Ausztriában az energiaszektor adja a legtöbb pénzt a kultúrára

Ausztria nemcsak a klasszikus és a kortárs kultúra fellegvára, de példaértékű az is, amennyire az osztrák társadalom büszke kulturális életére és világhírű eseményeire, s példaértékű a kulturális élet finanszírozása is.  A támogatás részleteibe Judith Staudinger, a Bécsi Városi Tanács kulturális és tudományos osztályának sajtószóvivője avatott be bennünket. 

Kétszázharminchat állami, ugyanennyi magánmúzeum, száztíz modern és kortárs művészetet kiállító galéria, hatvan színház, három operaház és hetven fesztivál – Ausztria jogosan örvend kiváló hírnévnek a művészet és a kultúra hazájaként. Ráadásul Bécset nem először rangsorolja első helyre több nemzetközi felmérés is az élhetőség tekintetében, amihez a kulturális élet sokszínűsége is jelentősen hozzájárul. Az Economist 100 pontos index alapján mérő kutatása szerint Bécs 99,1 pontot ért el, 2023-ban a Mercer Nemzetközi tanácsadó cég és a Monocle magazin is Bécset hozta ki első helyen (a Mercernél a Covid-járvány előtti tíz évben is folyamatosan Bécs volt az abszolút number one). 

Logikusan vetődik fel a kérdés: ezt a sok híres intézményt, fesztivált és nemzetközi rangú eseményt ki szponzorálja? Az osztrák kulturális élet működése, illetve finanszírozása összetett, többrétegű. Ausztria szövetségi állam, kilenc tartománya van, amelyek önálló költségvetéssel, így saját kulturális büdzsével bírnak. Hogy egy tartományban „mennyi az annyi”, az lakóinak számától függ. Természetesen létezik központi állami finanszírozás is, bizonyos kiemelt intézményeket, például a bécsi Staatsoper működésének anyagi feltételeit az állam biztosítja. És persze számos eseménynél jelentős a vállalati szponzoráció is. 

Energiaszolgáltatók, bankok és biztosítók

A bécsi újévi koncerten mindannyian látjuk felvillanni a Rolex-logót, a Staatsoper szponzorai között a Lexus mellett az OMV-t és a Strabagot is megtaláljuk, és a nagy fesztiválokon is jelen vannak a legkülönfélébb vállalati támogatók, amelyek gyakran állami, illetve részben állami cégek, miközben az állami vagy tartományi támogatás is jelentős. Olybá tűnik, Ausztriában különösen megéri a kultúrába fektetni.

A művészetek szponzorálásával foglalkozó Initiativen Wirtschaft für Kunst (IWK) számos kezdeményezést indított Ausztriában a művészeti szponzoráció előmozdítása érdekében, és tanulmányokat is folytat e területen. Az IWK szerint a piaci szektorból érkező becsült támogatás Ausztriában évi 60 millió euró környékén van, egy, a top 500 cég körében végzett felmérés szerint pedig az osztrák vállalatok 43 százaléka elkötelezett a kultúra szponzorálásában. Az élen az energiaszolgáltatók járnak, őket a bankok és a biztosítótársaságok követik.
 
Az IWK 1989-ben az osztrák állami televízióval, az ORF-fel közösen létrehozta az Ausztriai Művészeti Szponzorálás MAECENAS díját, melyet azóta Alsó-Ausztriában, Stájerországban, Karintiában és Voralbergben is kiosztottak – minden esetben együttesen a szövetségi kormánnyal –, hangsúlyozandó a régióban történő kulturális és művészeti szponzoráció fontosságát. 

Forrás: maecenas.at

Persze a szponzorokért itt is meg kell küzdeni. Amikor néhány éve a látványos opera- és balettelőadásairól híres, nyaranta mintegy kétszázharmincezer nézőt vonzó Bregenzer Festspiele, vagyis a Bregenzi Fesztivál elveszítette egyik főszponzorát, a BMW-t, a fesztiváligazgató elárulta: egy főszponzori szerződés 150 ezer eurónál (57,3 millió forint) kezdődik. Szerencsére azért három főszponzor így is maradt az ünnepi játékok mellett: az állami tulajdonú Hypo Vorarlberg Bank, az állami energiaszolgáltató Illwerke vkw, valamint a részben (33 százalékban) állami tulajdonban lévő Casinos Austria. Azaz a főszponzorok állami vagy részben állami tulajdonú cégek, miközben a fesztivál jelentős állami támogatást is kap. Ez a fajta konstrukció nem ritka Ausztriában. 

Mennyit ad az állam kultúrára? 

Az Európa Tanács Kulturális Bizottsága által létrehozott adatelemző platform, a Compendium legutóbbi rendelkezésre álló adatai szerint Ausztriában az állam kultúrára fordított kiadása 2 milliárd 928 millió 380 ezer euróra rúgott 2020-ban, ez a GDP 0,77 százaléka volt, s ha a durván kilencmillió millió osztrák lakoshoz viszonyítva nézzük, az egy főre jutó állami kulturális költés 325 eurót tett ki. 2021-ben a munkavállalók 4 százaléka dolgozott a kulturális szektorban. 

Ausztria jó helyszín a művészek számára, mert a politikai légkör kedvező (jelenleg néppárti és zöldpárti koalíció kormányoz), a jóléti rendszer fejlett, a bérleti díjak viszonylag alacsonyak, a finanszírozási lehetőségek széles körűek. Az oktatás kiváló, az ország olyan intézményekkel dicsekedhet, mint a Bécsi Iparművészeti Egyetem, a Bécsi Képzőművészeti Akadémia, a Bécsi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem, a Kugi Zene- és Előadó-művészeti Egyetem, a Linzi Művészeti és Dizájn Egyetem és a Salzburgi Mozarteum Egyetem. 

Mi a helyzet a kultúra fellegvárában, Bécsben?

Ausztriában sok kulturális központ van, elég csak a nagy salzburgi vagy bregenzi fesztiválokra gondolni, és országszerte számos színházat találunk. Mindazonáltal a művészek nagy hányada Bécsben él és dolgozik. Bécs város és szövetségi állam is, az egyik a kilenc közül. A bécsi városvezetés felismerte a kultúra fontosságát, olyannyira, hogy 2018 és 2024 között 51 százalékkal növelte kulturális költségvetését. „A cél egyfelől az, hogy az emberek számára elérhetővé tegyük a kultúrát, másfelől az, hogy a kulturális szcéna szereplői számára fair fizetést, próba- illetve munkafeltételeket biztosítson a város – mondta el az Art is businessnek Judith Staudinger, a Bécsi Városi Tanács kulturális és tudományos osztályának sajtószóvivője. 

Ausztriában minden szövetségi államnak megvan a maga támogatási rendszere és a különböző kultúrpolitikai orientációja. „Folyamatos kontaktusban vagyunk egymással, a tartományok kulturális képviselői rendszeresen találkoznak. Vannak olyan projektek is, például az Osztrák Koreográfusi Platform, ahol Ausztria minden részéből érkező táncprodukciókat mutatnak be és promotálnak, az összes szövetségi állam együttes támogatásával.”  

A művészettámogatási törvény értelmében a szövetségi kormány elsődlegesen olyan intézményeket és projekteket támogat, amelyek túlmutatnak a régiókon. Sok ilyen intézmény Bécsben található, ezért ezekért a szövetségi kormány felel, vagy együttesen támogatja őket a várossal. Bécs városa az ismert intézményeket és a független szcénát egyaránt támogatja, különböző formákban. A színházi területen 60 százalékot kapnak az a főbb intézmények, 25-öt az alternatív szcéna, 10-et a fesztiválok, és 5 százalék megy infrastruktúrára és ösztöndíjakra. Utóbbi keretein belül a művészek egy éven keresztül havi 1500 eurót kapnak azért, hogy ne kelljen azonnal piacosítaniuk a munkájukat. A szóvivő asszony elmondta, a művészeti és kulturális tevékenységekről minden évben kiadnak egy jelentést, melyben a támogatások mértéke pontosan látható. 

Bécsben a legtöbb színházat az állam vagy Bécs tartomány támogatja, kivételek ez alól a kabarészínházak, amelyek széles körben, magántámogatásból működnek. Alapvetően többféle támogatási forma van: a szövetségi kormány, a város, de a kerületek is fontos szerepet játszanak benne. Vannak olyan intézmények Bécsben, amelyeket csak az állam támogat, ilyenek például a tartományi múzeumok és színházak, ideértve a Staatsopert és a Burgtheatert. Vannak vegyes formák is, ezekben a szövetségi kormány és a város nagyjából egyenlő mértékú támogatást nyújt, például a bécsi Volkstheater és a Josefstadti Színház (Theater in der Josephstadt) esetében. A többi intézményt csak a város támogatja, például a Theater an der Wient és a kortárs táncra specializálódott Tanzquartiert.

Bécs nemcsak pénzbeli támogatást nyújt, hanem a művészek munkafeltételeit is folyamatosan igyekszik javítani. 2018-ban komoly offenzívát indított, melynek részeként sok új munka- és próbahely jött létre. A XV. kerületben a kortárs és experimentális zenei szcéna jutott elérhető infrastruktúrához a Westbahn stúdiókkal. A tánc és a performansz lehetőségeinek növelésére a III. és a XXII. kerületben, 2021 óta pedig a VI. kerületben Start Stúdió néven biztosít próbahelyeket fiatal feltörekvő művészeknek, akik ezeket a stúdiókat két éven keresztül ingyen használhatják. A  zenés színházi szcéna próbái és előadásai is új otthonra találtak a donaustadti Siegesplatzon. Ezek a „kulturális kikötők”, amelyekre Bécs vezetése nagyon büszke, helyi ellátóközpontokként hálózzák be a várost, elérhető áron nyújtanak szolgáltatásokat a művészeknek. 

Nyitókép: Filmfesztivál a Bécsi Városháza előtt, 2020 (fotó: Stadtwienmarketing / Georg Krewenka)

Lásd még:

A szponzoráció valóban hatásos kommunikációs eszköz – Interjú Dr. Ottrubay Istvánnal, az Esterházy Alapítványok vezetőjével