Az emlékek vizsgálata, Tosca újra, lágernapló a színpadon és a Mester ünneplése

Forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum

Köztes terek
Kiállításmegnyitó: 2026. február 7., 17:00
A kiállítás megtekinthető: 2026. április 4-ig
Helyszín: MűvészetMalom, 2000 Szentendre, Bogdányi út 32.

A tárlaton szereplő hat művész – Aknay János (1949–2026), Baksai József, Bereznai Péter festőművészek, Sárkány Győző grafikusművész, Kalmár János és Szabó Tamás szobrászok – különböző médiumokon és gondolkodásmódokon keresztül közelítenek az emlék és az anyag folyamatos párbeszédének vizsgálatához. A kiállítás egésze olyan intermediális, köztes zónát hoz létre, ahol az emlékezet fogalma nem közös formai megjelenésben bontakozik ki, hanem találkozási pontot jelöl; ahol a festészet, a fotó, a rajz és a szobrászat vizuális nyelvi megnyilvánulásai között kalandozva egyszerre válik érzékelhetővé a személyes múltak mélysége, a kozmikus terek nyitottsága, a formai rétegződés és átalakulás gazdag variációi és a mindennapi tapasztalatok finom lenyomatai.

A tárlat kurátora Iberhalt Zsuzsa. A kiállítást Szabó Noémi művészettörténész nyitja meg, az esemény házigazdája Borbély-Tardy Anna, a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatója, zenél Zétényi Tamás csellóművész.

További információ ITT.

László Boldizsár, és Ádám Zsuzsanna a Toscában, 2022-ben(fotó: Ligeti Edina)

Giacomo Puccini: Tosca
Időpont: 2026. február 7., 18:30
Helyszín: Magyar Állami Operaház, 1061 Budapest, Andrássy út 22.

Politikai thriller, szerelmi tragédia, történelmi dráma: Tosca, a boldogságot kereső, szerelmes énekes, Cavaradossi, az elnyomás ellen küzdő festő és a kettejük szerelmének útjában álló, gátlástalan rendőrfőnök, Scarpia báró kamaradrámája Puccini feszültséggel teli, megrázó erejű kompozíciójában azokat is meg tudja érinteni, akik egyébként idegenkednek az opera műfajától. 

A napóleoni háborúk hajnalán játszódó történetet dr. Ókovács Szilveszter 2022-es rendezése az 1950-es évek Budapestjére helyezi át: a megszállt Római Köztársaság külsőségeit a kommunista diktatúra fojtogató légköre váltja fel. A kor emblematikus helyszíneit és öltözékeit Lisztopád Krisztina tervei idézik meg, Czeglédi Zsombor vetítéseivel kísért színpadi környezetben.

Ailyn Pérez (fotó: Solomon Howard)

Először lép színpadra Magyarországon és az Operaházban a MET-közvetítésekből már jól ismert amerikai szoprán, Ailyn Pérez, aki a címszerepben az évadban a londoni Covent Gardenben uralta a színpadot. Scarpiaként a szentpétervári Mariinszkij Színház énekese, a Budapesten ugyancsak most első ízben hallható belarusz bariton, Vladislav Sulimsky mutatkozik be. A hazai élvonalból ugyancsak Tosca szerepében debütál Horti Lilla, aki a Bohémélet Mimìje után újabb hősnővel bővíti Puccini-repertoárját. Cavaradossiként az OPERA kamaraénekese, Brickner Szabolcs mutatkozik be, aki Puccini hősei közül Rodolfo (Bohémélet) és Pinkerton (Pillangókisasszony) megformálójaként nagy sikert aratott, az évadban pedig Wagner Lohengrinjének címszerepében debütált nagy sikerrel. Első ízben alakítja Scarpiát Szemerédy Károly, ő korábban Sharpless (Pillangókisasszony) és Marcel (A köpeny) alakításaival mutatkozott be Puccini műveiben. A 2022-es bemutatóból visszatér Ádám Zsuzsanna (Tosca) és László Boldizsár (Cavaradossi) kamaraénekes, utóbbi nem sokkal egy impozáns Aida-sorozatot követően idézi fel másik nagy sikerű szerepét.

Vladislav Sulimsky (fotó: E. Afonina)

A Magyar Állami Operaház Zenekarát, Énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor) és Gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) Kesselyák Gergely, az évad kamaraművésze vezényli.

A Tosca az évadban összesen nyolc alkalommal, 2026. február 7-én, 8-án délelőtt, 11-én, 12-én, 14-én, 15-én délelőtt, 17-én és 24-én látható a Magyar Állami Operaházban.

További információ és jegyvásárlás ITT.

Fullajtár Andrea Galló Olga megformálójaként a darabban (forrás: Orlai Produkció)

Galló Olga: Babilon Dosszié
Időpont: 2026. február 8., 19:00
Helyszín: Páholy Lakásszínház és Irodalmi Szalon, 4028 Debrecen, Arany János u. 2. 

A sugárzó, fiatal és tehetséges, pályakezdő írót, Galló Olgát harmincévesen anyjával együtt Auschwitzba deportálták. A haláltáborban és az azt követő lágerekben naplót vezetett. A leglehetetlenebb körülmények között, és ha kellett, akkor az ételfejadagja árán papírhoz-ceruzához jutva, mert számára az írás jelentette a túlélést, a kiszakadást az elviselhetetlen, embertelen jelenéből a múltba. Az ő valaha volt és újra vágyott életébe. Végül megmenekült, de mindent elvesztett. Anyját, legkedvesebb testvérét, otthonát és a túlélését jelentő szépírói képességét is. Ahogyan azt a háború utáni új világ megkövetelte, úgy tett, mintha mi se történt volna. A naplójához se nyúlt. Húsz évvel később egy idegösszeomlás után orvosi tanácsra vette csak elő, és elhatározta: ki fogja adni. A traumák elhallgatására épülő Kádár-kor nem igazán díjazta az elhatározását – Galló Olgát azonban nem olyan fából faragták, hogy feladja... 

A különleges lágernapló – a szerző a könyv kiadásáért folytatott harcát dokumentáló levelezésével együtt – egyedülálló monodrámában születik újjá a színpadon. Galló Olga unokája, Fullajtár Andrea megrendítően személyes előadásában a XX. századi Európa történetének legsötétebb fejezete mellett a szocializmus abszurd, tragikomikus világa csal keserédes nevetést a néző arcára. 

Az Orlai Produkció előadásának szövegkönyve Galló Olga Tíz hónap Babilon című könyve kéziratának és a szerző levelezésének felhasználásával készült. Rendező: Szabó Máté.

További információ és jegyvásárlás ITT.

A színművésszel készült interjúnkat ITT olvashatják.

A MÁV Szimfonikus Zenekar a Zeneakadémián (fotó: Nagy Attila)

MÁV Szimfonikus Zenekar: Kurtág 100
Időpont: 2026. február 12., 19:00
Helyszín: Zeneakadémia, 1061 Budapest, Liszt Ferenc tér 8.

Kevés olyan alkotója van a kortárs zenének, mint Kurtág György, a magyar és az egyetemes zenetörténet megkerülhetetlen mestere, akinek életműve mélységben és következetességgel jelent iránytűt zenészek és hallgatók több generációja számára. Zenéje az aprólékos figyelem és a végső igazságok keresésének művészete, amely elválaszthatatlan attól a közép-európai szellemi hagyománytól, amelybe beleszületett. A jubileumi évben a világ vezető hangversenytermei – New Yorktól Londonon át Hongkongig – tisztelegnek előtte, Budapesten pedig kiemelkedő jelentőségű események sora köszönti a Mestert.

A MÁV Szimfonikus Zenekar számára Kurtág művészete nem történeti emlékezet, hanem jelen idejű, élő kapcsolat. Ennek egyik meghatározó pillanata volt, amikor 2012-ben a zenekar mutatta be a Zwiegespräch (Párbeszéd) című művének új zenekari változatát, ifjabb Kurtág György közreműködésével, Takács-Nagy Gábor vezényletével. A zenekar elkötelezett kurtági jelenléte a centenáriumi évben is hangsúlyos: a születésnapi hangverseny mellett a Kurtág 100 ünnepi eseménysorozat záróhangversenyét is a MÁV Szimfonikusok adják majd 2026 december 19-én, a BMC-ben.

Vajda Gergely (forrás: Vajda Gergely)

A február 12-i koncert fókuszában az ünnepi alkalomra komponált ősbemutató áll. A MÁV Szimfonikus Zenekar felkérésére Vajda Gergely …fantasia concertante… című – cimbalomra és zenekarra – írt új művet, Kurtág György 100. születésnapjára. Az öttételes alkotás címe egyszerre utal Kurtág …quasi una fantasia… című művére és arra a gondolatra, hogy a zene soha nem zárt egész, hiszen előzményekből sarjad, és tovább él a hallgatásban. A „kurtági rövidségű” miniatűrökből felépülő darab minden rétegében reflektál a Mester zenei gondolkodására – idézetekkel, gesztusokkal, finom utalásokkal.

A szólista Szalai András cimbalomművész, aki Kurtág György zenéjének egyik legavatottabb tolmácsolója.

A műsor ívét Bach C-dúr Toccatája, Adagioja és Fúgája nyitja Weiner Leó zenekari átiratában – azon zenei forrás megidézéseként, amely Kurtág számára is alapvető jelentőségű volt. A hangverseny második felében Schumann Esz-dúr („Rajnai”) szimfóniája hangzik el: az életigenlő, elmélyült mű különleges módon kapcsolódik Kurtág szellemi rokonságaihoz. 

Az est karmestere Vajda Gergely, aki zeneszerzőként és dirigensként egyaránt hiteles közvetítője a klasszikus és kortárs zene közötti párbeszédnek.

Jegyvásárlás ITT.

Nyitókép: Fullajtár Andrea Galló Olga megformálójaként a Babilon Dosszié című darabban (forrás: Orlai Produkció)