Eddig soha nem látott műveket is bemutatnak Nagybányán
A kiállítás egy hosszú távú kulturális misszió első lépése.
Iványi-Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Ferenczy Károly, Czóbel Béla és az előző századfordulón indult nagybányai festőiskola más alkotóinak képeit mutatja be a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban megnyílt kiállítás.
A Nagybányai remekművek magángyűjteményekből című, harminc festményt felvonultató tárlat a Közép-Európai Örökség Program keretében, a budapesti Ernst Galéria szakmai közreműködésével valósult meg.
Nagybányán eredetileg Hollósy Simon müncheni festőiskolájának nyári művésztelepét szerették volna létrehozni 1896-ban, de néhány éven belül Európa egyik legfontosabb festőiskolája jött létre a partiumi városban. A város nemcsak a magyar és román festőket vonzotta: az 1930-as évek derekáig összesen mintegy kétezerötszáz nemzetközi növendéke volt az iskolának.
Iványi-Grünwald Béla: Hadúr kardja, olaj, vászon, 161,5 × 150 cm, 1890 (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)A programot gondozó Közép-Európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány kuratóriumi tagja, Pacsay-Tomassich Orsolya elmondta: a kiállítás egy hosszú távú kulturális misszió első lépése, hiszen magyar, román és nemzetközi képzőművészek részvételével nyári alkotótábor is nyílik az egykori nagybányai művésztelep helyén. A nagybányai festőiskola kitörölhetetlen nyomot hagyott a magyar művészet történetében: ez a tárlat is nagyszerű példája annak, hogy a műgyűjtők ma is ragaszkodnak Nagybánya művészetéhez; gyűjteményeikből ezúttal egy nemzetközi léptékű válogatás állt össze.
Ferenczy Károly: Vörös fal, 1910 (forrás: Wikipédia)
Az Ernst Galéria tulajdonosa, Eleni Korani, a tárlat kurátora hozzátette, a kiállításon látható festmények nem csupán Magyarországon és Romániában féltett alkotások, hanem nagy európai gyűjtemények megbecsült darabjai. A válogatás felvonultatja az alapító nagymesterek, többek között Ferenczy Károly munkáit, ezt követik az 1920-as, 1930-as évekből származó alkotások, végül néhány portré hozza közelebb a látogatókat a művészekhez. A város évszázadokig pénzverdéjéről volt híres, az 1896-ban nyílt festőiskola azonban sokkal szélesebb körben ismertté tette az észak-partiumi várost.
Perlrott-Csaba Vilmos: Ülő nő, olaj, vászon, 75 × 55,7 cm, 1940 után (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)Nagybánya polgármestere, Catalin Chereches a tárlat üzenetéről szólva elmondta, hogy a művészet, a kultúra „az emberiség legfontosabb leckéjére, a diverzitásra”, egymás tehetségének, identitásának tiszteletben tartására tanít.
A több, eddig kiállításon még soha be nem mutatott festményt is felvonultató tárlat szeptember 24-ig látogatható a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban.
-------------
Cikkeink írásához az Alrite beszédfelismerő (speech-to-text) megoldást alkalmazzuk.
Nyitókép: Ferenczy Károly: Dombtetőn, 1901 (forrás: Wikipédia)
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
