Drónokkal a műemlékvédelemben (is)
– Innovatív légi és térinformatikai megoldások az épített múlt feltérképezéséhez
A rohamléptekkel fejlődő technológia a műemlékvédelemben is a hasznunkra válhat. Az épületek digitális feltérképezésében innovatív, drónos, lézerszkenneres megoldásokat kínáló magyar térinformatikai cég, a Loricatus Kft. már Olaszországban is segíti a helyiek munkáját.
Családi örökség: Holman Ágoston élete szorosan összefonódik az építőiparral, mondhatni, beleszületett e hivatásba. – Találni a felmenőim között ácsot, édesapám pedig a kivitelezésben – főleg a műemlékvédelem területén – tevékenykedik. Én meg ennek ellenére nem építésznek tanultam, inkább a biztonságtudomány vonzott – meséli. – Hamar kiderült, milyen óriási ez a terület, számtalan különböző ágazattal. A drónokkal való munka, az adatgyűjtés, az így nyert információkból lehetővé váló modellezés szinte azonnal magával ragadott.
A Loricatus Kft.-t társával, Gyarmati Krisztiánnal 2019-ben alapította. A Karmelita kolostor felújításakor ismerkedtek meg, Krisztián akkor még a TEK biztonsági szakembereként dolgozott, míg Ágoston édesapja cégének munkatársaként a felújításban, műemlékvédelemben volt érdekelt. – Hamar összebarátkoztunk, és megértjük egymást a munkában is. Én jól ismertem a műszaki világot, az építészeti és műemlékvédelmi szabályozásokat, ő biztonságtechnikai szakemberként a jogszabályok, hatósági kérvények világában mozog otthonosan. Erre nagy szükségünk is van, hiszen a munkánk nem elhanyagolható részét az engedélykérések, beadványok kitöltésével töltjük – magyarázza.
Több mint játék
– Gyakran megkapjuk, hogy csak „játszunk” a drónokkal, aztán meg ülünk a számítógép előtt – hol van ez a hagyományos építészeti munkától?! Pedig az egyre gyorsabb ütemben fejlődő technológia alkalmazásával pontosabban, gyorsabban dolgozhatunk – mosolyog.
Tevékenységük mind az új épületek felhúzásánál, mind a meglévők restaurálásánál, állagmegóvásánál nagy segítséget jelenthet. Például oly módon, hogy úgynevezett 3D pontfelhőket hoznak létre: a drónok előre megtervezett repülési útvonalakon rögzítik az épület környezetét és struktúráját, majd az így keletkezett pontfelhők alapján digitális 3D-modellek készülnek. Ez a megoldás jól jöhet a hagyományos módszerekkel nehezen megközelíthető helyeken. A BIM-alapú (Building Information Modeling) építkezést, renoválást digitális, 3D-s terv alapján folyamatosan nyomon követik. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a kivitelezés alatt drónokkal vagy más eszközökkel rendszeresen mérik és rögzítik, mi hogyan épült meg, majd ezt összevetik a tervvel. Így azonnal észrevehető, ha valami eltér az eredeti elképzeléstől, és a hibák gyorsan javíthatók.
Versenytársaiktól az átfogó és személyre szabott szolgáltatás különbözteti meg a Loricatust. A cég teljes körű szolgáltatást nyújt: a terepmunkát megelőzik a hatósági ügyintézések, gondoskodnak az engedélykérésekről is. – Sokféle műszert használunk – mindig a célnak legmegfelelőbbet. Nálunk ezek az eszközök – minden, ami a piacon elérhető – megtalálhatók. A modellezést magasan képzett szakemberek végzik. Mivel rettentő gyorsan fejlődő iparágról beszélünk, gyakorlatilag versenyt futunk az idővel, így kollégáink képzése állandó: szerepel is a munkaköri leírásukban, hogy fejleszteniük kell magukat, elengedhetetlen a tanulás, a legfrissebb technológiák ismerete. Mindannyian kiválóak a saját területükön, így minden megrendelő célját a legmagasabb színvonalon tudjuk teljesíteni. A „laborban” készül az adatfeldolgozás, a modellezés, az átadást követően pedig ismét részletekbe menő megbeszélést tartunk az ügyféllel: közösen nézzük át, hogy valóban azt kapta-e, amit szeretett volna – mondja Ágoston.
A csapat jelenleg tíz főből áll, szakértőkkel együtt – persze időnként, projekttől függően a saját területükön egyedülálló munkát végző külsős szakembereket is bevonnak.
A szkennelés, a háromdimenziós digitalizálás átláthatóbb, pontosabb eredményt ad, ráadásul minden azonnal látszik a monitoron. – A hosszabb láncolat, amely korábban jellemző volt a munkára (vagyis az, hogy kimegyünk a terepre, felmérünk, rajzolgatunk, visszamegyünk, mert valamit elfelejtettünk, majd a jegyzetekből próbálunk valamit alkotni), nálunk kimarad. A technika az adatgyűjtést is lényegesen gyorsabbá teszi – sorolja az előnyöket.
A magyar tenger felülnézetből – A sokféle építkezés és műemlékfelmérés mellett kivételesen izgalmas volt 2020-ban a Balaton feltérképezése – meséli Ágoston. – Két alkalommal végeztünk adatrögzítést: télen, amikor még minden szürke és barna volt, és tavasszal, mire minden kizöldült. A Balaton Fejlesztési Tanács arra kért fel bennünket, hogy az arculati kézikönyvhöz az egész tóról készítsünk átfogó képet. Heteken át dolgoztunk rajta, autóval kísértük a drónokat. Kértünk a légügyi hatóságtól engedélyt az egész Balatonra, amit nem kaptunk meg, így a tó fölé csak addig mehettünk, ameddig az engedélyünk szólt. Készültek persze látványos panorámaképek, de felmértük a partszakaszt is, a nádast, a stégeket, a víz mellett található építményeket, a vasútvonalat, mindent. Ezek a felvételek segíthetik a későbbi arculattervezést, a karbantartást, a fejlesztéseket, ráadásul nagyon fontos pillanatképet kaptunk a „magyar tenger” 2020-as állapotáról. |
Jelen lenni a műemlékek országában is
2024 óta az olasz piacon is jelen vannak, a mediterrán országba a számos műemlék vonzotta a céget. – Milliónyi műemlékvédelmi szabályuk van, talán még ők sem látják át mindet. Még a „tápláléklánc” alján vagyunk, remélhetőleg számos izgalmas munkát végezhetünk majd náluk. Az irodánk Milánóban van, de dolgozunk Triesztben és környékén is. Fontos elmondani, hogy munkát exportálunk, tehát csak a saját szakembereinkkel dolgozunk ott is – ahogyan tesszük azt Délvidéken, Szabadkán is. A terepfelmérés természetesen helyszínhez kötött, de a „labor” Budapesten található. A szkennelés után Magyarországon dolgoznak a kollégák, innen küldjük vissza a feldolgozott adatokat, a 3D-modelleket – magyarázza Holman.
A Loricatus csapata Milánóban (forrás: a Loricatus Facebook-oldala)
Mint meséli, Olaszországban egyelőre többet dolgoznak hajókon, mint műemlékeken. Az eddigi legizgalmasabb feladatot Milánóban kapták: a város ikonikus épülete, a Milánói dóm digitális feltérképezésére kérték fel a Loricatust. A drónok előre meghatározott útvonalon repültek a templom tornyai és homlokzata körül, miközben nagy felbontású képeket rögzítettek. Ebből – fotogrammetriai szoftverrel – több száz millió pontból álló 3D-pontfelhőt alkottak, amely a legapróbb részletekig leképezte az épületet. A belső terekben és a nehezen hozzáférhető területeken lézeres 3D-szkennelés történt: a katedrálisban – oszlopok, boltívek, szobordíszek mentén – milliméteres pontosságú adatokat gyűjtöttek. A pontfelhők és lézerszkennelési információk alapján létrehozott 3D-modellt közvetlenül importálhatták a BIM-rendszerbe. Így a restaurációs és karbantartási tervekhez szükséges metszetek, alaprajzok automatikusan, az építészeti információs modellből generálva készültek.
A Loricatusnál a térinformatikát összekötik az építészettel, a műemlékvédelemmel, a szobrászattal, a tájépítészettel, a geofizikával is. Az elkészült modellek számos célra használhatók – a felújítási munkálatok után is. Akár későbbi renováláshoz adhatnak támpontot, alaprajz, metszet készítésében segíthetnek – ezek leginkább a belsőépítészeknek érdekesek –, és turisztikai célokat is szolgálhatnak. Arról nem is beszélve, milyen fontos értéket képvisel, ha az épület egy adott időpontban látható állapota megmarad az utókornak, vagyis az értékmegőrzést is szolgálja az egy-egy ilyen adathalmazból készült, messzemenőkig részletes 3D-modell. – Az értékmegőrzés nem csak a műemlékeknél, de a frissen felhúzott épületeknél is fontos. Nem azért, mert ötven év múlva összeomlanak, és újból meg kell azokat építeni, hanem mert idővel fel kell újítani mindet. És ha rendelkezésre áll egy ilyen modell, sokkal könnyebb a dolgunk, mint néhány évtizede, amikor elázott képek alapján kellett összerakni, vajon hogyan is nézett ki fénykorában az adott épület és a környéke – vélekedik.
Holman Ágoston (forrás: Holman Ágoston)
Az olasz szabályoknak megfelelően egy-egy építkezés, felújítás alkalmával nem csak az adott épületet szkennelik, de a szomszéd házakat, utcákat is. Ennek biztonsági okai vannak: ha az építkezés viharaiban valami megsérülne, akkor azt megfelelően orvosolhassák, illetve vitás helyzetben könnyebben eldönthessék, hogy az esetleges kárt valóban a kivitelező okozta-e.
– Az egységes táj-, utca- és tetőképet illetően példát vehetnénk az olaszokról, ahogyan a tudatos várostervezésükről is – mondja. – Tisztában vagyok azzal, hogy mindez lassú, generációkon átívelő folyamat, nehéz elkezdeni, és még ha is meg is van a hajlandóság mindenkiben, akkor is évtizedekig tart az egységes arculat kiépítése. Mi abban segíthetünk, hogy mindehhez a lehető legrészletesebb adatszolgáltatást nyújtjuk.
Az olasz piac után szeretnének megjelenni Európa más országaiban is. Jelenleg Szabadkán dolgoznak: a városháza homlokzatának felújításában segédkeznek. A cél egy nyugat-balkáni multicég létrehozása, magyar központtal.
Az eredeti cikk a 2025 szeptemberében kiadott, Olaszország kulturális és üzleti életével foglalkozó nyomtatott lapszámunkban jelent meg.
Nyitókép: Holman Ágoston Rómában (forrás: Holman Ágoston)
Lásd még:
Itália – a művészet otthona – Bemutattuk olasz lapszámunkat
A kultúrába fektető pénzintézet – Az Unipol-sztori
Kevés brand tudja úgy ötvözni a luxust a gondolatisággal, mint a Prada – A divatház nemcsak ruhakölteményeivel, de vállalati gyűjteményével is maradandót alkot
„Nyerő stratégia befektetni a kultúrába és a kreatív iparágakba” – Michele Coppola az Intesa Sanpaolóról
Világszínvonalú kulturálismenedzsment-képzés – Olasz belépő a művészeti szférába
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
