Botlatóköveket avattak az Operaház főbejáratánál
by artisbusiness.hu 2025. May 26.

Botlatóköveket avattak az Operaház főbejáratánál

– A holokauszt operaházi áldozataira emlékezik az intézmény

Az Operaház főbejáratánál elszórtan elhelyezett – a Mazsihisz és az OPERA által közösen állíttatott – tizenhét botlatókőből tizenhaton az áldozatok nevei szerepelnek, a tizenhetedik a holokauszt ismeretlen dalszínházi áldozatainak emlékét őrzi.

„A főváros egyik legprominensebb utcáján, az Andrássy úton elhelyezett emlékkövek minden járókelőnek – hazaiaknak és külföldieknek – felidézhetnek neveket, arcokat, történeteket. Talán gondolatokat is ébresztenek: mi történt akkor? Mi zajlik ma körülöttünk? Merre tart, merre tarthat a világ?” – fogalmazott az eseményen prof. dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke. Kiemelte: a botlatókövek elhelyezése azt az üzenetet közvetíti: az Operaház nagyra becsüli zsidó származású munkatársai hozzájárulását a magyar operakultúrához.

Dr. Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója rámutatott: az Opera minta kívánt lenni és társadalmi mintája is volt a minőségi, a teljesítményen alapuló összjátéknak. Ebből hasította ki a lehető legdurvábban a zsidó származásúakat az antiszemitizmus, ezzel egy ideál kapott súlyos sebet. „Sem addig, sem azóta nincs rasszizmus az Operában, amire büszkék is lehetünk, de ez a dühünkre is rámutat, hogy nyolcvan éve pedig mégis megtörténhetett. És mindenki érintett, mert mindannyian legfeljebb egy-két botlatókőre vagyunk egy-egy áldozattól.”

Követ helyez el egy résztvevő a botlatókövek avatásánKövet helyez el egy résztvevő a botlatókövek avatásán

A tizenhat név szerint felsorolt áldozat:

Abai (Abramovics) Rezső énekkari tag – megölték 1944-ben Auschwitzban

Bartos Miklós operaénekes – munkaszolgálatosként meghalt 1943-ban Kijevben

Bruckner Anna balettművész – megölték 1944/45-ben Bergen-Belsenben

Fekete Gyula hegedűművész – meghalt 1944-ben

Földiák Lipót könyvvezető – megölték

Gallai (Goldstein) Zoltán énekkari tag – munkaszolgálatosként meghalt 1942-ben Novij Gran Hresztikiben

Hütter Pál csellóművész – munkaszolgálatosként megölték 1943-ban

Jotischky Leo brácsaművész – munkaszolgálatosként meghalt 1945-ben Gunskirchenben

Kállai Emil hegedűművész – meghalt 1944-ben a soproni roma halálmenetben

Keleti Frigyes György fagottművész – munkaszolgálatosként meghalt 1944-ben

Kohlberg Róza operaénekes – megölték 1944-ben Auschwitzban

Lichtenberg Emil karmester - megölték 1944-ben Budapesten

ifj. Ney Dávid operaénekes – meghalt 1945-ben Hörschingben

Radó Antal műfordító – a halálba menekült 1944-ben Budapesten

Revere Gyula hárfaművész – megölték 1944-ben Budapesten

Rovelli (Rosenfeld) Dezső énekkari tag – munkaszolgálatosként eltűnt 1943-ban

Botlatókövek az Operaház előttBotlatókövek az Operaház előtt

A botlatókő emlékművek ötlete Gunter Demnig német szobrászművésztől származik. A nemzetiszocializmus áldozatai előtt tisztelgő, betonkockákra rögzített és járdába helyezett 10×10 centiméteres réz emléktáblák az áldozatok egykori utolsó szabadon választott lakhelye vagy – mint az Opera esetében – munkahelye előtt kívánják láthatóvá és kézzelfoghatóvá tenni a történelmi emlékezetet. Az elmúlt harminc év alatt Európa-szerte több mint 100 ezer botlatókövet helyeztek el, hogy felhívják a figyelmet a nácizmus emberiség elleni bűneire.

Kállai Ernő, az OPERA első koncertmestere a botlatókövek avatásánKállai Ernő, az OPERA első koncertmestere a botlatókövek avatásán

Magyarországon 2007-ben avatták fel az első botlatókövet, amelyet azóta csaknem hétszáz követett. Az Opera az első magyar színház, amely ily módon is megemlékezik a vészkorszakban elvesztett művészeiről és munkatársairól, ezzel olyan intézmények sorához csatlakozott, mint a Komische Oper Berlin, a Hamburgi Állami Operaház és a salzburgi Festspielhaus. A botlatókövek elhelyezése szervesen kapcsolódik a Magyar Állami Operaház másik, a magyar színházi életben egyelőre szintén egyedülálló kezdeményezéséhez, a 2022 decemberében megnyílt „Összetört, elhagyott, meghalt…” című állandó kiállításhoz, amely az intézmény nyolcvanhárom, a vészkorszak alatt származása miatt elbocsátott és meghurcolt tagjának állít emléket. A Gábor Sylvie rendező, játékmester ötlete és doktori disszertációjához készített alapkutatása nyomán, Karczag Márton, az Opera Emléktár vezetője által összeállított kiállítás az Andrássy úti Ybl palota pincéjében, tárlatvezetés keretében látogatható. Ebben a pincében  talált menedékre Budapest II. világháborús ostroma alatt számos üldözött is.

Nyitókép: Botlatókő az Operaház előtt (a cikkben szereplő fotókat Berecz Valter készítette, forrás: OPERA)

Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!

2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.

Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás! 

Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás! ⮕