Dizájn, ízek, technológia – az olasz–magyar együttműködések mint kereskedelmi és kulturális kifejezésformák

Olaszországban – amellett, hogy gazdasági hatalomként, a stílus, a dizájn, a gasztronómia hazájaként tekintünk rá – az esztétika és a funkcionalitás, a hagyomány és az innováció egymást erősítő sajátos szemléletét látjuk. Ezt a gondolkodásmódot képviseli az Olasz Külkereskedelmi Intézet (Italian Trade Agency – ITA) budapesti irodája. Az üzleti élet és a kultúra határterületén dolgoznak – kapcsolatokat építve, értékeket közvetítve. A gazdasági diplomácia gyakorlati oldaláról, ígéretes ágazatokról, fenntarthatóságról és a „Made in Italy” valódi jelentéséről az intézmény igazgatójával, Giovanna Chiappini Carpenával beszélgettünk.

Három éve dolgozik Budapesten. Milyennek találja Magyarországot üzleti szempontból?

Az itt töltött idő megerősítette bennem azt a meggyőződést, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet tölt be a közép-európai térségben – gazdasági, infrastrukturális és kulturális szempontból is. Budapest egyedülálló város, ahol a történelmi hagyományok és a modern dinamika kéz a kézben járnak. Az ITA itteni irodájának vezetőjeként számos lehetőségem volt megismerni a helyi gazdasági szereplőket, intézményeket, és külön öröm látni, milyen nyitottsággal, lelkesedéssel fordulnak az olasz kultúra és az üzleti partnerek felé. Valódi potenciált látok a kapcsolatok szorosabbra fűzésében. 

Mely területeken a legaktívabb jelenleg az ITA Budapesti irodája?

Az agrár-élelmiszeripar és a borkereskedelem hagyományosan kiemelt ágazatok.  Rendezvényeink – például a kollektív olasz részvétellel zajló SIRHA Budapest kiállítás és az Olasz Konyha Világhete – jól mutatják az élénk kapcsolatokat. A gasztronómia nem csupán kereskedelmi értéket képvisel, hanem kulturális hagyatékot is: a tradicionális olasz konyhát a világ szellemi kulturális örökségét védő UNESCO-listára is jelölték.

A dizájnszektorban is egyre több magyar vállalkozó keres együttműködési lehetőséget olasz gyártókkal, főként építőipari és belsőépítész szakemberek. Szintén ígéretes terület az iparigép-gyártás – ezen belül az élelmiszeripari, csomagolástechnikai és öntéstechnológiai megoldások –, ahol a magyar termelővállalatok igénylik az olasz szaktudást.

Giovanna Chiappini Carpena az Art is Business Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámának bemutatóján 2025 szeptemberében (fotó: Pixolar Photography)

A „Made in Italy” sokak számára prémium minőséget jelent. Milyen kihívásokkal néznek szembe az olasz cégek a magyar piacon?

Az olasz termékeket valóban nagyra értékelik Magyarországon – legyen szó élelmiszerről, divatról vagy lakberendezésről. Ugyanakkor a magyar piac árérzékeny, így a prémium kategóriás termékek pozicionálása sokszor nem könnyű. Különösen a harmadik világbeli, alacsonyabb áron megjelenő termékek ellenében. Emellett kihívást jelenthet a nagy kereskedelmi láncokhoz való csatlakozás, illetve a nyelvi és kulturális különbségek kezelése, leginkább az értékesítés utáni szolgáltatások területén. Azonban mindez áthidalható, ha a cégek hosszú távon gondolkodnak, és hajlandók befektetni az üzleti kapcsolatok építésébe.

Milyen típusú programokkal támogatják a kapcsolatépítést?

Számos promóciós eseményt szervezünk olasz gyártóknak és magyar partnereknek. Rendszeresen megjelenünk kollektív standokkal a magyarországiszakkiállításokon;workshopokat és termékbemutatókattartunk. Például együttműködtünkaDesign Without Borders (Határtalan Dizájn)kiállítással, ahol nevesolasz tervezőket, köztük AchilleCastiglioni munkásságát is bemutattuk.

Emellett szakmai utakat szervezünk Olaszországba, főleg az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a kertészet, a borászat és a kozmetika területén. Ezek a látogatások lehetőséget adnak magyar cégeknek, hogy közvetlenül ismerjék meg az olasz kínálatot és a gyártókat – tanulmányi, egyszersmind üzleti célt szolgálnak.

Hogyan hatnak a kétoldalú kapcsolatokra a geopolitikai és gazdasági változások?

A jelenlegi globális környezet kétségtelenül kihívásokkal teli – az ukrajnai háború, az infláció és a nemzetközi piacok bizonytalansága mind hatással vannak az üzleti életre. A kiállításokon részt vevők száma csökkent, egyre több cég keres alternatív, költséghatékony promóciós módokat. Ugyanakkor Olaszország továbbra is Magyarország egyik legfontosabb kereskedelmi partnere: 2024-ben a kétoldalú forgalom közel 13 milliárd eurót tett ki.

A dizájnhoz és az életmódhoz kötődő ágazatok stabilak maradtak. Országunk a lakberendezési iparban is kiemelkedő szereplő – tavaly Magyarország ötödik legnagyobb beszállítója volt.

A fenntarthatóság és a digitalizáció mekkora szerepet játszik a jövőbeli projektekben?

Ezek a témák megkerülhetetlenek. A fenntartható dizájn és gyártás egyre fontosabb mind az olasz gyártók, mind a magyar partnerek számára. Az itáliai vállalatok többnyire képesek az innovációt hagyományaikkal ötvözni – jó példákat látunk a divatiparban és a bútorgyártásban.

A digitalizáció terén is izgalmas fejleményeket tapasztalunk: a 3D nyomtatás, a mesterséges intelligencia átalakítja a tervezési és gyártási folyamatokat. Ezek az új technológiák nemcsak hatékonyabbá, hanem fenntarthatóbbá is teszik a működést. Ezt tükrözi az elkötelezett divatszakemberek központi eseménye, a Phygital Sustainability Expo.

Vannak új közös programok, projektek a láthatáron?

Igen, több is. Elindítottunk például egy éves kampányt a Kifli.hu platformon az olasz élelmiszerek népszerűsítésére, amit nagyon pozitívan fogadott a magyar közönség. Előre tekintve, már most készülünk a 2026-os SIRHA Budapest kiállításra, ahol Olaszország partnerországként vesz részt.  Ezt egyúttal jubileumi ünneplésnek tekintjük, mivel tíz éve jelentünk meg először közösen ezen az eseményen.

A borkedvelők nemzetközi versenye, a Winelovers Wine Awards keretében is bővítjük az együttműködést, és új kapcsolatokat építünk a zöld technológiák területén aktív egyesületekkel is.

Mit tanácsol azoknak a magyar vállalkozóknak, akik olasz partnerekkel dolgoznának?

A legfontosabb, hogy ne féljenek felvenni a kapcsolatot velünk. Gyakran tapasztaljuk, hogy a magyar cégek még nem ismerik eléggé az ITA budapesti irodáját, vagy úgy vélik, kizárólag olasz cégekkel foglalkozunk – holott ez nem így van. Szívesen dolgozunk együtt magyar vállalkozásokkal is: segítünk partnert találni, bemutatkozási lehetőséget biztosítunk, és szakmai programokra hívjuk az érdeklődőket.

Javaslom, hogy kövessék irodánkat a közösségi médiában is, és ismerjék meg a szolgáltatásainkat. A kapcsolatfelvétel lehet az első lépés egy hosszú távú, kölcsönösen gyümölcsöző együttműködéshez.

Miként jelenik meg a világszerte nagyra becsült olasz kultúra az üzleti világban?

Az olasz vállalatok – kiváltképp a kis- és középvállalkozások – mélyen kötődnek kulturális örökségünkhöz. A regionális identitás sok esetben hatással van a termékekre, a márkatörténetre, sőt a marketingre is. Ezt próbáljuk megjeleníteni rendezvényeinken is: gyakran egy-egy tartomány kerül fókuszba, hogy megmutassuk a sokszínűséget és az identitásban rejlő gazdasági értéket.

Szép megnyilvánulása ennek a Made in Italy Nap, amelyet minden év április 15-én – Leonardo da Vinci születésnapján – tartunk. Ez az alkalom jól érzékelteti, hogy az olasz kiválóság nemcsak a múlt dicsősége, hanem a jelen és a jövő innovációinak ihletője is.

Mit üzenne azoknak, akik szívesen átvennének valamit az „olasz álomból”?

Az olasz életérzés nem földrajzi kérdés – sokkal inkább értékrend. A kreativitás, a minőség, az élet szépsége iránti nyitottság. Ezek az erények Magyarországon is jelen lehetnek – és jelen is vannak. Budapesti irodánk azon dolgozik, hogy ezeket az értékeket közvetítse, és az üzlet valóban híd legyen a két ország között.

Ha körülnézünk a népszerű közösségi oldalakon, jól látszik: sok magyar ábrándozik arról, hogy egyszer majd egy darabka olajfaligetet, szicíliai nyaralót vásárol, vagy legalább egy kis tengerzúgást hallgat a napsütötte Itáliában. Mert az olasz  „dolce vita” generációk óta a boldogság szimbóluma. De mi van azokkal, akik szintén vágynak az édes életre, de Magyarországon képzelik el a jövőjüket?

A jó hír az, hogy az olasz–magyar gazdasági kapcsolatok erősödése és a közös európai értékek kiváló alapot kínálnak arra, hogy a vágyott olasz életérzés Magyarországon is kézzelfoghatóvá váljon. Az ITA budapesti irodájaa kreativitás, az innováció, a minőségi élet garanciáját jelentő „Made in Italy” széles körű megismertetésével, a párbeszéd ösztönzésével ezt mozdítja elő.

A cikk először a 2025 szeptemberében kiadott, Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.

Nyitókép: Giovanna Chiappini Carpena (forrás: ITA)

Lásd még:

Itália – a művészet otthona – Bemutattuk olasz lapszámunkat

Az állam kultúrafinanszírozó szerepe – Így csinálják Olaszországban

Világszínvonalú kulturálismenedzsment-képzés – Olasz belépő a művészeti szférába

A Palazzo Falconieri – a Római Magyar Akadémia otthona