„Egy Rolex vagy egy Patek Philippe mindig jó befektetés”

Magyarországon a BÁV szervezett először – az ékszeraukciók mellett – óraárveréseket. Gazdára talált már náluk kétszáz éves zsebóra és több tízmillió forint értékű nyaklánc is. A közeli jövőben emelik a tétet: egy különleges fülbevaló kerül kalapács alá, amely két darab, egyenként tízkarátos sárga gyémántot foglal magába – a kikiáltási ára 110 millió forint. Szongoth Gergely szerint a legnagyobb presztízsű ékszerekre és az évszázados óramárkák mérnöki csúcsteljesítményeire mindig lesz kereslet, emellett stabil, értékálló befektetési lehetőséget is jelentenek.

Feltételezem, aukcióra olyan órák és ékszerek kerülnek, amelyeknek egyrészt van plusz hozzáadott értékük, másrészt minőségükben, értékükben exkluzívak. Kérem, meséljen egy olyan tárgyról, amely járt a kezében, és ön szerint az eddigi legizgalmasabb volt!

Huszonhárom éve dolgozom a BÁV-nál, és rengeteg történetet hallottam. Van közöttük örömteli és szomorú is. Egyszer egy hölgy lépett be a Párizsi utcai üzletünkbe, és letett elém egy óradobozt. Már az A. Lange & Söhne márkajelzésből tudtam, hogy különleges darabról van szó. Kinyitottam, és meglepetésemre a zsebórának csak a szerkezete volt benne. A hölgy elmesélte, hogy a második világháború idején szerette volna eladni az órát, de akkoriban csak aranyat vásároltak. Így kiszedték az órát a tokból, a hölgy pedig megőrizte a szerkezetet és a tanúsítványokat. Akkor is sokat ért volna, ma pedig milliókat. Hetven év telt el a két esemény között. Megvettem tőle, a szerkezetet egy másik tokba építettük be. Máskor egy gyufás skatulyából került elő egy hatalmas, nyolckarátos gyémánt. Sokan családi legendák alapján érkeznek hozzám, és hiszik, hogy a birtokukban van egy aranyfoglalatú, vagyonokat érő drágakő, aztán kiderül, hogy hamisítvány. Ilyenkor nemhogy rózsadombi ház, de még egy autó sem jön ki belőle.

Ön eredetileg ékszerész. A BÁV-nál ékszerekkel, drágakövekkel, órákkal foglalkozik, és az aukciós vezetői pozíciót is betölti.

Volt egy dédnagyapám, aki bronzművesként dolgozott, néhány tárgya és eszköze ma is megvan. Gimnazistaként vettem egy gyűrűt édesanyámnak. Kevés pénzem volt, ezért egy igen vékony darabra futotta, amit hamar javítani kellett. Az ékszerész műhelyben beleszerettem a szakmába. Érettségi után aranyművesnek tanultam az akkori Pénzverőben. Ez az intézmény a Magyar Királyi Állami Pénzverdéből alakult át 1949-ben, és lett Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat. Később kitanultam a foglalást is. Indultam ifjú alkotók versenyén. Egy ideig dolgoztam a szakmában, készítettem barátoknak, ismerősöknek is ékszereket, de rájöttem, hogy engem a kereskedelem is érdekel. Elkezdtem árverésekre járni, túl voltam néhány szerencsés licitáláson, majd jelentkeztem a BÁV-hoz. 2002 óta dolgozom a Párizsi utcai üzletben. A hierarchia legaljáról, lóti-futiként indultam. Innen jutottam el az aukciós vezetői pozícióba.

Sok bel- és külföldi vásárra, kiállításra járok. Előny, hogy tudom, hogyan készülnek azok a tárgyak, amelyeket az emberek behoznak. Az óraanyag szakértését a kezdetek óta én végzem, nagy részét én vásárolom fel. Szerencsém volt, mert kiváló tanáraim, mestereim voltak. Az egyik elődöm negyvennyolc év után ment nyugdíjba…

Forrás: BÁV

Mennyire kínálnak a luxusórák és ékszerek stabil, értékálló befektetési lehetőséget?

Ha csak az arany anyagárát nézzük: ma egy uncia arany körülbelül 1 millió 340 ezer forintba kerül. A BÁV a kétezres évek közepén kezdte el árulni a befektetési aranytömböket 99 ezer forintért. Azt hiszem, ez mindent elmond. A kihívás inkább az, hogy egyre kevesebb olyan tárgy van, ami bekerülhet az aukciós katalógusainkba. Sem a történelem, sem az idő nem kedvezett nekik. A szocializmus idején sablonékszerek készültek, amelyeket ma is viselnek, de egyre többen adják el.  Ezeket a darabokat aztán beolvasztják. Természetesen akadnak még régi, antik ékszerek. Volt időszak az elmúlt huszonhárom évem alatt, amikor egy 1800-as évek elején készült biedermeier ékszer szinte azonnal gazdára talált, amint kirakatba került. Ma az ilyenek iránti kereslet visszaesett. Az 1900-as évek elején hódító szecessziós és art deco stílusú ékszerek még tartják magukat. Sajnos a magyar lakosság sosem volt igazán edukálva, sokan hamis drágaköveket viseltek. Mostanában egyre többen értékelik a nagyobb értékű zafírokat, rubinokat, smaragdokat és gyémántokat. Ez pedig árfelhajtó tényező. Másrészt a kommersz irányából haladunk a dizájntermékek felé. A vásárlók egyre tudatosabbak.

A férfiak évtizedekkel ezelőtt pecsétgyűrűt, karláncot, nyakkendőtűt, mandzsettagombot és zsebórát hordtak. Ma szinte csak karikagyűrűt és órát. Ezért is élénkült fel az automata és mechanikus karórák iránti kereslet. Márkák tekintetében a svájci manufaktúrák viszik a prímet, sok közülük több száz éves múltra tekint vissza. Egy Rolex vagy egy Patek Philippe mindig jó befektetés: nemcsak az értékállóságuk miatt, hanem azért, mert évtizedeken át kiszolgálja a tulajdonosát, és örökölni is lehet.

A hölgyek esetében az ékszerviselet szorosan összefügg a divattal. Gondoljunk arra, hogy mennyit változott a női ruhatár az elmúlt száz évben: nincs kalap, nincs kalaptű. Sálat ugyan hordanak, de sáltűt már nem. Régen a kosztümök és kabátok elbírtak egy brosst, ma a hölgyek a könnyedebb szöveteket részesítik előnyben, amelyekhez nem tudnak ilyen ékszert viselni. A hajdivat meghatározza a nyaklánc és a fülbevaló stílusát. Az alapanyagok trendje is változik: volt a sárgaarany korszaka, majd a fehérarany élte reneszánszát, ma pedig gyakran vegyítik a kettőt. Sok ékszer készül platinából is. Több vásárlónk keres olyan egyedi drágakövet, amelyet a világ egyetlen pontján bányásznak. Ilyen a tanzanit. Ezt a kékes-lila drágakövet 1967-ben fedezték fel, és kizárólag Tanzániában található meg.

2025. november 26-án A műtárgyak értéke – Időtlen értékek: órák, ékszerek, arany címmel tart előadást a műgyűjtés világa iránt érdeklődő, illetve a már abban aktív szerepet vállaló magánembereknek. Miről beszél majd a hallgatóságnak?

Az aukciós piac egyik legizgalmasabb szegmense ma kétségkívül a luxusórák, ékszerek és a befektetési arany világa. Az utóbbi években egyre több magánbefektető és gyűjtő fedezi fel, hogy e tárgyak nem csupán esztétikai értéket képviselnek.

Az előadáson szó lesz arról, mitől válik különlegessé egy óra, mi határozza meg egy ékszer, egy tárgy aukciós értékét, és hogyan lehet biztonságosan tájékozódni az aranybefektetések piacán. Bemutatom a legkeresettebb óragyártókat, a klasszikus és modern ékszertrendeket, valamint a befektetési arany vásárlásának és értékesítésének kulcspontjait. És persze mesélek az új szerzeményünkről is: a gyémánt fülbevalóról, amelyben két, egyenként tízkarátos sárga gyémánt található – 110 millió forintos kikiáltási áron kerül a soron következő aukciónkra.

Ki ne ismerné a mondást, amely szerint a suszter cipője mindig lyukas? Ön milyen ékszereket visel?

Karikagyűrűt és karórát. Utóbbiból van néhány darabom. Az egyik egy hatvan–hetven évvel ezelőtt készült svájci modell, amelyet soha nem viselt senki, hagyatékból került elő. Az öltözékem határozza meg, melyik darabot veszem ki az óradobozból. Ha elegáns eseményre vagyok hivatalos, klasszikus, lapos, bőrszíjas órát választok, hétköznapokon pedig egy 2000-es évek elején készült acélszíjas Rolexet hordok. Olykor eszembe jut, hogy praktikus lenne Apple Watch-ra váltanom, de úgy érzem, nem tehetem meg. Jól van ez így.

---------------

A műtárgyak értéke – Időtlen értékek: órák, ékszerek, arany
Időpont: 2025. november 26., 18:00
Helyszín: BÁV Art, 1055 Budapest, Szent István krt. 3.

Az eseményről bővebb információ ITT.

Nyitókép: Szongoth Gergely (fotó: BÁV ART)

Lásd még:

„A gyűjtés sokak számára misztikus világ” – Beszélgetés Fertőszögi Péterrel, a BÁV művészeti igazgatójával

„Egy Zsolnay tárgyba ma is könnyű beleszeretni” – Beszélgetés Mireisz Viktóriával, BÁV ART Aukciósház és Galéria vezető műtárgybecsüsével