by Csabai Máté 2022. jan 15.

Az olvasók is jól járnak

Azok a piaci szereplők, amelyek támogatják a kultúrát, tudják, hogy jó történeteket kapcsolnak a brandjeikhez.

Negyven év alatti íróknak és költőknek hirdetett alkotói ösztöndíjat a Mastercard és a Könyves Magazin. A két nyertes, Czakó Zsófia és André Ferenc már megvan, dolgoznak a következő köteteiken. Hogyan segíthet egy pénzügyi vállalat a kortárs irodalmi életben, és miért érdemes részt vennie a következő írónemzedék felnevelésében? Erről beszélgettünk Valuska Lászlóval.

Lehet, hogy meg tudok élni az életstílusomból – mondta önbizalomtól duzzadva a kezdő író Bukowski regényében, de tudjuk, hogy ez sosem volt egyszerű. Egy feltörekvő számára az a legnagyobb ajándék, ha valaki időt vásárol számukra az alkotáshoz. Különösen igaz ez tízmilliós hazánkban, ahol a befutottak közül is kevesen olyan szerencsések, hogy pusztán az írásból meg tudjanak élni. Ezen a helyzeten segít a Könyves Magazin és a Mastercard együttműködésében megszülető Alkotótárs ösztöndíj, amelyet idén áprilisban hirdettek meg és júniusban osztottak ki először. Pályázni nem kész művekkel, hanem munkatervekkel lehetett. „Legfontosabb célunk volt, hogy az, aki szeretne és tehetséges, foglalkozni tudjon az írással” – mondja Valuska László, a Könyves Magazin alapító-főszerkesztője és a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója. – Ha valaki irodalmi pályára lép, nevezheti magát írónak, de egzisztenciális értelemben még nem lesz az, nem tud csak írásból megélni.”

Nem ők házaltak az ötlettel, hanem a pénzügyi vállalat kereste meg őket, hogy szeretnének társadalmi tevékenységükben az irodalom felé nyitni. „Nem kész tervük volt, hanem közös gondolkodásra hívtak, aminek nagyon örültünk. Miután átbeszéltük, milyen a hazai irodalmi színtér, milyen lehetősége van egy »átlagos írónak«, eldöntöttünk, hogy a pályakezdőknek szeretnénk segíteni. Olyan alkotói ösztöndíjat alapítottunk, amelyet negyven év alatti, egy vagy két kötettel rendelkező személyek kaphatnak meg.”

Az előzsűrit Antal Nikolett, Lapis József és Valuska László alkotta, ők választottak a beérkező nyolcvanegy pályázatból. Valuska szerint ez óriási szám. „Nem gondoltam, hogy ennyien jelentkeznek. Már ez a visszajelzés is mutatja, hogy szükség volt egy ilyen díjra.” A tízes lista felett aztán a főzsűri, Grecsó Krisztián, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, Simon Márton és Máté Gábor ítélkezett.

Valuska László (forrás: Könyves Magazin)

Valuska László jártas a pályakezdők témájában, kezdeményezésére, 2015-ban jött létre a Margó-díj, amely a legjobb első prózaköteteket jutalmazza, és komoly presztízst szerzett hat év alatt. Azok az elsőkönyvesek, akik megnyerték, később az Aegon- és a Libri-díjak listáira is felkerültek, és a díjnak köszönhetően tűnt fel többek között Totth Benedek, Szöllősi Mátyás, Harag Anita, idén pedig Halász Rita. Ezúttal azokra figyelnek, akik az első akadályt már átlépték, és legalább egy, legfeljebb két könyvük már megjelent. „Úgy tapasztaltam, az első könyvek több ideig érnek és személyesebbek, a közönség is bizalmat szavaz azoknak a szerzőknek, akik először jelentek meg a porondon. A második kötetet segítve szerettük volna, ha a Mastercard Alkotótárs-ösztöndíjjal folytatni tudjuk azt, ami a Margó-díjjal elkezdődött.”

Erre rímel, hogy a Könyves Magazin YouTube-csatornáján megtalálható videók egyikében Grecsó Krisztián úgy fogalmazott: a második kötet díját kellene megcsinálni, nem az elsőét. Szerinte a második kötetnél már nagypályán kell focizni, együtt a nagyokkal, és akkor „véget ért az üdvöske-lét”, senki nem segít, senki nem mondja, hova kellene passzolni. „Most végre valaki azt mondta, hogy őket akarom segíteni, akiket már köti a béklyó, akiknek a keze nehezebben indul” – fogalmazott az író, aki annak idején a Pletykaanyuval robbant be. Egy ösztöndíj az anyagiakon túl lelki segítség is, megerősíti az írót abban, hogy író, és szabad – sőt kell – írnia.

Anyagiakról beszélve: a zsűri döntése nyomán megszülettek a nyertesek, akik tíz hónapon át összesen két-két millió forintot kapnak kötettervük megvalósítására. André Ferenc Európai álomparalízis című verseskötete Johannes Keplerről szól majd, és allúziót teremt Az ember tragédiájával is. Az 1992-es születésű szerzőnek egy verseskötete jelent meg, az első (Szótagadó) a Jelenkor kiadásában (ezenkívül tavaly egy gyerekkönyv). Czakó Zsófia Szívhang című műve a tervek szerint egy elveszített terhesség drámájáról beszél a szerzőre jellemző szuperközeli nézőpontból. Ő két éve a Nagypénteken nem illik kertészkedni című regénnyel mutatkozott be a Scolar Kiadónál.

Egy férfi és egy nő nyert tehát, nem véletlenül: a pályázat kiírásában kezdettől fogva szerepelt, hogy a két nem képviselőiből egyet-egyet választanak majd, reagálva arra, hogy számos fontos díj nyertesei – vagy a díjról döntő bírák – sokszor túlnyomórészt férfiak. „A kultúránkban hagyománya van annak, hogy a férfiak történeteit tekintjük univerzálisnak, miközben a nők kisebbségként jelennek meg. Mi szerettünk volna szakítani ezzel a beidegződéssel” – mondja Valuska.

A Mastercard és a Könyves Magazin nem áll meg ott, hogy kioszt két díjat. Augusztusban, már az eredmény közzététele után a zalai Margófeszten alkotótábort szerveztek annak a tíz írónak és költőnek, akik a hosszú listába kerültek, és biztatják őket arra, hogy jövőre is pályázzanak. A workshopot Németh Gábor vezette, minden nap érkezett egy vendég a szakmából (köztük Forgách András és Turi Tímea), a résztvevők pedig felolvastak és megvitatták egymás szövegeit. Talán furcsának tűnhet, hogy egy pénzügyi vállalat készülő regényekkel bíbelődő fiatalokat támogat, de Valuska László szerint nem kell ezen akkorát csodálkozni. „Évente találunk tíz tehetséget, akik néhány év múlva az irodalmi élet középnemzedékét fogják képviselni. Bíznunk kell abban, hogy olyan szerzőket találunk, akiket húsz-harminc év múlva is olvasni fogunk, akiknek a könyveiből ne adj’ isten iskolai olvasmány vagy film készül. Ez egy hosszú távú, de óriási befektetés.”

André Ferenc és Czakó Zsófia

A pályakezdésre nincsen biztos recept. Van, aki a hagyományos módon „végigpublikálja” az irodalmi folyóiratokat, van, aki a közösségi média segítségével vagy máshol szerzett hírneve folytán talál kiadóra. Az Alkotótárs publicitást is ad a nyerteseknek, hiszen az ösztöndíjról a sajtóban több helyen beszámoltak. „A média követte, hogy mit csinálunk a pályázat meghirdetésétől a tízes listán át az eredményig” – mondta Valuska, és felhívta a figyelmet, hogy a Könyves Magazin online kiadásában André Ferenc és Czakó Zsófia egymáshoz írt leveleit is el lehet olvasni, valamint hamarosan videoriportban mutatják be őket a közönségnek. „Csupa pozitív visszajelzést kaptunk a programról, a kiadók is örültek, hogy mi vagyunk, hiszen nekik is az a tapasztalatuk, hogy a fiatalokba érdemes fektetni. A szerzők láthatóbbá válnak, a koncepciójuk korai ponton kap visszajelzést, így végeredményben az olvasók járnak jól, mert egy új generációt ismerhetnek meg.” Az elkészült kötetek kiadását viszont a Mastercard és a Könyves Magazin továbbra is a kiadókra bízza, hiszen a nyertesek, akik az első köteten túlvannak már, rendelkeznek már eggyel, szerencsés tehát folytatni ezt a pályaívet. Valuska rámutat, hogy ez egy rendszerszemléletű támogatás: „A kommunikációban és a marketingben adunk majd támogatást, de az kicsit odébb van. Egy könyv megjelenése viszonylag hosszú folyamat.”

Magyarországon az állam nagy szerepet vállal úgy az irodalom, mint a kultúra több szegmensének finanszírozásában. Szükség is van rá egy ilyen kis kulturális piacon, de kiszolgáltatottságot jelenthet, ha a művészek csak egyetlen forrásból remélhetnek segítséget. Ugyanakkor az efféle kezdeményezések, mint a Mastercard Alkotótárs-ösztöndíj, azt mutatják, hogy létezhet párbeszéd a vállalati szféra és a kultúra között. „Azok a piaci szereplők, amelyek a CSR-tevékenységük részeként [vállalati felelősségvállalás vagy társadalmi felelősségvállalás – a szerk.] támogatják a kultúrát, tudják, hogy jó történeteket kapcsolnak a brandjeikhez” – véli Valuska. – Valószínűleg nem lehet a reklámkampányok helyett csak erre áldozni, de hatékony és hosszú távú módja az imázsépítésnek.”

A Mastercard és a Könyves Magazin arról még nem tanácskozott, hogy hány évre tervezzenek, de az első év Valuska számára sikert ígér: „Ezentúl évente meghirdetjük az ösztöndíjat, és miként a név is sugallja, nem csupán átadunk egy díjat és kezet fogunk a nyertesekkel, hanem legalább egy évig társai leszünk az alkotóknak.”

Nyitókép: Valuska László (fotó: Valuska Gábor)