„Azért dolgozunk, hogy egyre több uniós pénzben részesülhessenek a hazai szereplők”

Magyarországon a közvetlen uniós forrásokból származó pályázatok lehívási aránya alacsony. A Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) egyik feladata az, hogy feltárja a miérteket és megállapítsa ennek okait. A legfőbb célja azonban az, hogy támogassa a hazai és határon túli szervezeteket a közvetlen kezelésű uniós források igénybevételében. Az iroda munkatársai azt szeretnék, ha a közvetlen uniós pénzügyi alapok és a magyar társadalmi, gazdasági ökoszisztéma összekapcsolódnának.

Az MFOI a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium háttérintézménye. Állami cégként a központi költségvetésből kap támogatást annak érdekében, hogy elősegítse a hazai szereplők sikeres forrásszerzését. Tájékoztató anyagokat készítenek, szakmai eseményeken jelennek meg, információs napokat és képzéseket szerveznek, hogy minél szélesebb körben megismertessék a hazai szervezetekkel a közvetlen uniós programokat és az elérhető pályázati lehetőségeket. Tanácsadóik segítik az ügyfeleket a pályázati folyamatok megértésében, támogatják a nemzetközi partnerek felkutatását, és segítenek a megfelelő dokumentáció elkészítésében is. Folyamatosan figyelemmel kísérik az EU-s intézmények szakpolitikai irányait is, hogy naprakész információkkal szolgáljanak az ügyfeleiknek a projektfejlesztés során.

2024 ősze óta egy veszprémi képviselettel is bővült az iroda, ahol a Pannon Egyetemmel közösen a ForrásTÉR közösségi irodát is működtetik. „A 2023-as Veszprém–Balaton Európa Kulturális Fővárosa programsorozat során világossá vált, hogy a régióban kiemelkedően sok az olyan szereplő, akikkel sikeresen lehet készülni közvetlen kezelésű pályázatokra, a coworking irodában pedig helyet is biztosítunk minden helyi és regionális szereplőnek a közös munkához” – mondja dr. Petri Bernadett miniszteri biztos, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda ügyvezetője.

Alapelv a fokozatosság

Az MFOI ügyfélkörébe elsősorban cégek, kkv-k, startupok, önkormányzatok, nonprofit szervezetek, egyetemek, kutatóintézetek és társadalmi szervezetek tartoznak – de vajon mennyire behatárolt a magyar jelentkezők köre? „Az ajtónk minden érdeklődő és pályázni kívánó szervezet előtt nyitva áll. A kapcsolatfelvétel után megvizsgáljuk, hogy a projektötlet milyen pályázathoz illeszkedik. Ellenőrizzük, hogy megvannak-e azok az alapelvárások – európai dimenzió, európai szintű innováció, nemzetközi konzorcium, menedzsmentfelkészültség –, amelyek szükségesek egy közvetlen kezelésű EU-s pályázaton való induláshoz. Ezeket a pályázatokat az Európai Bizottság vagy annak valamelyik háttérintézménye, ügynöksége írja ki, az elbírálásban pedig független nemzetközi szakértői csoport vesz részt. A pályázatok értékelését nem tudjuk befolyásolni, annak eredményessége Brüsszelben dől el” – teszi hozzá a miniszteri biztos.

Mint ismeretes, Magyarországnak 2024 év végéig kellett volna teljesítenie bizonyos reformkövetelményeket – az összeférhetetlenség megelőzésére és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozó törvények módosítását – ahhoz, hogy EU-s forrásokhoz jusson. Mivel ez nem történt meg, elveszítette jogosultságát 1,04 milliárd eurónyi uniós támogatásra, amelyet Magyarországnak a szerkezetileg gyenge területek támogatására irányuló programokból szántak. Felmerül a kérdés, hogy ezek az intézkedések befolyásolják-e valamilyen formában a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda működését. „Az említett kohéziós, fejlesztési pénzek az uniós költségvetésből, az alapszerződés szerint és kvótaalapon járnak a tagállamoknak. A Magyarországnak járó pénzek jó részét politikai alapon zárolták az előző Európai Bizottság működése idején. A mi területünk, a közvetlen források azonban az uniós költségvetés másik részéhez tartoznak. Mint mondtam, a közvetlen forrásokról szóló pályázatokat az Európai Bizottság írja ki, felügyeli, és az értékelés irányvonalát is ő határozza meg. Ez a finanszírozás független a tagállamokat megillető felzárkóztatási-fejlesztési (kohéziós) pénzektől, azonban a költségvetés jelentős részét teszi ki, jelenleg az összes uniós pénz harmada ilyen forrás. A nyertesek az esetek zömében több tagállam vállalkozói, szervezetei által létrehozott konzorciumok. Ez azt jelenti, hogy ha magyar pályázó van a nyertesek között, az más uniós országok pályázóival közösen hívhat le uniós pénzeket új, innovatív ötleteik megvalósítására. Nyilván a politikai csatatér nem könnyíti meg a közvetlen uniós források világát sem, de ettől még bízunk a független értékelésben a közvetlen kezelésű pályázatok esetében” – emeli ki dr. Petri Bernadett.

Az iroda különösen figyelmet fordít arra, hogy a vállalati szektor, főként a kisebb cégek hozzáférjenek a pályázati lehetőségekhez, mivel ezek a szervezetek gyakran nem rendelkeznek elegendő erőforrással a pályázati folyamatok önálló kezelésére. „A cél az, hogy a lehető legszélesebb körben érjük el a potenciális pályázókat, így biztosítva, hogy a legkülönbözőbb szervezetek számára elérhetőek legyenek a támogatási lehetőségek. Igyekszünk a különböző igényekhez és iparágakhoz igazítani a szolgáltatásainkat, hogy minden érdeklődő szervezet megtalálja a számára legmegfelelőbb támogatást. Alapelvünk a fokozatosság, nem kell elsőre a legnagyobb pályázatra lőni, fokozatosan érdemes beletanulni ebbe a világba” – teszi hozzá.

Petri Bernadett (forrás: MFOI)

A magyar pályázóknak ebben az esetben egy intenzív, európai versenyben is részt kell venniük, amely helyzet arra ösztönzi a hazai szervezeteket, hogy javítsák pályázati készségeiket és versenyképességüket az uniós források elnyeréséért. Ha már a forrásokról beszélünk, érdemes megjegyezni, hogy a 2021–2027-es pénzügyi időszakban az Európai Unió közvetlen kezelésű forrásai körülbelül a teljes költségvetés egyharmadát teszik ki, ami 377 milliárd eurót jelent.

Ez hosszú távú befektetés

Magyarországon a közvetlen uniós forrásokból származó pályázatok lehívása és a lakosság mérete nem egyenesen arányos, ami az MFOI ügyvezetője szerint közép-kelet-európai kihívás, nem csak Magyarországra jellemző. „Egészen pontosan minden 2004 után csatlakozott ország küzd ezzel a nehézséggel. Itthon úgy tapasztaltuk, hogy korábban nagyon kevesen tudtak ezekről a pályázati lehetőségekről, bízom benne, hogy ezen a téren a tevékenységünk eredményeképpen már javult a helyzet.” Tudni kell, hogy a legtöbb esetben ezek a kiírások nagyon bonyolultak és komplexek, speciális nyelvezettel íródnak. Számos EU-s horizontális célnak kell megfelelni, az egész folyamat angol nyelven történik, és már a projektfejlesztés során szükséges egy nemzetközi együttműködés. „Éppen ezért ez egy hosszú távú befektetés, mind anyagilag, mind a humánerőforrást tekintve, amire nagyon kevés szereplő áll készen. Hangsúlyozni szoktuk azonban, hogy a pályázás eredménye nem csak a forrásszerzés, hanem a nemzetközi ismertség és elismertség, hiszen önmagában már a pályázás is egyfajta »üzletfejlesztés«” – mondja a miniszteri biztos. Az iroda tapasztalata alapján arról is beszámol, hogy az egészségügyben jelentős a pályázati érdeklődés, ahogy a siker is. Hasonlóan jó a hazai teljesítmény a környezetvédelmet, zöld átállást segítő LIFE program esetében, elsősorban a természetvédelem területén, de a kreatív szektor eredményei is folyamatosan növekednek, ráadásul a fenntarthatóság és a kulturális iparágak összekapcsolása fontos prioritás az EU számára – a hazai szereplőknek érdemes élniük ezekkel a lehetőségekkel.

Az EU-s projektekben és pályázatokban a vállalatok konzorciumot alkothatnak művészeti szereplőkkel is. Kölcsönösen nagy előnyt jelenthet, hogy a cégek építhetnek a művészeti és kreatív szakemberek tapasztalataira, a művészek pedig üzleti és technikai tudásra tehetnek szert. Például a Kreatív Európa Program kifejezetten támogatja az ilyen művészeti és kulturális projekteket, de az Egységes Piac Program egyes pályázatai esetében is nagy hangsúlyt kap mindez.

A Kreatív Európa Program támogatásával jött létre a Közép-Európa Táncszínház részvételével megvalósuló, határokon átívelő Beyond Front@: Bridging Periphery résztvevői egy közös performansz jelenetében, Francesco Scavetta koreográfiájában (fotó: Kovács Milán)

Az elmúlt években a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda közreműködésével jelentős összeg, több mint egymilliárd euró került be a közvetlen uniós programokból a magyar gazdaságba: 2021-ben valamivel több mint 281 millió, 2022-ben 330 millió, 2023-ban pedig meghaladta a 400 millió eurót. „Nagyon örülünk ezeknek az adatoknak és annak, hogy hazánk előkelő helyet foglal el a régió legjobban teljesítő országainak ranglistáján a közvetlen uniós források tekintetében. A tavalyi adatokat egyelőre nem hozta nyilvánosságra a bizottság, de saját nyilvántartásaink szerint a helyzet biztató. Azért dolgozunk, hogy a növekedés ne álljon meg, és egyre több uniós pénzben részesülhessenek a hazai szereplők” – zárja gondolatait dr. Petri Bernadett. 

Nyitókép: Petri Bernadett (forrás: MFOI)

Lásd még:

Fejlesztésre ösztönzik az audiovizuális, a kulturális és a kreatív szereplőket –  Így segíti a művészeket és kulturális projekteket a Kreatív Európa program