Digitális kép virtuális valutáért

A vágy, hogy egy számítógépes fájlhoz kacsolódó kép tulajdonjoga ezentúl kizárólag az övé legyen, a hazai műgyűjtő, Kacsuk Péter kriptopénztárcáját nyitotta meg elsőnek – írja az index.hu. 

Az új tulajdonos határozott előnnyel indult a kép tulajdonjogáért folytatott versenyben, mivel szakmája szerint informatikai tudományos kutató, így ismeri és használni is képes a csak az interneten létező valutákat. Aznapi árfolyamon 550 194 forintot érő egy ethert fizetett Weiler Péter képéért. Az ether kriptopénz, vagyis láthatatlan, ám a szintén kézzel nem fogható bitcoinnál könnyebben kezelhető virtuális valuta. Az pedig nyilván emeli a megszerzett digitális műtárgy értékét, hogy műfajában ez az első a kortárs magyar alkotói piacon.

Van egy régóta fejlődő digitális művészeti közösség, amelynek tagjai különféle oldalakon mutatják be alkotásaikat, és esetenként több millió rajongót is összeszednek. A műfaj egyik sztárja Beeple, akinek 1,3 millió rajongója van, és mindennap feltesz egy képet – vázolta fel az új műtárgy-kereskedelmi forma előzményeit Weiler Péter az Indexnek. „Eddig az Instagramra posztolt képeket nem lehetett eladni. Azt megteheti az alkotó, hogy a digitális művéről készít egy analóg másolatot, de az eredeti mégis egy fájlban van.”

Beeple digitális képét 69 millió dollárért árverezték el a Christie’s aukciósház szervezésében.

Az NFT (non-fungible token), tehát a virtuális valutákra kitalált online rendszerben találtak megoldást a videó-, hang- és képfájlok egyedivé tételére. Így vált lehetségessé, hogy egyetlen, saját értékkel rendelkező példánnyá válhassanak online alkotások.

A lánc minden tagja tudja, hogy azt a bizonyos fájlt egyetlen jogos tulajdonos birtokolja. Ez a virtuális tárgy a továbbiakban egyetlen névhez kapcsolódik, hasonlóan a bitcoinhoz, amit szintén nem lehet kézbe venni, zsebre tenni, de a virtuális pénztárcában csak a gazdája férhet hozzá.

Weiler szerint a blockchain-műkereskedelem megváltoztatja a hagyományos műkereskedelem eddigi gyakorlatát is. A galériák műtárgyakat hitelesítő igazolásai eddig papíron jelentek meg, mára az analóg tárgyakkal, tehát kézzel fogható, anyagból készült műtárgyakkal foglalkozó nemzetközi műkereskedelemben is kezdenek áttérni a blockchain-certifikációra. Ennek révén a hálózatban szereplő több millió gép mindegyikén nyomon követhető, hogy az adott műalkotásnak épp ki a gazdája. Ha valaki eladja a műtárgyat, a következő tulajdonos is megjelenik a rendszerben. Ezzel a módszerrel az alkotóig visszakövethető a mű sorsa, ami nagyon erős hitelesítést jelent.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható. 

Borítókép: Weiler Péter: Bitcoinbánya az Alföldön (forrás: a művész Facebook-oldala)

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Kacsuk Péter egy 2019-es interjúban elmondta: 2011-ben vásárolta az első képet. Kezdetben befektetési céllal indult a gyűjtés, de gyorsan átalakult igazi gyűjtőszenvedéllyé. Ősi László Lemossuk a gyalázatot(Fizetett ünnep) című festménye volt az első mű a korai időszakból. Kacsukot mindig erősen foglalkoztatták a társadalmi kérdéseket feszegető, azokra iróniával és humorral reflektáló, szürreális alkotások. Az irányzat másik szép példája Galambos Tamás Aranykora, amiről a festő azt írta a gyűjtőnek: „Az aranykor című képemet 1996-ban festettem a Millecentenárium emlékére. A kaméleont mint a piedesztálra állított filozófiát – kortünetet festettem meg!” 

Autodidakta módon kezdte a gyűjtést. A KOGART festménybecsüs tanfolyamának elvégzése után 2018-ban beiratkozott a Kortárs Műgyűjtő Akadémiára. Azóta – a festészetről, művészettörténetről, a gyűjtés természetéről és módszereiről szerzett ismeretekkel felvértezve – tudatosabbá vált gyűjtői munkája. Mint mondta, ez több mint munka: létforma, amiben a munka csak az egyik aspektus, valójában rengeteg örömöt nyújt, különösen a művészekkel való személyes megismerkedés – és sok esetben összebarátkozás – révén.