Az absztrakt festészet legjava Budán, Bartók klasszikusa vasfüggöny mögül, összművészeti kaland Debrecenben és országos dokumentumfilm fesztivál

Kucsora Márta: Cím nélkül_106, 2017, vegyes technika, vászon, 120x240 (forrás: Tér-Kép Galéria)

Színgesztusok. Absztrakt festészet Zimányi László gyűjteményéből
A kiállítás megtekinthető: 2026.február 21-ig
Helyszín: Tér-Kép Galéria, 1016 Budapest, Krisztina körút 83–85.

Az ingyenesen látogatható kiállítási projekt keretében a Tér-Kép Galéria mellett még három budai helyszínen (Magdolna Udvar Kortárs Kiállóterem, Kolorit Galéria, Francia Intézet) válik láthatóvá Zimányi László kiterjedt kollekciójának több szelete.

A gyűjtő vegyészként végzett, majd vállalkozóként teremtette meg annak lehetőségét, hogy gyerekkori érdeklődése szenvedélyes műgyűjtéssé váljon. Kollekciója elsősorban a XX. század második felében készült, illetve a kortárs magyar művészet kiemelkedő produktumaira fókuszál, miközben a gyűjtő aktív, napi szintű kapcsolatot ápol az alkotókkal és a műtárgypiaccal.

A gyűjtemény középpontjában az organikus absztrakt festészet áll az ötvenes évektől kezdve. A Tér-Kép Galéria kiállítása ebből mutat be kifejezetten eltérő egyéni pozíciókat, amelyek képviselik e művészi nyelv sokrétűségét. A válogatás több mint fél évszázadot ölel át ma már klasszikusnak tekinthető alkotóktól, Korniss Dezsőtől a kortársakig, például a ma a XI. kerületben működő Budapest Art Factoryegyik alapítójaként is ismert Kucsora Mártáig és a közelben, szintén egy volt gyárépületben működő Artus Stúdió képzőművészeti vezetőjeként is jegyzett Nádor Tiborig.

Hortobágyi Endre és Nádler István egykor a Zuglói Kör tagjai voltak, mindkettőjüktől egy-egy nagy méretű festmény látható; az egyik egyetlen szín, a másik éppen a színek egész spektrumának erejére épít.

Keserü Ilona szabadon szárnyaló, organikus motívumsorjázását kombinálja széles színskálájú geometrikus rácsozattal, míg a gesztusfestőként ritkán megmutatkozó Tölg-Molnár Zoltán nagy ökonómiával egyetlen mozdulatsorra és a sötét–világos ellentétpárra épít. Pollacsek Kálmán a rendszerváltás idején volt feltörekvő művész, nagy méretű festménye a természetből, a kaszálás lendületéből meríti azt a dinamikát, amely a művészeti és közéleti viszonyok megváltozásába vetett hitet is sugallta. Negyedszázaddal később, az ezredfordulón készült Mulasics László festménye, amely több szín- és motívumháló egymásra helyezéséből nyeri lüktetését.

További információ ITT.

Cser Krisztián és Schöck Atala (fotó: Berecz Valter, Papp Éva és Schneider Zoltán)

Bartók Béla: A kékszakállú herceg vára
Időpont: 2026. január 22., 19:00
Helyszín: Magyar Állami Operaház, 1065 Budapest, Hajós u. 11.

Kiváló, nemzetközileg elismert magyar és külföldi szólisták kivételesen inspiráló akusztikai környezetben: ezt kínálja a Magyar Állami Operaház koncertszerű produkcióit összegyűjtő új koncepciója. Az OPERA IC audiofil sorozata – nevében az angol iron curtain (vasfüggöny) rövidítésére, illetve a legmagasabb minőségű zenehallgatói igényekre utalva – olyan népszerű operákat mutat be, amelyek az adott évadban más körülmények közt nem hallhatók. A zenei élményt – az elsőrangú előadók produkcióján túl – a leeresztett vasfüggöny fokozza, amely hangvetőként segíti az előszínpadon fellépő, színészi eszköztárukkal is élő énekeseket.

A sorozat 2026-os nyitányaként az OPERA két kiváló kamaraénekese, Cser Krisztián és Schöck Atala tolmácsolásában hallgatható meg Bartók A kékszakállú herceg vára című operája. Schöck Atala először énekli Juditot az Operaház színpadán, amiben 2017-ben a palermói Teatro Massimóban debütált. A szerepet azóta többek közt Bolognában, a Török-Magyar Kulturális Évad keretében Ankarában és Isztambulban, valamint a tavaly 150 éves Zeneakadémia jubileumi hangversenyén is megformálta. Cser Krisztián tíz év után lép újra az Operaház színpadára Kékszakállúként, amely szerepet legutóbb tavaly nyáron a londoni Royal Albert Hallban énekelte, és amivel az elmúlt másfél évtizedben több mint egy tucat helyszínen, többek közt a New York-i Carnegie Hall és a hamburgi Elbphilharmonie színpadán is vendégszerepelt. A Magyar Állami Operaház Zenekarát a koncerten a darab ugyancsak elismert szakértője, Hamar Zsolt vezényli. A Morvai Filharmonikus Zenekar vezető karmestere a tavaly nyári nagy sikerű Figaro lakodalma-sorozat után tér vissza az Operaházba, ahol már korábban, 1999-ben is dirigálta Bartók operáját.

A következő előadásra 2026. május 28-án kerül sor.

További információ ITT.

Forrás: MODEM

Nick Hornby: CiciKrisztus – kulturális összművészeti kaland a MODEM-ben  
Időpont: 2026. január 23., 18:00  
Helyszín: MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, 4026 Debrecen, Hunyadi János u. 1–3.

Egészen különleges múzeumi-színházi eseményre invitál a MODEM: a résztvevőket komplex kulturális élmény várja tárlatvezetéssel, színházi előadással, egy pohár finom borral és művészettörténeti stand-uppal. 

A történet hőse, Dave – akinek lövése sincs a művészetről –, teljesen véletlenül kerül egy kortárs galériába, méghozzá kidobóemberből műtárgyőrnek. Feladata vigyázni egy hatalmas, 3 méter magas és 1,60 méter széles, ellentmondásos műalkotásra, amely már önmagában vihart kavar. Sokan nem kedvelik, sokan félreértik, és még többen szeretnék eltávolítani. Dave azonban – saját maga számára is meglepő módon – egyre szenvedélyesebben áll ki a mű mellett. Miközben feleségével, a médiával és különböző vallási fanatikusokkal is szembekerül, váratlan fordulatok forgatják fel teljesen az életét.  

A helyzet- és karakterkomikumokkal teli előadás sodró lendületű, szellemes és mélyen emberi. Dave szerepében: Ficzere Béla. Rendező: Bodor Géza.

A debreceni előadás után a darab Budapesten is látható 2026. február 25-én az Apollo Galleryben.

További információ ITT.

Forrás: BIDF

Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF)
Időpont: 2026. január 24. és február 1. között
Helyszín: Budapest, Békéscsaba, Debrecen, Eger, Győr, Jászberény, Kecskemét, Pécs, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Veszprém

Kezünkben a családunk jövője, ahogyan kezünkben a világ, a tudás, az igazság és a párkapcsolatunk jövője is – e gondolatok köré szerveződnek a fesztivál verseny- és versenyen kívüli szekcióinak témái. Filmek, amelyek főhősei tevékeny részesei szeretnének lenni saját jövőjüknek. Január utolsó napjaiban az ország tizenhárom városában kétszázötven vetítés várja újra nagyközönségét, köztük középiskolások ezreit is. 

Oscar-díjas rendezők, a 59. Karlovy Vary Nemzetközi Filmfesztivál fődíjat nyert filmje, valamint Locarno, IDFA, Toronto IFF díjas alkotók és a hazai filmes világ legkiemelkedőbb új filmjei is szerepelnek a programban.

A BIDF mindenkor valódi közösségi élményt nyújt közönségének, amely a vetítések után a világ rangos, sokszorosan díjnyertes filmjeinek meghívott alkotóival találkozhat, beszélgethet, és szakértőkkel is együtt gondolkodhat. A díjakról ismét 25 fős nemzetközi zsűri, diákzsűri, nyugdíjaszsűri és országszerte a közönség is dönt.

További információ ITT.

Nyitókép: Részletek a Színgesztusok című kiállításon látható alkotásokból. Keserü Ilona: Képződő tér, Mulasics László: Viscum Album IV., Kucsora Márta: Cím nélkül_106 és Pollacsek Kálmán: Kaszanyom II. című művei (forrás: Tér-Kép Galéria)