Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2022. szeptember 29-e és október 2-a között rendezi meg a 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Fókuszában Szlovákia magyar és szlovák nyelvű irodalma, annak magyarországi reprezentációja lesz. A fesztivál díszvendégeként üdvözölhetjük majd a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevicset, és más ismert külföldi szerzők is megtisztelik részvételükkel az eseményt.

2022-ben a Millenáris D (Üvegcsarnok) és a megújult G (Fogadó) épületében, valamint a parkban zajlik a kiállítás és könyvvásár. A BÁZIS – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában segítségével közelebbről ismerhetjük meg Szlovákia magyar és szlovák nyelvű irodalmát.

A Könyvfesztiválhoz idén először csatlakozik a PesText eseménysorozata is. „A PesText Fesztivál elhozza a világirodalmat Budapestre. Intellektuálisan lazíthatsz: rengeteg jó beszélgetés, mentális kaland, kőkemény irodalom és izgalmas összművészeti program vár”– írják Facebook-oldalukon.

Miközben az ünnepre készülünk, nem feledkezhetünk meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének 2022. júliusi sajtóközleményéről:

„A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése tagsága a magyar könyvpiac több mint 90 százalékát fedi le. A könyvkiadás a kreatív ipar zászlóshajója, munkavállalói jelentős része – a többi kulturális ágazathoz hasonlóan – szabad szellemi foglalkozású KATA-s vállalkozó, akinek élete 24 óra alatt egzisztenciális és gazdasági értelemben ellehetetlenült. Értelemszerűen az írók, költők, szerkesztők, illusztrátorok, könyvtervezők, grafikusok, tördelők, műfordítók nem magánszemélyek, hanem könyvkiadók megbízásából dolgoznak, keresik kenyerüket, bevételeikből tartják el gyerekeiket, családjukat. Csak a nagyobb cégek tudnak főállásban alkalmazni szerkesztőket, tördelőket, de munkaviszonya írónak, műfordítónak szinte soha nincs. Szellemi szabadfoglakozást űznek.

A könyvszakmára az elmúlt 2-3 évben nehéz idők jártak, Covid-boltzár, elmaradt könyvvásárok, papírhiány és durva papírárak, infláció, költségek növekedése, ami főleg a kis- és mikrovállalkozásokat, műhelyeket tépázta, ritkította. De fenyegető a könyvvásárló értelmiségi és középosztály anyagi helyzetének romlása is, akik kulturális célú büdzséjének növekedésére mostanában nem számíthatunk.

Csatlakozva és összefogva a magyar kultúra alkotó vállalkozásaival, kérjük, hogy a törvényhozók vonják vissza az átgondolatlan, társadalmi vitát és érdemi előkészítést nélkülöző törvényt. Ne tegyék tönkre igazságtalanul alkotó emberek és családok életét a könyvkultúra brutális rombolásával! A közjót szolgáló emberek érdemtelen áldozatai az értelmetlen, cinikus és eredményét tekintve kétséges döntésnek.”

A nyitókép forrása: mkke.hu