E.P.
Most még inkább fogjuk, el ne engedjük az újító művészek kezét! Köztük lehetnek a jövő Esterházy Péterei.
Kedves Olvasók!
Hetven éve született Esterházy Péter, a magyar irodalom egyik legnagyobb hatású alkotója, és idén júliusban volt halálának negyedik évfordulója. E.P. nyelvet adott nekünk, még a Kádár-korszakban, hogy ne csak az előírt sémákban beszélhessünk 1956-ról, a rendszerváltásunkról, az azóta eltelt időről, az életünkről.
„Az Esterházy-szövegekben elképesztő amplitúdója, távolsága van azoknak a pontoknak, ahol az iróniája, a humora és a tragikuma megszólal. Egy mondaton belül is tud néha csavarni” – mondta 2015-ben, E.P. Mercedes Benz című műve felolvasószínházi bemutatója apropóján az Art is Business Díj „Művészek a Művészekért” különdíjával is kitüntetett Radnóti Zsuzsa dramaturg. „Az Esterházy-színjátékok különleges színt hoztak a kortárs magyar dráma életébe. Péter akarva-akaratlanul új dramaturgiát honosított meg, radikálisan szembefordulva a hagyományos színpadi keretekkel, gondolkodásmóddal. Szakított a lineáris, időben előre haladó, realista történetmeséléssel, és szakított a hasonlóan nagy hagyományú pszichológiai realista hős ábrázolásával.” A Mercedes Benz, Esterházy utolsó darabja szellemi és nyelvi tűzijáték, egy utánozhatatlan „esterházys történelmi revü”, amelyben Az ember tragédiája keretjátékát felidézve az Esterházyak sorsát követhetjük végig a XVII. századtól a XX. század históriájának vérzivataros évtizedéig. „Amikor egy kormányzati akarat folytán egyre centralizáltabb a létezésünk, újra fontos, hogy ilyen művekkel találkozzunk. Meg kell mutatni, milyen világban élünk, és fontos, hogy ez valamilyen módon megszólaljon az emberek lelkében” – nyilatkozta Radnóti.
A kommunikációs technológiák, a tudás hordozóeszközei – a szóbeliség, az írásbeliség és a könyvnyomtatás – gyökeres változást hoztak a gondolkodásban. A könyvnyomtatás révén terjedhetett el az általános írás-, olvasástudás, születhetett meg a nemzeti nyelvű irodalom, jöhetett el a felvilágosodás, a tudományos forradalmak kora. Hasonló történt akkor is, amikor megalkották a fényképezőmasinát. A festőknek többé nem kellett szolgai módon ábrázolniuk a valóságot, szabadon szárnyalhatott a képzeletük; létrejött az impresszionizmus és a többi, forradalmi képzőművészeti irányzat. Majd feltalálták a mozgóképet. „A mozi világos, egyértelmű nyelv. Ezt a nyelvet mi a magunk módján felépítettük, kihasználtuk, és elmondtunk rajta mindent, amit akartunk” – fogalmazott Tarr Béla filmrendező.
Új nyelvet szült az internet, a digitalizáció, az okostelefon, és születőben van egy még újabb, amelyet – e technikai vívmányok jóvoltából – a Covid-19-járvány hívott életre. A krízis begyújtotta a gondolkodást: hogyan lehet kapcsolatot teremteni az előadóművészek és a befogadók között akkor is, ha fizikai értelemben nincsenek közös térben? Friss, eredeti műfaj teremtésének lehettünk tanúi. Élő, jelen idejű, mint a színház, de a játékot a saját otthonaikban, a világhálón követik a nézők-hallgatók. Annak ellenére, hogy a színészek nem látják a közönséget, olyan különleges intimitást lehet elérni, amilyet még stúdiószínházban is csak nagyon ritkán sikerül. „A kamera miatt rendkívüli a közelség, mégsem filmről van szó, mert az aktuális pillanat varázsa működteti” – összegezte Harangi Mária, a Madách Színház Örökké fogd a kezem! című előadásának rendezője. (A szerepeket Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter játszotta – saját otthonában.)
A online produkciók, csakúgy, mint az „igaziak”, költségesek. A fentebb említett, világviszonylatban is úttörő karanténszínházi előadás címe némi áthallással támogatói mottóként is felfogható: most még inkább fogjuk, el ne engedjük az újító művészek kezét! Köztük lehetnek a jövő Esterházy Péterei.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
