Echéry-Pataki András: „Próbáljuk az ujjbegyünket a kor elvárásain tartani”

Echéry-Pataki András 1988-ban szerződött az akkor nemrég alakult Szegedi Baletthez, mint az együttes egyik vezető táncosa. A néptánc felől érkezett a baletthez. Szegedi Kortárs Balett néven 1993-tól működnek, és Juronics Tamással közösen határozzák meg az együttes stílusát. Echéry-Pataki András szívügye, hogy olajozottan működjön a társulat, hazai és nemzetközi színtéren egyazon intenzitással képviselje magát. Az idei évaduk két tavaszi meglepetés produkciója a Tűz, spanyol tematikájú darabok (Camen, Bolero, Bernarda Alba háza) füzére, illetve a királyságától megfosztott Lear, családi dráma.

Carmina Burana (fotó: Éder Vera)

Juronics Tamás művészeti vezetővel közösen irányítják a társulatot. Mindketten elég karizmatikus személyiségek. Hogyan fér meg két dudás egy csárdában?

Ezt már sokan kérdezték tőlünk.Táncosként indultunk, Tamásnak a társulatnál kezdődött a professzionális karrierje, az akkori Balettintézetből végzősként egyenesen Szegedre került. Ami engem illet, három évet a Honvéd Együttesben, kettőt a Győri Balettnél töltöttem, mielőtt csatlakoztam volna a társulathoz, fél évvel az alapítás után. Mindketten néptánc tagozaton végeztünk, jómagam egy korábbi évfolyamban. Barátságban álltunk egymással, közös ötletként jött, hogy alapítsuk meg a Stúdió balettet, ami az együttesi léten belül lehetőséget biztosít a táncosok alkotókedvéből kiinduló ambícióknak, a különféle kísérleteknek. Juronics Tamás volt ennek a legmarkánsabb figurája, ötletadója, alkotója. És ha már létrehoztunk egy ilyen formációt, akkor működtetni is akartuk önálló társulatként a társulatban. Megjelentünk a kulturális piacon, különböző előadóhelyeken önálló produkciókkal, ennek a szervezési munkája rám hárult. Tulajdonképpen a mostani felállásunknak is a Stúdió balett volt a kiindulópontja. Akkoriban még mindketten aktívan táncoltunk, aztán egyértelműen körvonalazódott, ki milyen irányba teszi le a voksát az együttműködésben. 2000-ben önállósodtunk, kikerültünk a Szegedi Nemzeti Színház struktúrájából, és önálló szervezeti háttérrel kezdtünk el működni. Tehát 1993-tól datálódik a leosztás kettőnk között, amikor a színház igazgatója megbízta Tamást a művészeti vezetéssel, engem pedig az igazgatással.

Elégia (forrás: Szegedi Kortárs Balett, YouTube)

Állandó misszió a táncművészetnek közönséget találni. Ebben a misszióban milyen szerepe van az arculatteremtésnek, a modern, hatékony marketingstratégiának?

Több mint három évtizedes háttérrel a mindennapi munkánk része, hogy miként tudunk megfelelő számú előadást létrehozni, szervezni, eladni, hogyan tudjuk a közönségbázisunkat építeni. Ennek számtalan formáját találtuk ki, végül beállt a működésünk a társulat méretéhez illő optimális rendszerre. Tizennégy-tizenhat táncossal dolgozunk, az együttes életének szervezését egy kis iroda végzi öt munkatárssal, köztük egy irodavezető-művészeti titkár, egy PR-menedzser, valamint egy műszaki vezető, aki egyben az ügyelőnk is, továbbá a turnéink műszaki koordinációját is végzi. Éves viszonylatban nagyjából kilencven-száz előadást játszunk, amiből harminc Szegedhez köt minket, a várossal és a színházzal kötött szerződés értelmében is. A fennmaradó előadásokat olyan, táncprofilú helyszíneken értékesítjük, mint a Nemzeti Táncszínház, a Müpa, illetve külföldi előadóhelyek.

Vadak (forrás: Szegedi Kortárs Balett, YouTube)

Túlkínálat van kultúrából, megváltoztak a kultúrafogyasztási szokások, áthelyeződött a hangsúly az online térre: mindezek a külső tényezők mennyire befolyásolják a produkciók eladhatóságát?

Óriási szerencsénk, hogy a brandünk már nagyon régóta kialakult. A Szegedi Kortárs Balett hosszú évek óta jól csengő név, nem csak a magyar, hanem a nemzetközi táncpiacon is. Nagyon komoly referenciával rendelkezünk, ami természetesen megjelenik a honlapunkon, a repertoáron. Mi is aktívan használjuk a kor megkívánta eszközöket, rengetegen követnek minket a Facebookon, az Instagramon. Próbáljuk az ujjbegyünket a kor elvárásain tartani a modern típusú közönségépítés érdekében.

Kitűzött céljuk új közönség, főleg a fiatalok megszólítása?

Az évtizedek alatt a generációk is változtak. Akik megismertek minket fiatalon, már hozzák a gyerekeiket, de természetesen teszünk is a fiatalok megszólításáért. Ifjúsági műveket, mese tematikájú előadásokat is létrehozunk, amivel nagy számú közönséget tudunk bevonzani. Beavató színházi előadásokat is tartunk. Osztályokat, évfolyamokat hívunk meg az ilyen jellegű előadásokra, természetszerűleg leginkább Szegeden. Célzottan fókuszálunk a fiatalokra. A bérletrendszerünk illeszkedik a szegedi színházéhoz, a műsortervben két bemutatóval, harminc előadással szerepelünk. Bérleteket ugyanúgy árulnak a mi előadásainkra, integráltan része vagyunk a színház műsorpolitikájának.

Kezdettől meghívnak külföldi koreográfusokat, táncosokat a társulathoz. Más hatások bevonzása mennyiben növeli a Szegedi Kortárs Balett ázsióját akár itthon, akár külföldön?

A vendégkoreográfusok mindig valami újat, sajátosat hoznak, ami értelemszerűen beépül a repertoárunkba, a kifejezési formánkba. Már az indulásnál fontos volt, hogy nyitottság jellemezze a társulatot, és hogy pozíciót szerezzünk nem csak a magyar, hanem a nemzetközi táncéletben is. Ennek óhatatlanul is része, hogy rendszeresen meghívjunk alkotókat a csapatunkhoz. Napjainkig huszonhárom külföldi alkotóval dolgoztunk, némelyikükkel többször is. Enrico Morelli például szinte már házi koreográfusnak számít nálunk. A Düsseldorfi Táncvásáron találkoztunk anno, olyan jó kapcsolat alakult ki köztünk, hogy a hatodik koreográfiáját készíti most a társulatnak. A markáns művészi arculat mellett elengedhetetlenül fontos a nyitottság azokra a trendekre, irányokra, amelyek meghatározóak a nemzetközi táncéletben. Társulatunk pozicionálása, a visszajelzések, amiket kapunk, erősítik az önmeghatározásunkat.

Carmina Burana (fotó: Éder Vera)

Célirányosan építkeznek a nemzetközi vendégszereplések, turnék területén. Az utóbbi időben mintha a Baltikum, a Benelux államok, a frankofón országok bírnának kiemelt jelentőséggel.

Rendkívül sok irányba mozdultunk el az elmúlt harminc évben. Izraeltől Mexikón át Németországig több hónapos turnékon vettünk részt. Több mint harminc országban jártunk, és mindig valamiféle koncepció szerint. Előfordult, hogy valamelyik külföldi ügynökség menedzselte a társulatot arra fókuszálva, hogy bizonyos területre közvetítsenek minket. Berlinben is volt ügynökségünk, amelyik lefedte a német nyelvterületet. Alkalmaztunk olyan művészeti menedzsert is, aki itthonról szervezte az utakat. A piaci szempontok mellett van egy kultúrdiplomáciai része is a vendégszerepléseknek, a kulturális évadok esetében a kultúrdiplomácián van a hangsúly.

Carmina Burana (fotó: Éder Vera)

Az elmúlt időszakban két-három turnénk szervezése sajnálatos módon megakadt a covid miatt. A kamionunk már elindult Belgiumba, amikor kitört a járvány. Terveztünk továbbá egy baltikumi-orosz turnét, volt egy amerikai meghívásunk a Liszt Intézet kezdeményezésére. Két évünk azzal telt, hogy megpróbáltuk ezeket a kapcsolatokat szinten tartani, az elkezdett szervezést befejezni. Végül a belga vendégjátékunk létrejött áprilisban, a baltikumi utunk szintén, az oroszt az ismert okok miatt el kellett engedni. New Yorkban sikerrel bemutatkoztunk, sőt Dubajban is képviseltük hazánkat az Expón.

Nemrég leszerződtek egy belga ügynökséghez.

Régóta együtt dolgozunk a Ballets.be ügynökséggel, több utat is szerveztek nekünk Belgiumban. A legutóbbi előadásunk sikerén felbuzdulva – Brüsszel szívében, legendás helyszínen, a Cirque Royalban – szorosabbra fűztük a kapcsolatot, megállapodtunk, hogy frankofón területen, a Benelux államokban, Finnországban képviselnek minket. Kézzel fogható eredményei is vannak már ennek, 2023 decemberére kaptunk egy több mint tíz előadásra szóló meghívást Belgiumba. Emellett bízom abban, hogy a baltikumi kapcsolatainkat is gyümölcsözőbbé tehetjük. Litvániában és Lettországban külön ügynökség foglalkozott velünk. Nagyon szerették a Carmina Burana előadásunkat.

New York több szempontból is nagy falatnak számított? A balett egyik kinti fellegvárában léptek fel, a közönség ovációval fogadta a társulatot…

Mindenféleképpen. Ez volt az első utunk az Egyesült Államokba, különleges várakozás övezte a részünkről. A fogadtatás nagyon előremutató volt diplomáciai szempontból is, nagykövet vendégekkel, szakmabeliekkel ígéretes megbeszéléseket folytattunk. Azért az komoly referencia, hogy New Yorkban, Manhattanben, az Alvin Ailey American Dance Theater székházában, az Ailey Citigroup Theaterben tartottunk két Carmina Burana előadást.

Carmina Burana (forrás: Szegedi Kortárs Balett, YouTube)

A Szegedi Kortárs Balett repertoárjában biztos „cölöpnek” számít a Carmina Burana, amit legalább hűsz éve játszanak, de a Carmen is visszatérő slágerdarab. Nehéz elereszteni a jól bevált sikerprodukciókat?

A Carmina Burana 2001-ben született, gyakorlatilag levehetetlen a repertoárról, egy-két nap alatt elmennek rá a jegyek. Mind a közönség, mind a befogadóhelyek szinte követelik tőlünk. A Carmen már harmadszor jelenik meg a repertoárunkon, egy izraeli koreográfus készítette az elsőt, Juronics Tamás most másodjára koreografálja, társkoreográfusként Czár Gergellyel, a társulat vezető táncosával, próbavezető asszisztensével. Alapszemlélet nálunk a nyitottság az új trendekre, vonulatokra, fiatalokra. Lehetőséget adunk a társulatban működő alkotói ambícióknak is. Izgalmas vállalkozásnak ígérkezik a Petőfi-produkciónk. A Petőfi-évhez csatlakozva új koreográfiával jelentkezünk novemberben, fiatal kortárs zeneszerzők által írt zenére. Petőfi lánglelkűségét, fiatalos lendületét szeretnénk megidézni.

------------

Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.

Nyitókép: Echéry-Pataki András (fotó: Tarnavölgyi Zoltán)