Lépjünk ki a megszokott mederből!

Az Art is Business Díj immár hetedik alkalommal ismeri el azokat a vállalatokat, magánszemélyeket és művészeti szereplőket, akik példát mutatnak az üzlet és a művészet közötti együttműködésben. A zsűri már döntött, a díjazottak kilétére azonban még várni kell: 2025. december 10-én, a Nemzeti Táncszínházban derül ki, kik vehetik át az elismerést. Addig is megkértük a zsűritagokat, hogy meséljenek a döntés hátteréről. Ezúttal Misetics Mátyás kulturális stratéga, a MITTE Communications kreatív igazgatója válaszol.

Hogyan értékelné az idei pályázatokat – könnyű dolga volt a zsűrinek?

Idén különösen örültem az új ArkForum kategóriának. Valljuk be, az építőiparban több erőforrás lenne a művészeti szemlélet integrálására, mégis ritkán történik meg – ezen segít változtatni ez a díj. Néha nem könnyű egymáshoz viszonyítani a leendő díjazottakat. Számomra kiemelt szempont, hogy a projekt például a vállalat egy létező problémáját oldja-e meg művészeti, kulturális eszközökkel, vagy pedig azoktól független, önálló kezdeményezésről van szó. Mindkettő értékes dolog, de az utóbbi mégis többet nyom a latban egy ilyen megmérettetésen.

Ügynökségi oldalról nézve hogyan lehet egy művészeti projektet úgy megfogalmazni, hogy az üzletileg is vonzó, de művészileg hiteles maradjon?

Üzletileg vonzó? Ez rossz kiindulópont. Legyen egyszerűen csak vonzó! Ez esetben ugyanis később üzletileg is vonzó lesz, hiszen építi a munkáltatói márkát, jó hírét viszi a cégnek és kapcsolatokat teremt. A hitelesség a legfontosabb. Néha nem elég a szűkebb körből választani partnert a projektekhez: tanácsadót kell bevonni, és az ő segítségével megszólítani a művészeti közeg leginkább passzoló szereplőit. Ez olyan, mint egy matchmaking.

Mit gondol, mit üzen a díj a mai magyar művészeti szféra és a gazdaság számára?

Azt, hogy a megszokott mederből mindenkinek érdemes kilépni. A művészeti élet szereplőinek többet kell tenni az üzleti szféra, a gyűjtők vagy a nagyközönség egy részének megszólításáért – azokért, akihez most nem érnek el. Jobban ki kell használni a közösségi médiát, megtanulni másféleképpen is tálalni a művészeti tartalmat, az elmúlt időszakban ugyanis sok minden megváltozott. A gazdasági élet szereplőinek pedig az üzeni, hogy folyamatosan figyeljék, milyen értéket találnak a másik oldalon, és azokat hogyan tudják integrálni abba, amit építenek.

Milyen tanulságot visz magával az idei zsűrizésből?

Idén még inkább megerősödött bennem, hogy bármilyen művészetet vagy kultúrát támogató törekvés legtöbbször egyetlen személytől indul. Valakinek fel kell vállalnia egy szervezetben, hogy az ügy mögé áll, meggyőzi a környezetét, majd végigkíséri a projektet. Csak arra tudok mindenkit biztatni, hogy legyen ő az az ember, aki megteszi az első lépést.

Nyitókép: Misetics Mátyás

Lásd még:

A kísérletező, provokatív megközelítések visznek előre – Fehér Zsuzsanna, a Ludwig Múzeum marketing- és kommunikációs vezetője mesél a 2025-ös Art is Business Díj zsűrizéséről

„A valódi együttműködés nem pusztán pénzadomány, hanem közös történet” – Hóbor Helga, a Nemzeti Táncszínház kommunikációs és értékesítési vezetője az Art is Business Díj pályázatairól, a kreativitás erejéről és az értékalapú gondolkodás fontosságáról.

A fenntartható kultúra prioritás – Átadtuk a 2024-es Art is Business Díjakat