Barcsay 125, francia romantika, a férfi helye és táncmeditáció az emberi törékenységről

Barcsay Jenő szentendrei műtermében, 1978. (fotó: G. Fábri Zsuzsa, forrás: MKE)

Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban
A kiállítás látogatható: 2025. július 17 – szeptember 30. között
Helyszín: Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay terem, 1062 Budapest, Andrássy út 69–71.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem különleges életmű-kiállítással tiszteleg a 125 éve született Barcsay Jenő előtt. A Tökéletes egyensúly. Keresztmetszet – Barcsay Jenő életműve új megvilágításban című tárlat amellett, hogy bemutatja a művész igen gazdag életművét, friss perspektívába is helyezi Barcsay művészetét. 

A Képző életmű-kiállításán a számos újonnan felfedezett, szenzációs Barcsay alkotás mellett megcsodálhatjuk a mester híres mozaikművészetét, a nemzetközi sikert megalapozó Művészeti Anatómia című könyv eredeti rajzait, valamint bepillanthatunk nonfiguratív festészetének világába is. Barcsay művészete a XX. századi magyar művészet fontos alappillérei közé tartozik, különös hangsúlyt fektetve az anatómia, a formai absztrakció, valamint a természet és a látható valóság leképezésének.

Szentendrei táj, 1934-35, tempera, karton, 49×69 cm (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum)

Barcsay Jenő (1900–1988) élete és munkássága szorosan összefonódik a Magyar Képzőművészeti Egyetem történetével: a fiatal, erdélyi származású Barcsay a Képzőn kezdte meg tanulmányait 1921 őszén Vaszary János osztályában, majd 1926-ban fejezte be Rudnay Gyula irányítása alatt. 1945-ben oktatóként tért vissza az intézménybe, ahol az 1975-ös nyugdíjazásáig művészgenerációk hosszú sorát tanította szemléleti látszattan és anatómia tárgyakra. Több évtizedes művészi és oktatói pályafutása során gyökeresen átformálta a pedagógiai módszereket, és jelentős hatást gyakorolt a művészeti kifejezésmódokra.

A Képzőművészeti Egyetem életmű-kiállításán láthatja először a nagyközönség a jubileumi év egyik szenzációját, Barcsay Asszonyok című monumentális szénrajzát, amely hatvan év lappangás után került elő. A huszonegy négyzetméteres mű 1964-ben készült, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Barcsay-mozikájának előképe. A különleges rajzot a művész akkor készítette, amikor a Képzőművészeti Főiskolán anatómia tantárgyat tanított.

Barcsay Jenő anatómiaoktatás közben, 1960-as évek első fele (Fotó: Bojár Sándor, forrás: MKE)

Az életmű-kiállítás másik különlegessége, hogy Barcsay munkái mellett megcsodálhatjuk a német Gottfried Bammes művészeti anatómiát tanító professzor műveit is. Barcsay és Bammes munkásságán keresztül a tárlat látogatói két különböző aspektusból pillanthatnak be a művészeti anatómia világába, nyomon követhetve, hogy a két mester hogyan formálta át az anatómia oktatását. 

A Barcsay életmű-kiállítás nyolcvan műalkotását és dokumentumait a Magyar Képzőművészeti Egyetem köz- és magángyűjtemények anyagából állította össze.

Kurátorok: dr. Bojtos Anikó művészettörténész, az MKE Művészettörténeti Tanszék egyetemi tanársegédje; dr. Sturcz János művészettörténész, az MKE Művészettörténeti Tanszék oktatója; Szabó Noémi művészettörténész, a Ferenczy Múzeumi Centrum kurátora.

További információ ITT.

Az avignoni szerelmesek
Bemutató: 2025. július 17.
Helyszín: országszerte a moziban

Az egyre mellőzöttebb színész, Stéphane társulatával együtt érkezik az Avignoni Fesztiválra, hogy egy könnyed vígjátékot adjanak elő. Itt találkozik Fannyval, az ünnepelt színésznővel, aki azonnal elbűvöli. Egy félreértést kihasználva próbál közelebb kerülni a nőhöz, ám ezzel egyre mélyebb hazugságspirálba keveredik, amit kénytelen fenntartani a fesztivál végéig. Az irányítás hamar kicsúszik a kezei közül.

Rendező: Johann Dionnet. Szereplők: Matthieu Burnel, Constance Carrelet, Guillaume Clérice.

Jegyvásárlás ITT.

Forrás: Budapest Galéria

„A férfi helyét senki nem firtatja a forradalomban”
Időpont: 2025. július 18. – október 5. között
Helyszín: Budapesti Történeti Múzeum – Budapest Galéria, 1036 Budapest, Lajos utca 158. 

A Magyar Tudományos Akadémia, a nemzeti gondolat és mozgalom intézményi megtestesítője körül több, nők által kezdeményezett közösségi gyűjtés valósult meg az idők során. Ezek közül az egyik első a virágos szőnyeg elkészítése volt 1865 és 1867 között.

Az akadémia székházát 1865-ben adták át, ám eddigre a pénz elfogyott, így a belső terek díszítetlenek maradtak. Mindez nagy valószínűséggel eljutott az Aradon tartózkodó Bohus Jánosné Szőgyén Antónia fülébe is, aki közösségi felhívást adott fel több lapban egy, a díszterembe szánt szőnyeg létrehozására. A szőnyeg 1867-re készült el, és került az akadémia épületébe, hogy először használati tárggyá, majd rezsimeken és korokon átívelő, az intézményi autoritást megjelenítő dísztárggyá váljon. A hímzésben résztvevő több mint százhatvan nő a társadalom szinte összes rétegét reprezentálta társadalmi osztály, felekezeti hovatartozás, életkor és családi állapot tekintetében. A belépési küszöböt a varrni tudás, illetve egy 75x75 cm-es megmunkálandó egység megvásárlása jelentette. 

Részlet a Virágmintás szőnyegből (fotó: Gámán Zsuzsa)

A kiállítás a szőnyeg történetének megismerésére és megismertetésére törekszik, illetve jelentésrétegeinek feltérképezésére, összefűzve azokat más XIX. századi és kortárs, magyar és nemzetközi művekkel. A kortárs textilmunkák nem csak a politikai állásfoglalás különböző formáit jelenítik meg, de a művészeti kollektívák gyakorlatait is magukba sűrítik. 

A tárlat a szőnyeg történetén és az azt körülvevő műalkotásokon keresztül alternatív művészettörténeteket is bemutat – különös tekintettel azokra a soha el nem ismert vagy rég elfeledett XIX. századi kézimunkákra, amelyeket a magyar díszítő- vagy iparművészet részének is tekinthetünk. A kiállítás keretein belül teret kap az intézményi (ön)reflexió is, különösen annak fényében, hogy napjainkban a kultúra és a tudomány tereinek önállósága mindinkább meginog – részben a privatizáció, részben a fenntarthatatlanság következtében –, vagy összefonódik az aktuális hatalommal. A galéria terei így olyan tudások és tudományos munkák számára nyílnak meg, amelyek eddig rejtve maradtak, jóllehet jelentős kultúrpolitikai súlyt hordoznak. Látnunk kell azonban, hogy a szőnyeg méltó és teljességében való bemutatása lehetetlen – nem csupán a szőnyeg kettévágottsága miatt –, hiszen a kultúra terei szimbolikus és gyakorlati értelemben is szűkké válnak. 

Sophie Utikal: Amikor a testem még a tiéd volt, 122x92 (2025), kézzel varrt, organza (fotó: Lena Fries)

Kiállító művészek: közel kétszáz, többségében női kiállító, a XIX. századtól napjainkig, így például Adèle d' Aubouin, Bohus Jánosné Szőgyén Antónia, Catholics for Choice, Deutsch Szidonia, Földváry Lajosné Szita Aloyzia, gróf Bethlen Józsefné Sissányi Erzsébet, Lana Desastre Collective, Małgorzata Mirga-Tas, Marina Naprushkina, Richter Sára, Szabó Eszter Ágnes (HINTS), Sophie Utikal, Varjassy Jakab, Zapantera Negra.

Kurátor: Szász Anna Lujza

További információ ITT.

Feledi Projekt: Szálkák
Időpont: 2025. július 20., 20:30
Helyszín: Szentendrei Teátrum, 2000 Szentendre, Fő tér (a Városháza udvara)

A Szálkák című előadás a Feledi Project egyik legszemélyesebb munkája. A Pilinszky János költészete által inspirált koreográfia táncba fordítja a csöndet, a fájdalmat, a hitet és a megváltást. A mozdulatok finomsága, az előadás meditatív ereje mélyen rezonál a nézőkben. Szcenikailag letisztult, mégis erőteljes jelenlétével ez az alkotás minden helyszínen különleges atmoszférát teremt.

A Feledi Project előadásai nem csupán esztétikai élményt nyújtanak – gondolatokat ébresztenek, sebeket gyógyítanak. Egy este a társulattal valódi színházi megtisztulás, ahol a mozdulatokban minden kimondatlan szó benne van.

Bővebb információ ITT.

További előadások:

Időpont: 2025. július 23. (esőnap: július 24.), 20:30
Helyszín: Kőszegi Várszínház, Jurisics vár nagyszínpad, 9730 Kőszeg, Rajnis u. 9.
További információ ITT.

Időpont: 2025. július 25., 19:30
Helyszín: Művészetek Völgye, 8294 Vigántpetend, Cirque du Tókert
További információ ITT.

Nyitókép: Asszonyok, murális terv, 1964, pittkréta, papír, 176×238 cm (forrás: Ferenczy Múzeumi Centrum, Szentendre)