedvelők vagy az insta-turisták számára populáris helyszínként is fog szolgálni.

Claudia Chaseling Radiationscape című munkája (forrás: nytimes.com)

Szintén amerikai példa: New Yorkban 2018-ban Claudia Chaseling Radiationscape című munkáját mutatták be egy irodaépület lobbijában. A műtárgy az épülethez tervezett, a teret és az építészeti munkát tiszteletben tartó és ahhoz illeszkedő alkotás. Egyrészt esztétikai élmény, másrészt fontos üzenetet közvetít a nukleáris fegyverek és atomenergia felhasználásáról.

Számomra mégis mindig az a legizgalmasabb példa, ami önmagától alakul ki, alulról fejlődik, mint a street art. A street art művészek izgalmas tereket hoznak létre, és alkotásaik sokszor megmosolyogtatnak, elgondolkodtatnak, vagy csak gyönyörködtetnek az utcán járva. Miért ne lehetne tudatosan élni ezekkel az eszközökkel, amikor egy teret tervezünk vagy akarunk továbbfejleszteni? Egy alkotással gazdagított fal, egy mozaik vagy szobor a falon bármelyik épületnek lehet része, legyen szó akár lakóházról, akár irodáról. Több kutatás kimutatta, hogy az épületeken fellelhető street art alkotások sokszor emelik az ingatlanok árát, vonzzák az embereket, és szerethetővé teszik a teret a használói számára.

Falfestmény Salt Lake Cityben (fotó: Marcus Bellamy)

A kultúrateremtés is kitűzött célja volt az eseménynek. Hogyan teremthet művészet és ingatlanszakma közösen kultúrát?

A kultúrát, művészetet beemelni olyan közegbe, ahol itthon még nem szoktunk hozzá, már alapvetően egy új trend, a kultúra megszületésének segítése. Ezen túlmenően pedig ahogy a felhasználók felfedezik, hogy a számukra épített terek a praktikumoknál sokkal többet is tudnak adni, az igény részéve válik nemcsak a mindennapjaiknak, de az elvárásaiknak is a jövőben. Manapság a mindennapokban, hacsak nem keressük, nem feltétlenül jön szembe velünk a művészet. A művészetet nem szabadna a múzeumok zárt falai közé szorítani. A műtárgyak azért készülnek, hogy üzenetet küldjenek, láthatóvá váljanak, adjanak valami mást vagy újat számunkra. Ez olyan élmény és érzés, amit nem csak múzeumi környezetben, az alkotás eredeti közegéből kiszakítva kellene átélnünk.

Nyitókép: Boros Lilla (forrás: Art Market)