Budapest: Egy nagyváros születése
Trafó – színház a senki földjén
– a Trafó Kortárs Művészetek Házát 2003-ban hivatalosan is színházzá nyilvánították
A díva a boldogító igent is az Operaházban mondta ki
– Interjú Rost Andreával
„Azt elfelejtettem mondani, hogy szebb sem lehet”
Budapest egyik legjelentősebb műemléke, az Ybl Miklós tervei alapján, neoreneszánsz stílusban épült Magyar Állami Operaház korának legkorszerűbb épülete volt.
Fürdőző Budapest
Budapestet az az adottsága is különlegessé teszi, hogy területén, a Duna vonalában húzódó geológiai törésvonal mentén, elsősorban Budán gyógyhatású...
Budapest, a kávéváros
A fenti címmel Kosztolányi Dezső író közölt cikket A Hét című lapban, 1914-ben.
Budapest, a szórakoztató város
A szórakozásnak mindig is része volt a tánc, a zene, az iszogatás, a játék, a beszélgetés – ám mindez a növekvő, iparosodó városokban, így Budapesten is új...
Nemzeti művészet
Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése szükségessé tette az utcanevek kérdésének rendezését, így számos közterület kapott új, magyar nevet.
Az új korszak mecénásai
Számos budapesti kulturális intézmény köszönheti létezését nagylelkű felajánlásoknak, mecénásoktól érkező támogatásoknak.
Társas körökkel a kultúráért
Az ipari haladás egyre több önálló iparos és egyre több alkalmazottként dolgozó munkás közreműködését igényelte.
Ipari fejlődés
A magyar ipar működését szabályozó első törvényt nem sokkal a városegyesítés előtt, 1872-ben hagyta jóvá az országgyűlés.
Új lehetőségek a tömegközlekedésben
Az egykori budapesti városvezetés nem csupán a jelenlegi gyűrűs-sugaras útszerkezet tudatos kialakítását célozta meg: a tömegközlekedés fejlesztésére is gondot...
Építészeti megújulás
Ha visszatérnénk 1873-ba, Budapest születésének évébe, már átsétálhatnánk például az angol William Tierney Clark és a skót Adam Clark közreműködésével...