Dupla kiállítás a Molnár Ani Galériában, Zsolnay Fényfesztivál, kiállításmegnyitó a PIM-ben, 1975-ös film ősbemutatója a Cirkó-gejzírben

Imre Kocsis: B.XV.73, 1973, akril, vászon és B.V.68, 1968, karton, fa (fotó: Drapkó Péter / Molnár Ani Galéria)

Utolsó lehetőség: két különleges kiállítás zárul a Molnár Ani Galériában

Imre Kocsis: Double Negative és Kortmann Járay – Mendreczky Karina: The long sight of the frog 
Helyszín: Molnár Ani Galéria, 1088 Budapest, Bródy Sándor utca 22.
Időpont: 2024. július 6-ig

A Molnár Ani Galéria napokban záródó kiállítása rendhagyó és hiánypótló művészettörténeti tárlat – a galéria szakmai programjában és a hazai művészeti világban egyaránt. Imre Kocsis grafikus, festő- és installációművész Magyarországon eddig nem látott műveinek szervezett első önálló kiállítást Double Negative (Dupla negatív) címmel a Galéria. Imre Kocsis (1937–1991) magyar, német területen ismertté vált művész, a nemzetközi minimalista-konstruktivista mozgalmak egyik kulcsszereplőjének tekinthető. Az 1960-as és 1980-es években úttörőnek számított a fehér és fekete színpárra épülő koncepciójával és térértelmezésével.

Kortmann Járay Katalin: Keltető, 2024, műanyag, beton, polimer, ásványi por és Mendreczky Karina: The long sight of the frog/3, 2024, beton, katedrál üveg, papírkollázs, fa (forrás: Molnár Ani Galéria)

Más izgalmas tárlat is zárul szombaton: az am projects-ben látható, Kortmann Járay Katalin és Mendreczky Karina alkotópáros The long sigh of the Frog (A béka hosszú sóhaja) című kiállítását Emily Dickinson írásai inspirálták. Az Esterházy Díjat nyert művészpáros az író életét, művészetét és gondolatait dolgozza fel egy galériateret átszövő térinstallációban. Az alkotópáros Dickinson alakjában és a béka, virágok és különböző női szimbólumokban igyekszik megragadni a sajátos melankóliát és a női sorsot.

További információkért kattintson a Molnár Ani Galéria oldalára.

Fényszőnyeg 2023-ban (forrás: Zsolnay Fényfesztivál)

Hipnotikus Fénydimenziók Pécsett

Zsolnay Fényfesztivál
Helyszín: Pécs belvárosa, Zsolnay Negyed
Időpont: 2024. július 4–7-ig

Pimasz játék az érzékekkel, szemkápráztató fényinstallációk és alternatív fénydimenziók – ismét ellenállhatatlan programokat kínál a Zsolnay Fényfesztivál. Megjelenik a mesterséges intelligencia, lesz elvarázsolt fényerdő és egy disztópikus sci-fi világába is beléphetünk. Az ecset továbbra is a fény, a vászon pedig a teljes belváros, mintegy harminc helyszínnel.

A fesztivál fő attrakciójának számító Zsolnay Light Art Video Mapping verseny keretében öt alkotás látható, melyek háromdimenziós, hanggal kísért, fényből szőtt animációk, kifejezetten a Székesegyház homlokzatára komponálva. A verseny idei témája az idén ötvenéves, Rubik Ernő által tervezett bűvös kocka. Minden évben kivételes élményt kínál a Pécs belvárosát behálózó fénykörút, a Fény Útja, amely tizenkilenc állomása érinti a belváros ikonikus épületeit. Az egyre növekvő érdeklődés miatt még nagyobb területre terjed ki, így a tavaly nagy sikerrel debütált Kodály Központ Hangversenytermén túl egészen a Zsolnay Negyedig húzódik a fényuniverzum. Itt egy látványos fényinstalláció látható, egyúttal bejárhatók lesznek éjszaka a Zsolnay Negyed látnivalói és több kiállítása is, köztük az m21 Galériában látható Street Up című tárlat.

A japán művész, Shohei Fujimoto munkájában több száz vörösen izzó lézersugárral kápráztat el (forrás: Zsolnay Fényfesztivál)

A Fény Útja művészei napjaink legfontosabb témáira reagálnak. A mesterséges intelligencia segítségével interaktív módon formálhatjuk át egy kiállítótér belső tereit, míg egy másik alkotás a kiterjesztett valóságon keresztül vizsgálja a tűz, mint civilizációnk számára meghatározó, ősi elem jelenkori szerepét. Több száz vörösen izzó óriás lézernyaláb koreografált mozgását csodálhatjuk a Kodály Központ hangversenytermében, az Árkád Pécs Bevásárlóközpontban száz négyzetméteres LED falon az élet eredetének története formálódik át virtuális fantáziavilággá, a Balokány Liget pedig elvarázsolt fényerdővé változik.

Pécs látképe a Fényfesztivál alatt (forrás: Zsolnay Fényfesztivál)

Helyváltoztatás nélkül is utazhatunk abban az utcában, ahol a teljes járdafelület mozgásba lendül a talpunk alatt; egy audiovizuális vetítés pedig a sci-fi műfaj esztétikáján keresztül kritikát fogalmaz meg a technológia fejlődéséhez társított általános optimizmusunkkal kapcsolatosan.

A fesztivál nemcsak fényalkotásokkal teszi gazdagabbá Pécs belvárosát, hanem napközben színes utcaszínházi és újcirkuszi produkciókkal is. A belváros közterein argentin, ausztrál, katalán, izraeli, cseh és magyar művészek előadásai során erősíthetjük rekeszizmainkat, vagy csodálhatjuk a zsonglőrök és artisták ügyességét.

Részletek: www.fenyfesztival.hu

forrás: PIM

Kiállításmegnyitó a pimPARTban

Ádám, utazunk. (Elsüllyednek)
Helyszín: Petőfi Irodalmi Múzeum, Szélfogó, 1053 Budapest, Károlyi utca 16.
Időpont: 2024. július 5-től szeptember 15-ig. 

Válságok társadalmában élünk. Jelen korunk narratívájává vált a pánik, mely a gazdasági és környezeti problémák kérdéskörét disztopikus jövőígéretként láttatja. Ebben a közhangulatban a kudarc elkerülhetetlen, a cselekvés abszurd fikció. Az egyén tragikus hős, akárcsak Ádám Az ember tragédiájában: egy valódi ráhatásra képtelen szemlélődő.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem diákjaival való együttműködés keretében megvalósuló kísérleti tárlat a cselekvés, a bevonódás, a részvétel és párbeszéd lehetőségeit kutatja. Ironikus széljegyzet Az álom vége? Klímaváltozás Az ember tragédiájában és ma című kiállításhoz. Az installáció a madáchi szöveghagyomány szétszálazására, majd újraszövésére invitálja a látogatóit.

Alkotók: Bartal Csenge, Czinege Regina, Derényi Janka, Makay Anikó, Magyar Ágota, Oláh József, Perosa Renáta, Rybaltovszki Anna

Kurátor: Szabó Eszter Sára

További információk a PIM oldalán.

Fotó: Cirko Film

Magyarországon eddig nem látott remekmű a Cirko-Gejzírben

Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. I-II.
Helyszín: Cirko-Gejzír Mozi
Időpont: 2024. július 6. 19.00, 19.15, 19.30

Az 1975-ös belga–francia film egy megözvegyült anya főzéssel, takarítással, gyerekneveléssel és ügyintézéssel töltött, szigorúan beosztott idejét követi három napon át. A nő (akinek a neve, Jeanne Dielman, csak a címből és egy felolvasott levélből derül ki) azzal biztosítja megélhetését, hogy minden délután más-más ügyfelet fogad a lakásán, mielőtt a fia hazaér az iskolából. Jeanne számára a szexmunka is a hétköznapi rutin része. A második napon, az aktuális ügyfél látogatása után Jeanne fegyelmezett viselkedése megváltozik. Vacsorakészítés közben túlfőzi a krumplit, majd a fazékkal kezében céltalanul bolyong a lakásban. Elfelejti rátenni a fedelet a porcelánedényre, amelyben a pénzét tartja, távozás után felkapcsolva hagyja a villanyt a szobában, kihagyja az egyik gombot a köntösén, és elejti a frissen elmosott kanalat. Ezek a furcsa változások egészen addig folytatódnak, amíg a harmadik napon meg nem érkezik az aznapi ügyfele.

A Jeanne Dielman, 1080 Brüsszel, Kereskedő utca 23. I-II. című filmet a szakma a mai napig remekműként, valamint a feminista filmek úttörő alkotásaként tartja számon. Cannes-i premierje után, 1975-ben egy Louis Marcorelles nevű kritikus „a filmművészet történetének első női mesterműveként” írt róla. ​​A Brit Filmintézet 2022-es szavazásán a valaha készült legjobb filmnek választották. Az elismerések ellenére Magyarországon most láthatja először vásznon a közönség a 200 perces, eredetileg két részre tagolt alkotást a Cirko Film forgalmazásában.

Jegyvásárlás ITT.

Nyitókép: A Pécsi Székesegyház a tavalyi Fényfesztivál alatt (forrás: Zsolnay Fényfesztivál)