Az élmény a kulcsa mindennek

A Fine Brands Company Zrt. („FBC”) a Louis Vuitton Moët Hennessy („LVMH”) ital portfoliójának hivatalos magyarországi disztribútoraként, prémium italok forgalmazásával foglalkozik. Kínálatukban olyan neves márkák találhatóak, mint a Moët & Chandon vagy a Dom Pérignon champagne-ok és minőségi párlatok, mint a Hennessy cognac, Belvedere vodka, Ardbeg és Glenmorangie whisky-k, Volcán tequila, valamint a Chandon Garden Spritz aperitif ital. Kacsóh Gáborral, a cég vezetőjével beszélgettünk a prémium márkák művészettel való kapcsolatairól.

Nagy múltú prémium italokkal foglalkozik. Mesélne nekünk ezen márkák inspiráló együttműködéséről művészekkel a nemzetközi színtéren? Milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy ezek win-win helyzetet teremtő kooperációkká váljanak?

Vegyük először a Moët & Chandon pincészetet, amely 1743 óta generációról generációra adja át a Maison-ra jellemző, egyszerre időtálló és innovatív szellemet. A szabályok újraírásával újítottak, amikor megalkották a Moët & Chandon Ice Impérial-t, az első olyan champagne-t, amelyet eleve úgy terveztek, hogy jéggel fogyasztva legyen tökéletes. Ez is az innováció iránti elkötelezettségüket szimbolizálja. De a Maison nemcsak a termékek megújításában látja a lehetőséget, hanem művészeti együttműködésekkel is ráerősít a márka kivételességére. A Moët & Chandon X AMBUSH kollaboráció keretében, 152 év után először tervezte át egy művész a Moët & Chandon Brut Impérial 1869-ben megalkotott ikonikus üvegét. Az új limitált kiadású AMBUSH palackok nemsokára Magyarországon is elérhetőek lesznek, igaz, korlátozott számban és ideig.

A művész, Yoon Ahn koreai-amerikai divattervező, az Ambush márka kreatív igazgatójaként és a Dior Homme ékszertervezőjeként ismert. A palack újrafogalmazásához kifejezetten minimalista megközelítést alkalmaz: az üveg nyakát fekete színben gyártják, új, fehér színű dombornyomott címkével. Figyelemfelkeltő dizájnja olyan, mint egy jövő felé nyitott ajtó, amely lehetőségekkel teli világot rejt azok számára, akik mernek előre lépni. Ezenkívül a Moët & Chandon X AMBUSH palackok eladásából származó nyereség egy részét a World Land Trust, egy nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezetnek ajánlják fel, amely védi a veszélyeztetett természetes élőhelyeket.

A Hennessy konyakot gyártó Maison Hennessy nem kevésbé izgalmas együttműködésbe fogott Refik Anadollal. A minőség iránti megszállottságáról híres, 255 éves cég meghökkentően modern szemléletű. A nemzetközileg elismert művész projektjei adatközpontú, a gépek tanulását leképező algoritmusokból állnak, absztrakt, álomszerű környezetet létrehozva. Most is egy egyedülálló projektbe fogott, ami nagy nyitottságot követelt a Hennessy Kóstoló Bizottság tagjaitól is. Szokásos délelőtti meetingjeik során egy speciális, laboratóriumi kutatások számára kifejlesztett elektroenkefalogramot (EEG) helyeztek rájuk, amivel az érzékszervi adatokat rögzítették, miközben a bizottsági tagok a Hennessy V.S.O.P Privilège számára szánt válogatást értékelték. Anadol szerint az érzelmek nyomot hagynak a bőrön, a szívben és az elmében, így az ezekből összegyűjtött adatokat kaliforniai stúdiójában pigmentekké alakította át, majd fénnyel átdolgozta. A művész szerint, neurológiai szempontból, a Kóstoló Bizottság az emlékezet forrása, miközben egyidejűleg a jövőt tervezik. A projekt végeredménye egy háromdimenziós adatszobor lett, amely 2021 májusában került bemutatásra.

Egy másik példa a Hennessy V.S.O.P Privilège és a londoni székhelyű United Visual Artists (UVA) közötti együttműködés, amely egy, a tér-idő kontinuum megragadását célul kitűző kinetikus fényinstalláció létrehozása. Matthew Clark brit művész, az UVA alapítója és munkatársa, Maximo Recio metaforája szerint a konyakosüvegek is egyfajta időkapszulák és nem különböznek távoli csillagokból érkező csillagfényektől, amik szintén egy másik időből és térből érkeznek hozzánk, mégis homogénnek és jelen idejűnek érzékeljük őket. Az UVA által létrehozott alkotás az idő keveredését vizsgálja, a nagy sebességgel kibontakozó fény és hang érzékelésén keresztül.

Még mindig nincs vége a kiemelt együttműködéseknek, a Hennessy X.O konyak 150. születésnapjára Frank Gehry, a világhírű építész tervezett egy különleges palackot, amelyből mindössze 150 darab készült. Az aranyba mártott bronz palack formája az ital gazdag ízvilágát, és a konyak készítésének művészetét jelképezi. És én a művészi találkozások közé sorolom a legendás rendező Ridley Scott reklámfilmjét is, melynek fő üzenete szerint a „Hennessy X.O minden cseppje egy Odüsszeia”.

Érdemes megemlítenünk a másik világhírű márkát, a Dom Pérignon champagne-t, ami csak Brut, vagyis száraz formában létezik, sosem készül belőle édes. Minden egyes tétel csak az adott évben szüretelt szőlőkből állítható elő és legalább nyolc év türelmes várakozás után érik el ideális formájukat ezek a italok. A Dom Pérignon Rosé 2005 limitált kiadású Jeroboam palackját pedig nem más tervezte, mint a többszörös Grammy- és Oscar-díjas énekesnő, Lady Gaga, Nicola Formichetti designer segítségével. Lady Gaga a 21. század modern nője, Oscar-díjas, kétszeres Golden Globe- és tizenkétszeres Grammy-díjas olasz származású amerikai énekesnő, dalszerző, színésznő. Avantgárd kreativitásával és merész, erőteljes hangjával az LMBTQ+ közösség szószólója, és csatlakozott a világjárvány elleni küzdelemhez, a Born This Way Alapítvány révén. Lady Gagát és a Dom Pérignon-t az a mély felismerés hozta össze, hogy a kreativitás és a kemény munka együttese hozza létre az igazi műalkotásokat.

A felsorolt példákból azt láthatjuk, hogy úttörő szemlélet, innováció, nyitottság, ugyanakkor elköteleződés a tradíciók felé – ezek szükségesek egy jól működő kapcsolódáshoz, ami mindkét felet előre viszi és nem lehúzza.

Tervezi-e az FBC a helyi művészeti színtérrel való együttműködést?

Folytatva a Moët Hennessy márkák hagyományait, arra törekszünk, hogy közös eseményeket és hosszútávú együttműködéseket alakítsunk ki kortárs magyar művészekkel, galériákkal. A márka képviselete során a társadalmi felelősségvállalás jegyében a fenntarthatóság, környezetvédelem és a művészet kapcsolatát szeretnénk erősíteni. Számos rendkívül izgalmas műalkotás született már ebben a témában, a célunk, hogy lehetőséget adjunk tehetséges magyar művészeknek, hogy a téma kreatív bemutatásával juttathassák el üzenetüket a műkedvelő közönség számára. Az FBC folyamatosan keresi azokat a művészeket, akikkel együttműködést kezdeményezhet termékei népszerűsítésére.

Mi az Ön személyes kapcsolata a művészethez, mennyire ismeri a magyar művészeket?

Münchenben élő tinédzserként édesanyám hatására kezdtem érdeklődni a modern művészetek iránt, aki olyan fantasztikus múzeumokba vitt el, mint Lenbachhaus, Villa Stuck vagy később a Pinakothek der Moderne, ahol elsősorban a modern német festészet legnagyobbjainak művészetében gyönyörködhettem. A Die Brücke és a Der Blaue Reiter képviselői közül August Macke, Franz Marc és Wassily Kandinsky fogott meg abban az időben a legjobban.
Fiatal felnőttként a művészi érdeklődésem csak fokozódott. Brüsszelben folytatott tanulmányaim során fogott meg igazán René Magritte művészete, később Bécsben, amikor a Belvedere mellett éltem, rendszeres látogatója lettem a MAK-nak, az Albertina és a Leopold Múzeumnak, tovább mélyült a művészettel való kapcsolatom. Szinte minden nyáron meglátogattam a családomat Párizsban, ahol megszerettem a Musée d'Orsay-t, a Pompidou Központot és a Musée Picassot. Ebben az időszakban olyan irányzatokban mélyültem el, mint az impresszionizmus, a kubizmus és a szürrealizmus. De külön szeretném megemlíteni a Musée d'Orsay csodálatos Art Déco bútorkiállítását is.

Felnőttként a szakmai elfoglaltságaim során sokat utaztam, ilyenkor szabadidőmben fantasztikus múzeumokat és kiállításokat láthattam a világ különböző részein. A legmeghatározóbbak a New York-ban a Metropolitan Museum, a Modern Art és a Guggenheim Museum voltak, Chicagoban az Art Institute, Londonban a Tate Modern és a Victoria and Albert Museum, Madridban pedig a Thyssen-Bornemisza Múzeum és a Museo Nacional Centro de Arte Reina Sofía. Ezeket a múzeumokat azért is szeretem meglátogatni újból és újból, mert mindegyik az adott város hangulatával együtt ad egy élményt.

A harmincas éveim során, family office területen végzett munkám miatt továbbra is körülvett a művészet, hiszen sok esetben közreműködtem műtárgyak vételével vagy eladásával kapcsolatos ügyletekben. Továbbra is sokat utaztam és mindig megcsodáltam az adott ország művészetét. Így Magyarországét is, ahol különféle galériákba látogattam el: acb Galéria, Virág Judit Galéria, Kieselbach Galéria, Kárai Galéria, Vintage Galéria, Kisterem – hogy csak néhányat említsek. Az elmúlt 15 évben már magam is rendszeresen vásároltam műtárgyakat, gyakran jótékonysági aukciókon. A magyar művészetből elsősorban a neoavantgárd és kortárs művészek keltették fel az érdeklődésemet: Bak Imre, Maurer Dóra, Keserü Ilona, Nádler István, Pinczehelyi Sándor, Tót Endre, Gáyor Tibor, Nyári István, Gerhes Gábor, Gróf Ferenc, Société Réaliste és Várnai Gyula. Külön öröm, hogy jó néhány művészt személyesen is volt szerencsém megismerni az évek során.

Milyen aktuális projektben dolgozik éppen?

Különösen büszke vagyok arra, hogy jelentős részt vállalhattam a Madame Tussauds attrakció Magyarországra hozatalában, elsősorban a Merlin Entertainments-cel, azaz a jogtulajdonossal folytatott üzleti tárgyalások során. A létező 22 attrakció után a budapesti lesz a világon az első tisztán franchise konstrukcióban megvalósuló Madame Tussauds, amelynek figurái szintén művészeti értékkel bírnak. Actonban, Nyugat-Londonban egy teljesen eldugott helyen, kézzel készítik ezeket a rendkívül élethű szobrokat. Anna Maria Tussaud első ismert figuráját 1778-ben alkotta, az alapvető technológia nem változott az évszázadok során, igaz az anyag ma már nem viasz, hanem modernebb anyagok keveréke. A viaszfigurák ismert írók műveiben is megjelennek, Sir Arthur Conan Doyle ide vezette egyik Sherlock Holmes epizódjának hőseit, de Jules Vernét és Edgar Allan Poet is megihlették a viaszfigurák.

Ahogy a Madame Tussauds-t tulajdonló Merlin Entertainments-t sikerült meggyőzni a franchise együttműködésről, úgy más, élményeket nyújtó és művészettel foglalkozó brandet is érdemes lehet Magyarországra hozni. Folyamatosan kutatom ezeket a lehetőségeket, és igyekszem olyan jól működő nemzetközi jellegű kapcsolatokat felépíteni, amilyen a Merlin Entertainments-szel való együttműködés, vagy amilyen – igaz teljesen más üzletágban – az FBC és a Moët Hennessy kapcsolata.

Mit gondol, a kortárs művészet tud segíteni a brandépítésben?

Igen, hiszen az élmények szorosan kapcsolódnak a művészethez, éppen ezért a kortárs művészet bevonása is egyes márkák üzleti koncepciójába sikerrel járulhat hozzá az adott brand építéséhez. Az együttműködés során ezek a brandek egy külső impulzust kapnak a művészettel való kapcsolat által, amelyre egyfajta szimbiózisként tekinthetünk. Ennek egy közösségformáló, közösségteremtő ereje is van, a létrehozott élményen keresztül. A prémium italok népszerűsítése éppúgy prémium szórakozást nyújt, mint a művészetek élvezete, de ugyanígy jó példa lehet egy, a Madame Tussauds-hoz hasonló attrakció is. Ahogyan a jelenlegi projektjeim is mind kapcsolódnak valamilyen formában a művészet világához, a jövőbeli vállalkozásaimat is szívesen kapcsolnám a művészethez.