Csontváry 170

Csontváry Kosztka Tivadar (1853–1919) születésének 170. évfordulóját közös kiállítással ünnepli a Szépművészeti Múzeum–Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum. A festőgéniusz műveit legnagyobb számban őrző két közgyűjtemény anyagából összeállított válogatás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében látható a Szépművészetiben. Onnan a kiállítás augusztusban Pécsre, az idén 50 éves Csontváry Múzeumba utazik. A mintegy 40 művet felvonultató tárlat tisztelgés a magyar festészet történetének egyik legeredetibb és legismertebb alkotója előtt.

Önarckép (fotó: Szépművészeti Múzeum)

A Szépművészeti Múzeumban legutóbb 60 évvel ezelőtt, 1963-ban nyílt kiállítás Csontváry műveiből. Akkor a legnagyobb képeknek a Márvány Csarnok adott helyet, most a felújított Ión-Pergamon Csarnok oszlopokkal tagolt tágas tereiben együtt látható A taorminai görög színház romjai és a Baalbek, A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben és a Mária kútja Názáretben, a Jajcei és a Schaffhauseni vízesés valamint a híres Magányos cédrus és a Zarándoklás a cédrusokhoz Libanonban.

„Elérte hát, amit akart, amiért élt, amiért a Tátra aljáról Taorminába, onnan Libanonba űzetett” – írja a festő monográfusa, Németh Lajos az 1963-as budapesti Csontváry-kiállítást méltatva. Mindig a nagy umbriai mesterrel, Raffaellóval akart versenyre kelni, s most, halála után száznégy évvel művei gyűjteményes kiállítását újra azok között a falak között mutatjuk be, ahol a nagy vetélytárs, Raffaello Esterházy Madonnáját is őrzik.

Magányos cédrus (fotó: Szépművészeti Múzeum)

Németh Lajos máig alapvető összefoglalásában így folytatja Csontváry életútjának áttekintését: „Kortársai nevették és gúnyolták […] Hagyatéka a művészszakértő véleménye alapján csaknem fuvaros kezébe került, és ha nincs egy fiatal, jó szemű építőművész, Gerlóczy Gedeon, vásznaiból ponyvát szabdalnak. […] Negyvenéves kora után kezdett rendszeresen festeni, ám hamar utolérte a korát. Korai művei objektív természettanulmányok, majd sajátos naiv expresszionista hangvételhez érkezett. Nagy tájképeit a természettel való panteisztikus eggyé válás, a művészi és a természeti organizmus egymásnak megfelelése jellemzi. A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben című képében és a nagy Tátra-vízióban a tragikus ihletettségű expresszív dráma uralkodik. A cédrus-képekben, a Mária kútjában és a Tengerparti sétalovaglásban pedig szintetikus egységbe ötvöződtek művészete legfontosabb jellemvonásai: a panteisztikus alázat, az álomittas líra, az expresszív drámaiság, és új jelenségként a felszínre tört, az eddig inkább csak néha felbukkanó, szimbólumalkotó erő. […] Csontváry művészetének jelentősége túl nő a magyar művészet határain, életműve az egyetemes művészettörténet nagy produktumai közé tartozik. Nemcsak a korában felmerült festői problémákra adott egyéni hangvételű választ, hanem úgyszólván minden benne van, ami a piktúra lényegét adja, ami előtte történt, s latensen az azután jövő is. Modernebb, mint sok, a tételes izmusokhoz kapcsolódó kortárs – ám ugyanakkor ősi sorról jött, igazi rokonai csakugyan a művészettörténet nagy korszakaiban találhatók. Épp ezért méltó hozzá, hogy műveit a Szépművészeti Múzeumban mutatják be.”

Gerlóczy Gedeon (forrás: Építészfórum)

A hazai művészettörténet egyik legnagyobb alakja Gerlóczy Gedeon építész. Neki köszönhetjük, hogy Csontváry Kosztka Tivadar művei megmaradtak az utókornak. Fáradhatatlanul gondozta Csontváry hagyatékát, és segítette annak tudományos feldolgozását. A nagy méretű képeket a második világháború idején a Szépművészeti Múzeum pincéjében helyezte el. Miután felszabadult Budapest, Gerlóczy és a Képzőművészeti Főiskola hallgatói (akik építészettörténet-professzorukat tisztelték a személyében) a vállukra vették, majd a múzeumból a főiskolára vitték az alkotásokat. Andrássy úti diadalmenettel ünnepelték, hogy nem semmisültek meg a Csontváry-művek. A képek a későbbiekben – a szakszerűtlen tárolásból, szállításból, restaurálásból következően – gyakran kerültek végveszélybe, és szándékos rongálásnak is áldozatul estek. Megmentőjüknek sokszor kellett jogi úton is vitába szállnia egyes intézményvezetőkkel. Gerlóczy Gedeon 1962-ben, hatvanhét éves korában – jelentős építészkarriert maga mögött hagyva – nyugalomba vonult, és attól kezdve 1975-ben bekövetkezett haláláig kizárólag a Csontváry-életművel foglalkozott. Örökre beírta magát a magyar és egyetemes művészettörténetbe.

A Csontváry 170 kiállítás 2023. április 14-étől július 16-áig látható a Szépművészeti Múzeumban.

------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Csontváry Kosztka Tivadar: A taorminai görög színház romjai (forrás: Szépművészeti Múzeum)