Dialógus vonal és tér között
– Majoros Áron Zsolt és Fürjesi Csaba közös kiállítása a Mabelle Caféban
Mi történik, ha a kortárs képzőművészet kilép a múzeumok és galériák falai közül, és egy bárban lel otthonra? A Mabelle Párhuzamos nézőpontok című tárlata választ ad erre: a művek egymással és a közönséggel kerülnek párbeszédbe – egy koktél vagy kávé mellett. A 2025. november 29-ig megtekinthető kiállítás művészeivel, Majoros Áron Zsolttal és Fürjesi Csabával beszélgettünk.
Mi volt az első gondolatuk, amikor Bérczi Linda kurátor felkereste önöket a kiállítás ötletével?
Majoros Áron Zsolt: Nem ismertem a helyszínt, és eleinte kételkedve fogadtam, hogy egy bárban rendezzünk progresszív kiállítást, de Linda szakmaisága és szervezőképessége eloszlatta a bennem felmerülő kételyeket. Fürjesi Csaba képzőművészt rendkívül tisztelem és kedvelem munkáit, megtisztelőnek tartom a közös megjelenést, és kíváncsian vártam, mi lesz a közös szál, amire felfűzzük a kiállítás fonalát.
Fürjesi Csaba művei a Mabelle Caféban
Fürjesi Csaba: Találkoztunk már Áronnal, jól ismerem és szeretem munkáit, de még sohasem volt közös kiállításunk, így nagyon örültem a lehetőségnek. Ismerve Lindát, nem lepődtem meg a tárlat ötletén. Sejtettem, hogy jó lesz a végeredmény, mindemellett nagyon érdekes volt látni a munkáink összecsengését. Az optikai jelenségek, amelyeket Áron munkái hordoznak, összecsengenek a grafikáimnál alkalmazott vonalrendszerrel. A munkák izgalmas párbeszédbe kerültek egymással – síkban és térben egyaránt. A kurátori szemet dicséri, hogy pont elegendő és egymásra reflektáló alkotás került a Mabelle-be, lehet, hogy ennél sokkal több mű is elfért volna, de a befogadás szempontjából nem lett volna szerencsés.
M. Á. Zs.: Ahogyan Csaba is említette, az alkotások között finom párbeszéd alakult ki, a figurális emberábrázolás lélekkereső attitűdje áthatja mindkettőnk munkásságát. A moire-hatás a réteges rendszerből való gondolkodás is erősítette a kiállítás egységét. Linda remek kurátori érzékenységének eredménye ez az összhang.
Fürjesi Csaba, Majoros Áron Zsolt, Bérczi Linda, Balogh Máté András, az Art is Business elnöke és Didier Lambrecht, a Three Corners Hotels & Resorts szállodalánc vezérigazgatója
Lambrecht Beáta a Three Corners Hotels & Resorts Corporate Directora a kiállításról: Rendkívül pozitívak az első visszajelzések – talán még mi sem számítottunk ennyire lelkes fogadtatásra. A vendégek és a helyi közösség is nagy érdeklődéssel fordult a kiállítás felé, sokan nemcsak a műveket megcsodálni jöttek, hanem beszélgetni, kérdezni, kapcsolatot teremteni. Már a nyitórendezvényen aktív párbeszéd alakult ki a látogatók és a kiállító művészek között. Ráadásul ez csak a kezdet: két tárlatvezetést is tervezünk a közeljövőben a művészekkel, amelyek újabb lehetőséget teremtenek a személyes találkozásra és mélyebb kapcsolódásra. Szeretnénk, ha a Mabelle nem csak kávézó, bár lenne, hanem kulturális találkozópont. Egyértelműen igen. Már a nyitáskor célunk volt, hogy a művészet a Mabelle szerves részévé váljon, és most, hogy megvalósult az első kiállítás, megerősödött bennünk, ez az irány, amit követni szeretnénk. A tapasztalat azt mutatja, hogy az emberek nyitottak, kíváncsiak, és értékelik, ha a művészet „semlegesebb” térben, tehát nemcsak galériákban vagy múzeumokban jelenik meg. Már most készülünk a következő eseményekre: ősszel két különleges programmal várjuk a látogatókat. Októberben a gazdag magyar borvidékek gyümölcsei kerülnek a középpontba: lesz hangulatos Szüreti Mulatság, és egy exkluzív borkóstoló is. Emellett szeretnénk, ha a divat világa is megjelenne a Mabelle kulturális terében – folyamatosan keressük az együttműködési lehetőségeket helyi alkotókkal.
Különösen közel állnak hozzám Majoros Áron Zsolt alkotásai. A kiállított szobrok női alakokat ábrázolnak. Nemcsak esztétikai szempontból nyűgöznek le, hanem szimbolikusan is sokat jelentenek. Úgy érzem, hogy a művek egyfajta „nőies” energiát hoztak a térbe – a teremtés, a gondoskodás és az élet forrásának finom üzenetét hordozzák. Egyszerre nyugodt, inspiráló és mélyen emberi atmoszférát teremtenek – mintha az „ősanyaság” ereje és lágysága szőné át a Mabelle hangulatát. Ez az energia különösen jól illik a hely szellemiségéhez, és pozitív visszajelzéseket kaptunk a vendégektől is. Hiszek abban, hogy a művészet mindannyiunké, és akkor hat igazán, ha közel kerül az emberekhez – kávé mellett, baráti beszélgetés során vagy egy váratlan pillanatban. A Mabelle tökéletes helyszíne ennek: itt a művészet nem távolságtartó, nem „fehér falú intézményben” jelenik meg, hanem a város életének részeként, egy bárban, ahol lüktet a helyi kultúra. Nemcsak a látogatóknak jelent élményt, hanem a Mabelle-nek is értéket ad: közösséget épít, erősíti a hely karakterét és identitását, és olyan különleges atmoszférát teremt, ahová az emberek újra és újra vissza akarnak térni. A művészet itt nem csupán a díszítés funkcióját tölti be, hanem történetet mesél és kapcsolódást ösztönöz – ettől igazán különleges a Mabelle. |
Lambrecht Beáta (forrás: Mabelle Café)
Fürjesi Csaba a kiállításon
Milyen visszajelzések érkeztek eddig a látogatóktól?
F. Cs.: Emlékezetes esemény volt a kiállításmegnyitó, olyanok is eljöttek, hogy megnézzék a műveket, akik egy kereskedelmi galériában nem biztos, hogy megjelentek volna. Bárki beléphetett – a szálloda vendégeitől a bárban fogyasztókon át az utcáról „beesett” emberekig –, és ebben az élő térben kerülhetett kapcsolatba a művekkel. Sokakkal beszélgettem és azt éreztem, senki nem fáradt el az este végére, sőt a művek felkeltették érdeklődésüket a többi munkánk iránt. Jó volt ezt látni egy olyan korban, amikor a felgyorsult világ mellett a figyelem, a fókusz lankad, állandóan rohanunk, nincs idő a művészet befogadására, megértésére. Egyre kevesebbekben él az igény, hogy megmártózzanak a művészet mögöttes dimenzióban és összefüggéseiben. Pedig egy-egy kiállítás, koncert – tulajdonképpen bármely kulturális esemény – aktív gondolkodást igényel és érdemel. A megnyitón ezt a figyelmet tapasztaltam meg.
M. Á. Zs.: A visszajelzések rendkívül pozitívak, a bensőséges térnek köszönhetően az emberek nyitottak és kommunikatívak voltak: a megnyitó alkalmával több mint két órát beszélgettem a látogatókkal, a tizenéves gyermektől a nyugdíjas korosztályig. Remek élmény volt és tartalmas este, öröm volt látni a látogatók figyelmét, amikor egy-egy nekik tetsző műtárgy tartalmi konnotációit és a készítésének sokszínű metódusait kifejtettem.
Majoros Áron Zsolt a tárlatonA Mabelle egyszerre bár és kiállítótér. Mit gondolnak, hogyan befolyásolja a művek befogadását, ha a látogatók egy hétköznapi helyszínen találkoznak velük?
F. Cs.: Minden térnek megvan a maga funkciója, a kereskedelmi galériának, a múzeumoknak és a bároknak, hoteleknek is. Példaértékű, ha az utóbbiak kultúrahordozó terekké válnak. Nem egyedülálló, de ritka missziót vállalt fel a Mabelle, remélem, mások is követik majd. Jó lenne minél több, nem a megszokott kiállítóterekben rendezett tárlatot látni – mindez sokkal szélesebb közönségréteget hozhatna közelebb a művészethez. Nagyon fontosnak tartom, hogy a képzőművészet ne csak a white cube-okban, múzeumok, galériák falán legyen elérhető, hiszen a művészettel együtt kell élni! Megfűszerezi a mindennapjainkat, befolyásolja a hangulatunkat, gondolkodásra késztet. Minél több, hétköznapi helyszínen találkozunk vele, annál jobb.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az efféle kiállítások hivatkozási alappá is válhatnak az intézmény életében: ez az a tér, ahol magaskultúrával találkozhat az ember – tehát üzleti szempontból is megéri a kapcsolódás mindkét félnek.
Látogatók Fürjesi Áron Zsolt alkotásai előtt
M. Á. Zs.: A Mabelle, bár nem klasszikus kiállítótér, az ablakok sokasága kiváló fényviszonyokat eredményez, a környezet izgalmas felületet ad a műtárgyaknak. Remek vizuális edukáció, és fontos a képzőművészeknek is nyitni a kortársaik felé. Sajnos nem mindenki jut el rendszeresen galériák, múzeumok tereibe, így, ha egy bárban találkozik a kortárs művekkel valaki, lehet, hogy érdeklődni kezd a vizuális művészet iránt. Már az is pozitív lépés, ha jól érzi magát a tárgyak között egy vendéglátói környezetben. A bárnak, a hotelnek is presztízst jelent, hogy nem dekorációs tárgyak uralják a teret, hanem ma élő, gondolkodó, problémákat felvető alkotók egyedi alkotásai gazdagítják a luxus enteriőrt.
Mabelle & Art: Párhuzamos Nézőpontok – Fürjesi Csaba & Majoros Áron Zsolt közös kiállítása
Kurátor: Bérczi Linda
A kiállítás megtekinthető: 2025. november 29-ig
Helyszín: Mabelle Café, 1065 Budapest, Nagymező utca 9.
Tárlatvezetés a művészekkel:
Október 7., 18:30 – Fürjesi Csaba
November 6., 18:30 – Majoros Áron Zsolt
További információk ITT.
Nyitókép: Fürjesi Csaba, Bérczi Linda és Majoros Áron Zsolt a Párhuzamos nézőpontok kiállításmegnyitóján (a nyitókép és a cikkben szereplő képek forrása a Pixolar Photography)
Lásd még:
Párhuzamos világok a Mabelle-ben – Interjú Didier Lambrechttel, a Three Corners Hotels & Resorts szállodalánc vezérigazgatójával
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
