Az Omega otthona: Biel, az óraváros

A svájci óragyártás egyik legfontosabb központja Biel. Ott készülnek többek között az Omega időmérő eszközei is – a cég új üzeme és múzeuma mára a település meghatározó látványosságaivá vált. Kevés gyártó mondhatja el magáról, hogy egyszerre kapcsolja össze a XX. század meghatározó technológiai mérföldköveit a XXI. század kulturális vonatkozásaival – az Omega ilyen cég.

Jelen volt a modern történelem legfontosabb technológiai és kulturális pillanataiban: a svájci Biel városában működő Omega manufaktúra az elmúlt közel száz évben nemcsak az órakészítés határait tágította – az első Holdon viselt karórától az óceán legmélyére lejutó búváróráig –, hanem aktív alakítójává is vált annak a kulturális ökoszisztémának, amelyben az innováció, a sport, a film és a kortárs művészet kapcsolódik össze.

Ebben a gazdag örökségben különleges helyet foglal el Biel. A város 1880 óta az Omega otthona, ma is a svájci órakészítés egyik legjelentősebb központjaként tartják számon. A település múzeumai – köztük az Omega Múzeum – élő archívumai a tudásnak és technológiának, amely generációkon átívelően formálja az időmérés kultúráját. Az Omega mellett ugyanis a Rolex, a Swatch (az Omega anyavállalata), és a Mido AG hazája is a város.

A város és az Omega története szorosan kapcsolódik a szemlélethez, amelyet Raynald Aeschlimann, az Omega 2016 óta regnáló vezérigazgatója – és nem mellesleg órásmester-dinasztia leszármazottja – képvisel: az óragyártás a XXI. században nem csupán iparág, hanem kulturális pozíció is, amelyet kutatás-fejlesztés, kreatív partnerségek és következetes márkavízió együtt alakítanak.

A Brandt fivérek a XIX. század végén érkeztek Bielbe. A városnak ekkor már volt némi regionális ipari és kereskedelmi jelentősége, ám óragyártó központként még nem vált ismertté. Az időmérés története fokozatosan alakult: órásmesterek és ipari munkások érkezése formálta a szakmai tudásbázist, amelyre a későbbi óragyártási fellendülés épülhetett. Biel fejlődésében a XX. század elején a General Motors helyi jelenléte is fontos szerepet játszott, elősegítve a mikrotechnikai iparágak megerősödését, és új munkahelyek százait hozva létre.

Biel – vagy ahogyan a helyiek hívják: Bienne – látképe (forrás: Wikimedia Commons)

Az Omega kezdettől fogva a város szívében kívánt maradni – ez a kötődés ma is meghatározza a márka működését. A település infrastruktúrája a gyár igényeihez és a város fejlődési irányaihoz igazodik; ennek egyik friss példája a Bieli-tó és az Omega központja közötti új kerékpárút kialakítása. A márka és a város kapcsolata nem csupán történelmi erejű: az Omega a település gazdasági és kulturális növekedésének stabil pillére.

Az óragyártás számos francia anyanyelvű szakembert vonzott a városba, erősítve annak kétnyelvű karakterét: a kulturális sokszínűség Biel identitásának egyik alaprétegévé vált.

Az Omega legújabb beruházásai – különösen az új gyártóüzem létrehozása – tovább erősítik a márka jövőbe mutató szemléletét. Raynald Aeschlimann szerint a vállalat víziója változatlan: a precizitás, a tökéletesség és a következetes értékrend továbbra is az Omega DNS-ének alapjai. A márka nem kíván távolságtartó luxusikon lenni; működését a közvetlenség és a fogyasztóközpontú gondolkodás határozza meg. Ezt a szemléletet foglalja össze az egyik legismertebb kampányuk szlogenje, amely Cindy Crawforddal vált világhírűvé: „Az én választásom” – vagyis a végső döntés mindig a vásárló kezében van.

Az Omega múzeum Bielben (a szerző felvétele)

Az Omega – a világ egyik legnagyobb, saját üzleteket fenntartó óragyártója, amely jelenleg mintegy százhatvan városban van jelen – rekordbevételt ért el az elmúlt években. A márka működését ugyanaz a tökéletesség iránti elkötelezettség vezérli, amelyet a bieli központ ikonikus épülete is megtestesít. A Pritzker-díjas japán építészt, Shigeru Bant arra kérték, hogy a hagyományos ipari gyártóterek logikáján túlmutató házat tervezzen. A csúcstechnológiát az emberi értékekkel ötvöző szemlélet az Omega dolgozóinak munkakörülményeire is jellemző: „A gyártásunk összhangban van a küldetésünkkel, ezért lehet ma az egyik legmodernebb és legtökéletesebb az óraiparban” – fogalmazta meg Raynald Aeschlimann a Revolution Watch riporterének.

A Swatch Group és az Omega bieli beruházásai a márka értékalapú gondolkodását bizonyítják. Az infrastruktúra minősége, a gyártóépületek összehangolt működése lehetővé tette, hogy a vállalat a válságos időszakok – így a pandémia – alatt is fennakadás nélkül folytassa a munkát. Aeschlimann két beruházást emel ki, amelyek a nagyközönség számára is bepillantást engednek az óragyártás világába: a múzeumot és a bieli üzletet. Az Omega Múzeum nemcsak a múltat mutatja be, hanem a jövő technológiáiba is betekintést enged. A vállalat volt az első óramárka, amely önálló múzeumot alapított, ez jól tükrözi történelmi elköteleződését az átláthatóság iránt. 

A múzeum a kezdetektől mutatja be a márka történetét (a szerző felvétele)

Felismerték, hogy a látogatók számára különleges értéket képvisel, ha az órát ott vásárolhatják meg, ahol készül – ez rendkívül ritka az iparágban. Noha Biel turisztikai forgalma nem közelíti meg Zürich, Genf vagy Luzern számadatait, az üzlet így is a régió egyik új úti céljává vált. A vásárlási élmény itt nemcsak a termékről, hanem a hely szellemiségéről is szól: a történelmi épület, a manufaktúra közelsége és a teljes kollekció megismerése mélyebb kapcsolatot teremt a márkával.

„Egy Zürichben vagy Genfben vásárolt Omega természetesen ugyanaz az óra – de az érzés, hogy ott veszem meg, ahol készült, egészen más” – mondja Aeschlimann. Az üzlet olyan kereskedelmi tér Európa térképén, ahol az Omega-rajongók – legyen szó az első, a második vagy akár a tizedik időmérőjük megvásárlásáról – valódi, hiteles márkaélményt kapnak.

Az Omega az elmúlt években tudatosan nyúlt vissza saját történelméhez: több ikonikus, vintage ihletésű modellt értelmezett újra, miközben továbbra is erősen épít az innovációra. A legendás dizájnok újrakiadásai lehetőséget adnak arra, hogy a rajongók – akik számára az eredeti darabok sokszor elérhetetlenek – mégis kapcsolódhassanak az Omega örökségéhez. Ugyanakkor a vállalat számára elengedhetetlen a folyamatos megújulás: új anyagokkal, formanyelvvel és korszerű technológiával viszik tovább a Speedmaster, Seamaster és a Constellation történetét.

Az Omega a globális popkultúra és a nemzetközi divat meghatározó szereplőjévé is vált. Jelenléte a Cannes-i Filmfesztiválon és a Met-gálán – a haute couture és az avantgárd művészet egyik leglátványosabb színpadán – bizonyítja, hogy a márka ma egyszerre technológiai mérce és stílusikon. Nagyköveteik (köztük Nicole Kidman, Zendaya, Eddie Redmayne és Jonathan Bailey) a vörös szőnyeg legfontosabb eseményein képviselik a márkát, erősítve az Omega státuszát a kortárs luxusvilágban.

A múzeumban a márka ikonikus órái is helyet kapnak (a szerző felvétele)

Ezen együttműködések és kulturális megjelenések pontosan felépített irányváltást jeleznek: az Omega úgy illeszkedik a globális divatházak közé, hogy közben egy pillanatra sem enged technikai örökségéből és svájci precizitásából. A márka ma már ugyanúgy része a nemzetközi stílusnyelvnek, mint az órakészítés élvonalának.

A luxusóra-iparról évtizedek óta állítják, hogy újabb és újabb trendek söprik el. A kvarcforradalom idején sokan temették a mechanikus órákat és a svájci hagyományt; később azt jósolták, hogy az új, kortárs márkák kiszorítják a történelmi neveket; majd azt, hogy a divatházak órái hamar eltűnnek a piacról. Végül pedig a konglomerátumok teljes dominanciáját vetítették előre, amelyben az önálló szereplőknek nem marad hely. E jóslatok rendre hibásnak bizonyultak: a mechanikus órák soha nem látott reneszánszukat élik, a svájci piac erősebb, mint valaha, és a klasszikus márkák pozíciója megkérdőjelezhetetlen.

Az Omega Speedmaster órája elkísérte az Apollo-11 legénységét is a Holdra, ezért Moonwatchnak is nevezik az égitesten járt első órát. A küldetésről a múzeumban is megemlékeznek (a szerző felvétele)

Ebben a dinamikusan változó környezetben az Omega különösen figyelemre méltó példa. A márka úgy maradt a középkategóriás luxusóra-szegmens egyik legmeghatározóbb szereplője, hogy mindvégig ellenállt a piaci szélsőségeknek – sem a szuperluxus nyomása, sem a divatórák és a technológiai eszközök hatása nem tudta kiszorítani. Erős technikai öröksége, ikonikus modelljei és stabil, négyszámjegyű árkategóriában elérhető sztárórái révén az Omega bebizonyította: a tartós érték és a progresszív szemlélet képes életben tartani a márkát, még egy ennyire versengő iparági közegben is.

A nyitókép forrása a Pixabay.

Lásd még:

„Egy Rolex vagy egy Patek Philippe mindig jó befektetés” – Beszélgetés Szongoth Gergely óra-, ékszer- és drágakőszakértő becsüssel, a BÁV aukciós vezetőjével

Az olasz divat jövője – A márkák és az oktatás együttműködése

Örökségből jövő: Gucci ArtLab, a kreativitás laboratóriuma – A divatház és a művészet kapcsolata