Egy kávé az Átriumért!
„Az Átriumnak működnie kell és kész!” – vallják a mentőakció szervezői.
2012-ben, a budapesti Margit körúton, az egykori Május 1. mozi épületében nyílt meg az Átrium Színház. Kezdetben befogadószínházként működött, majd repertoárszínházzá vált. Olyan sikeres előadások helyszíne, mint például az Őrült Nők Ketrece, Stohl András főszereplésével, Alföldi Róbert rendezésében, az Igenis, miniszterelnök úr! és a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művészeivel közösen létrehozott A trianoni csata. A független magánszínház most végveszélybe került.
Korábbi közleményükben tudatták: „A minisztérium ebben az évben sok független színház működési pályázatát NEM bírálta el, ezért idén NULLA forintot kaptunk eddig, ebből és a további támogatásokból kell üzemeltetnünk a színházat. Ha nem kapunk támogatást, kénytelenek leszünk bezárni.”
Június 13-án pedig Reakció lejárató cikket írni szándékozó újságírók részére címmel – többek között – ezt írták:
NEM, színházat nem lehet pénz nélkül csinálni, 2018-ig a kulturális tao rendszeréből adódóan a kifizetett jegyárak 63 százalékának megfelelő összeget az állam kiszámítható támogatásként lehetővé tette, az Átrium ezt mindig tisztességesen használta fel. Az volt az ígéret, hogy a tisztességesek nem lesznek kárvallottjai az „új rendszernek”, ehhez képest már az első évben a támogatásunk 70 százalékát elvesztettük, 2022-ben pedig eddig ebben a rendszerben még a pályázat eredményét sem hirdették ki, nemhogy pénzt kaptunk volna. Hiába adnak kiegészítő vagy új előadás létrehozását célzó támogatást, ha nem tudunk működni. Ezt a függetlenek sokszor jelezték már a minisztérium képviselőinek, hasztalanul.
Igenis, miniszterelnök úr! Hevér Gábor és Alföldi Róbert (fotó: Átrium)
IGEN, az Átrium készít „társadalmi érzékenyítő” programot középiskolásoknak és egyetemistáknak, ezek az előadások a Mentőcsónak név alatt futó tantermi produkciók: a több gyermek- és ifjúsági színházi fesztiválon elismerést kapott, immár 300. előadásán is túl lévő Szociopoly című, a mélyszegénység problémáira érzékenyítő interaktív színházi társasjátékunkkal, amelyet Bass László szociológus, az ELTE Társadalomtudományi Karának egyetemi adjunktusa jegyez.
Őrült Nők Ketrece (fotó: Átrium)
IGEN, van olyan nagyszínpadi előadásunk, amely szerepeltet transzvesztitákat (például a Nemzeti Színháznak is van), van olyan előadásunk, amely a magyar néprajzkincs eszköztárát használja (például a Nemzeti Színháznak is van), van olyan előadásunk, amely közéleti-politikai témákkal foglalkozik (például a Nemzeti Színháznak is van), van olyan előadásunk, amely Trianonnal és a határon túli nemzettársainkkal foglalkozik (a Nemzeti Színháznak is van). Mi is magyarok vagyunk, nekünk is ez a hazánk, van róla véleményünk, gondolatunk, és ezekkel együtt szeretnénk a hazánkban szabadon alkotni. Mindemellett abban is hiszünk, hogy a színház és a magyar kultúra halálához vezet, ha nem lehet egyes témákról szabadon beszélni, ha nem lehet bármivel viccelni, ha nem lehet szabadon megfogalmazni véleményeket és gondolatokat.
A trianoni csata alkotói (fotó: Átrium)
NEM hiszünk abban, hogy az emberek pártpolitikai preferenciák alapján járnak színházba, látogatóink a legváltozatosabb ízléssel, ideológiai és pártpreferenciával rendelkeznek. Sokan olyanok is járnak ide, akik bizonyosan nem azt gondolják a világról, amit mi (bár egy alkotócsapat korántsem egyet gondol a világról). Mégis idejönnek szórakozni, esetleg a saját világukat valami mással ütköztetni, mert itt még lehet. Lehetne a színpadról egyoldalú propagandát is folytatni, de arra nem jönne be a közönség. Viszont ha a nézők szabadon viszonyulhatnak ahhoz, amit látnak és hallanak, ha felnőtt, döntésképes embernek nézik őket a színpadról, arra, úgy tapasztaljuk, van igény. Mi nem várjuk el, hogy mindenkinek tessék, amit lát, hogy mindenki egyetértsen azzal, amit hall. Ezzel együtt a színházi hitelesség hitelesíti a produkciókat. Amíg lesz, aki ezt támogatja – az állam, egy önkormányzat, egy közösség, cégek, magánszemélyek –, mi addig leszünk nyitva. Ha már nem lesz ilyen, bezárunk.
2019-ben (forrás: Facebook)
„A jelenlegi helyzet alapján július 15-én tényleg bezár a színház – mondta Zsedényi Balázs produkciós menedzser a HVG-nek. – Amikor eltörölték a kulturális taót, a helyére a többlettámogatási rendszert állították fel, ami a szóbeszéddel ellentétben nem pályázat, hanem kérelem. A pályázat és a kérelem között pedig az a legnagyobb különbség, hogy utóbbinak nincs átlátható döntési háttere, sem elbírálási határideje. Így mi 2021 novemberében beadtuk a támogatásra a kérelmünket összesen 255 millió forint értékben. Fekete Péter, az előző kulturális államtitkár áprilisig kiosztott az ilyen kérelmekre összesen 12 milliárd forintot, de az Átrium – sok más független színházhoz hasonlóan – ebből semmit nem kapott.
Forrás: Facebook
Az állam másik színháztámogatási lehetősége a Nemzeti Kulturális Alap (NKA): a döntések megszülettek, viszont a támogatási szerződést nem állították ki a törvényben foglalt határidőig, a hivatalos válasz szerint azért, mert az áprilisi választás óta nincs, aki aláírja a papírokat. Pontosabban nem tudják, hogy kinek kéne aláírni. Az NKA révén 17 millió forintot kapna az Átrium, de így még erről sem tudjuk, mikor fog megérkezni. A színházhoz idén 0 forint érkezett meg máig, július elsejéig.”
Egy Átrium-méretű színház a saját bevételein kívül nagyságrendileg 200 millió forint pluszforrással tud repertoárszínházként üzemelni. „Magyarországon nincs olyan, hogy színházi piac, mert az állami támogatások rendszere ezt a piacot deformálta. Egy magánszínház annyiban tud jobb lenni egy állami színháznál, hogy hatékonyabban tudja elkölteni a közpénzt, ezért van nagyságrendi különbség a támogatásukban is. Magyarországon nem lehet piaci alapon professzionális színházat csinálni, repertoárszerűen, intézményt fenntartva, infrastruktúrát működtetve, embereket foglalkoztatva, és ezt az állam is elismeri a Karinthy Színház, a Játékszín és a többi magánszínház támogatásával.”
Zsedényi Balázs HVG-nek adott interjúja teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: tixa.hu
A nézők szívükön viselik az Átrium sorsát, néhány nap alatt több mint hétmillió forintot adtak össze a független színháznak – egyszeri támogatásként, Mecénás Klub-tagságként, székkeresztelőként. „KÖSZÖNJÜK minden adományozónknak, Nizzától Angyalföldig, Halimbától Tapolcáig, Kőbányától Csepelig, Győrtől Sóskútig, Óbudától Neuwiedig, Nagykanizsától Esztergomig, Gyöngyöstől a II. kerületig! Az összeget természetesen az Átrium munkatársainak munkabérének kifizetésére fordítjuk” – olvasható a teátrum Facebook-oldalán.
Közönségtalálkozó A trianoni csata című előadás után (Fotó: Mészáros Csaba/Átrium)
Összefogás az Átriumért
Akinek fontos az Átrium fennmaradása és megteheti, csatlakozzon az EGY KÁVÉ MA AZ ÁTRIUMÉRT! elnevezésű akcióhoz!
„Ma minden kávét az Átrium fennmaradásáért főzünk és adunk el!
Az akcióban részt vevő egységek:
– Jedermann (1092 Bp., Ráday utca 58.)
– Átrium Bisztró (1024 Bp., Margit krt. 55.)
– Ur Eleonóra Galéria (2000 Szentendre, Dumtsa Jenő utca 15.)
– Csiga Cafe (1084 Bp., Vásár utca 2.)
– Libra Delikát (2600 Vác, Széchenyi utca 10-12.)
– Sarki Fűszeres (1137 Bp., Pozsonyi út 53–55.)
– L'Amande Mammut Boulangerie-patisserie (1025 Budapest, Mammut 2 / 3. emelet)
– Fellini Római Kultúrbisztró (1039 Bp., Kossuth Lajos üdülőpart 5.)
– MADHOUSE (1061 Bp., Anker köz 1–3.)
– Mad Garden Buda (1035 Bp., Miklós tér 1.)
Kedves kocsmárosok, kávézósok, akárkik, csatlakozzatok az akcióhoz és a július 7-ei, csütörtöki nap kávéból származó bevételeit úgy, ahogy van, utaljuk át az Átriumnak!
Az Átrium Budapest emblematikus és fontos kulturális intézményeinek egyike, működnie kell és kész!
Minden vendéglátós, aki hasonlóan gondolja, mint mi, csatlakozzon!
Ha benne vagytok, tegyétek meg, hogy jelzitek Messengeren, kiírjuk a neveteket, címeteket, megjelölünk benneteket.
Vagy e-mailben: jedermannkavezo@gmail.com
Másnap annyit tennivaló lesz, hogy mindenki utalja az Átrium számlájára a csütörtöki kávébevételét, és majd ezt is közzétesszük!
Aznap mindenki tegyen ki egy plakátot, hogy az aznapi kávébevétel az Átrium javára folyik be!
Az egész esemény egy spontán akció, nem akarunk kultúra nélkül lenni, segítsünk egymáson, ahol csak lehet! Közösen minden lehetséges, minél többen vagyunk annál erősebbek!” – írják a szervezők.
Bővebb információk a támogatási lehetőségekről ITT.
Szenvedélyesen szeretjük a kultúrát, a művészeteket és a stratégiai gondolkodást. Ez ingyen van. A lapkiadás és az online magazin működtetése azonban pénzbe kerül. Kérjük, ha teheti, támogassa az Art is Business hiánypótló munkáját!
2025 decemberében jelentetjük meg A mecenatúra 125 éve 1900-tól napjainkig című kiadványunkat.
Támogassa a kiadvány létrejöttét, legyen Ön is mecénás!
