Az ér el sikereket az NFT-piacon, aki amúgy is jó művész

A Collins angol szótár az NFT-t (non-fungible token, azaz nem helyettesíthető zseton) választotta az év szavának 2021-ben. Ma már nemcsak a bankszektor és a szállítmányozás területén játszik jelentős szerepet az NFT, hanem a művészeti világban is. A Samsung legújabb kampánya, a Paletta Projekt keretein belül hat magyar művészt kért fel, hogy hozzanak létre egy digitális alkotást, amelyet jótékony célból elárvereznek.

– A blokklánc-technológia megjelenése annyira forradalmasítja az informatikát, mint annak idején az internet. Nemcsak a művészeti világban, hanem a legkülönbözőbb területeken használják már ezt a technológiát, amelynek a lényege, hogy a tranzakció, mint egy főkönyvbe, beíródik, onnan pedig nem lehet kitörölni többé – magyarázta a Paletta Projekt kapcsán szervezett kerekasztal-beszélgetésen az informatikus, műgyűjtő, NFT-szakértő Kacsuk Péter. – Az eredetisége mindennek követhető, így minden átláthatóvá válik. Ez a nyomon követhetőség nemcsak a bankszektorban és a szállítmányozás területén fontos, hanem a művészeti világban is. Eddig ugyanis a hamisítások ellen nem nagyon tudtak védekezni, ami inkább a klasszikusabb műveknél jelent óriási problémát. Ha az NFT-irányzat elterjed, a blokklánc-technológiának köszönhetően a hamisítás lehetősége jelentős mértékben visszaszorulhat – fűzte hozzá.

A kerekasztal-beszélgetésen Samu Zsófia, Török Tünde, Kacsuk Péter, Eged Enikő, Földes Tamás és Hajós András (fotó: Samsung Paletta Projekt)

A szakember szerint azonban fontos hangsúlyozni, hogy az NFT-k többsége nem műtárgy, hanem a gyűjthető tárgyak kategóriájába tartozik. Az arányokat tekintve egy NFT-ket árusító platformon százezer NFT-ből kilencvenkilenc-ezer gyűjthető tárgynak, míg csupán – jó esetben – ezer nevezhető műtárgynak.

„Ezt a területet a pénz vezérelte alkotások dömpingje jellemzi”

– Jelen pillanatban meglehetősen kevés az igazi műtárgy, mert a valódi művészek kicsit visszatartják magukat, haboznak, hogy adják-e a nevüket az NFT-hez vagy sem. Ezt a területet a pénz vezérelt alkotások dömpingje jellemzi, hiszen nem a művészettörténészek vagy a kurátorok vezetik ezt a világot, hanem azok akik meggazdagodtak a kriptovalutából – mondta Kacsuk Péter.

Fotó: Samsung Paletta Projekt

Azzal, hogy jelenleg kevés NFT számít valódi műalkotásnak, a MyMuseum Galéria kurátora, Török Tünde is egyetértett: – Hiába lehet rászűrni a platformokon, az „art” szócskával a művészet kategóriára, nem látunk egységes színvonalat. Nehéz eldönteni, mi a valódi alkotás és mi nem. Nem tudjuk, mit is kezdjünk ezzel, hiszen egy olyan világban, ahol folyamatosan kapjuk a vizuális információt, az Instagramon pedig mindenki fotóművésznek képzeli magát, a figyelmünk is átalakul. Ha egy ilyen technológia, mint az NFT bekerül a művészeti piacra, az egyszerre tölti el izgalommal, de félelemmel is a résztvevőit: vajon hogy alakul majd mindez?

Az NFT tehát kétségkívül megmozgatja a művészvilágot: tavaly már több magyar alkotó is értékesített ilyen digitális értéktárgyakat, köztük Borsi Flóra fotós, akinek NFT-jét öt etherért (kriptovaluta) vásárolták meg, amely körülbelül kilencezer dollárt ér.

Borsi Flóra: Fighting Fish. Az NFT 5 etherért kelt el (forrás: forbes.hu)

A Samsung a Paletta Projekt elnevezésű legújabb kampányában egy NFT-ben létrehozott digitális műalkotás megvalósítására kért fel hat művészt – Kertész Atit, Szarvas Valentint, Nikon One-t, Bálint Biankát, Eged Enikőt és Földes Tamást –, akik a Samsung Galaxy Tab S8 Ultra segítségével készítették el színes kreálmányukat. Az alkotást a Ludwig Múzeumban mutatták be, majd a Rarible platformján vált elérhetővé, ahol 2022. június 10-éig licitálhatnak rá a potenciális vásárlók. A befolyt összeg az Igazgyöngy Alapítványhoz kerül, hátrányos helyzetű gyerekek művészeti oktatását támogatják vele.

– Nagy öröm számunkra, hogy az elmúlt évek művészeti együttműködései után ismét a magyar alkotók és egy újabb nemes ügy mellé állhatunk. Nagyszerű volt látni, ahogy az elismert művészek felfedezik a jövő lehetőségeit, és a Galaxy Tab S8 tablett-tel valami újat hoznak létre. Az NFT-k világa a kreativitásról és a technológiában rejlő lehetőségekről szól, ami egybevág vállalatunk digitális innovációkról alkotott jövőképével – mondta a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője, Samu Zsófia.

„Ha csak a pénz miatt vág bele valaki az NFT-be, és nincs mögötte tudás, az el fog bukni”

– Sok önjelölt „művész” is csatlakozik az NFT világához, de ők csak a pénzt látják ebben. Mivel a piac felhígult, számos valódi művész nem akarja a nevét adni ehhez, ez azonban egy idő után le fog tisztulni. Előbb-utóbb eltűnnek majd azok a művek, amelyek nem képviselnek művészeti értéket, és az igazi műalkotások létrehozói maradnak majd a piacon. Nem az ér majd el ugyanis sikereket ezen a területen, aki a semmiből kezd el alkotni, hanem az, aki amúgy is jó művész. Ha csak a pénz miatt vág bele valaki az NFT-be, és nincs mögötte tudás, az el fog bukni – állítja a projekt egyik alkotója, a motion designerként dolgozó Földes Tamás.
– Fontos külön kezelni a műgyűjtői, kurátori perspektívát az alkotóitól, mert ha művészként valaki folyamatosan azt akarja szem előtt tartani, hogy mennyi pénzért adják el a munkáját, az valóban nagymértékben befolyásolhatja az alkotást – reflektált a fenti gondolatra a Paletta Projekt másik alkotója, Eged Enikő grafikusművész.

Kacsuk Péter szerint azonban két szempontból is előnyös lehet a hagyományos értelemben vett művészeknek, ha kipróbálják az NFT-t és műveiket ilyen módon értékesítik. Az egyik előnye az, hogy a világon minden gyűjtő láthatja a műveiket, ha azokat feltöltik egy NFT piactérre. Kérdéses azonban, hogy a zajban, mennyire fogják észrevenni, mert a káoszban nehéz kiszűrni, ki a jó művész és ki az amatőr. A másik előny, hogy az NFT-piactéren az okos szerződésnek köszönhetően a művész mindig megkapja a pénzt, akkor is, ha az alkotása újra gazdát cserél. Ez a hagyományos műkereskedelemben is így történik, csak nem mindig érvényes, mert az eladásokat nem minden esetben jelentik be hivatalosan, az NFT viszont teljesen transzparens.

Folyamatban a Paletta projekt (fotó: Samsung Paletta Projekt)

Noha az NFT-t egyelőre sokan nem tekintik művészetnek, elképzelhető, hogy kitermel majd egy olyan új művészeti ágat, amelyet a kurátorok és művészettörténészek is elfogadnak később. De az is lehetséges, hogy soha az életben nem fogadják el művészetnek, és eltűnik a süllyesztőben.

A borítóképen a hat művész: Bálint Bianka, Szarvas Valentin, Eged Enikő, Nikon One, Kertész Attila, Földes Tamás, valamint az elkészült alkotás. (fotó: Samsung Paletta Projekt)